Orbán Viktor személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a Sargentini-jelentés vitáját tartják. A kormányfő tehát
személyesen védi meg hazánkat a teljesen alaptalan rágalmaktól hemzsegő dokumentummal szemben.
A fércműről szeptember 12-én szavaz a parlament Strasbourgban.
Judith Sargentini az Európai Zöld Párt képviselőjeként készítette el a magyar jogállamiságról szóló jelentését, amelyet júniusban fogadott el az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal. A dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat. A jelentés azt hazudja, hogy Magyarországon szűkülnek a szabadságjogok,
a magyar álláspontot részletező levelet ugyanakkor semmibe vette, mintha el se olvasta volna.
A dokumentum teljes abszurditását jól mutatja, hogy a hazai szabadságjogokkal kapcsolatban pont a múlt héten beszélt arról David B. Cornstein amerikai nagykövet, hogy elégedett emberekkel találkozott, nem látta, hogy a szabadságjogokat csorbítanák Magyarországon. Sok rabbival is találkozott, és egy sem mondta, hogy „itt rémes dolgok vannak, itt olyan antiszemitizmus van, hogy szörnyű” – idézte fel. David B. Cornstein kifejtette: az üzleti élet vezetőivel is egyeztetett, és közülük senki nem panaszkodott korrupcióra.
Ez egy intézményesített bosszú Magyarországgal szemben, mivel a magyar kormányzat nem hajlandó behódolni a brüsszeli föderalistáknak. A jelentéstevő személye is szimbolikus, hiszen Soros Nyílt Társadalom Alapítványának lobbilistáján szereplő
Judith Sargentini feltehetőleg sem megalkotni, sem jogilag értelmezni nem képes a szakmai háttere alapján az érintett dokumentumot
– mondta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint természetesen nagyon fontos a jelentésben szereplő egyes állítások tételes cáfolata, de érdemes azt a teljes egységében nézni, hogy milyen, elsősorban negatív hatást gyakorol a jelentés az Európai Unió és Magyarország kapcsolatára.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy az idén nyáron elfogadott hetedik módosítása az alaptörvénynek széles lehetőséget kínál a hazai jogalkalmazó szerveknek, hogy érdemben fellépjenek a jelentés esetleges káros joghatásaival szemben. Lomnici Zoltán elmondta, hogy a jelentés súlyosan sérti a nemzeti önrendelkezésünket, ezáltal az unió alapszerződésének tagállamok közötti egyenlőségének, illetve politikai és alkotmányos berendezkedésének sérthetetlenségét.
A jelentés bírálja az elmúlt évek legitim jogállami változásait Magyarországon, azonban
április 8-án a magyar emberek egyértelműen kiálltak a mostani demokratikus berendezkedés mellett, így mindenfajta ezt érő bírálat lábbal tiporja a népfelség elvét
– tette hozzá. Lomnici Zoltán szerint nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a Soros Györgyhöz kapcsolódó szervezetek, így például a Human Rights Watch Magyarországot bíráló érvelése több ponton átfedést mutat a Sargentini-jelentéssel, amely újabb bizonyíték lehet az idegenkezűségre, a külső beavatkozásra – tette hozzá.
Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a Sargentini-jelentés az EU alapjogi chartája 11-es cikkelyével szemben született, az eljárás során egyértelműen sérült a véleménynyilvánításhoz fűződő joga hazánknak. Ugyanakkor Lomnici szerint a Tavares-jelentés után ez is újabb mementóul szolgál arra, hogy nemcsak az EU-ban, hanem hazánkban is vannak a magyaroknak ellenségei – utalva a DK és az MSZP európai képviselőire – akikkel szemben nemzeti összefogásra lesz szükség a 2019-es, sorsdöntő EP-választáson.
A jelentés teljes tervezetét április 25–26-án mutatták be a bizottságban, és a LIBE június 25-én 37:19 arányban meg is szavazta a dokumentumot – mivel ez megtörtént, szeptemberben szavazhat róla a parlament. A tanácsnak majd úgy kell négyötödös többséggel döntést hoznia, hogy előtte kézhez kapta az Európai Parlament kétharmados többségű (egyben az összes képviselő abszolút többségét – 751-ből 376-ot – is lefedő) beleegyezését.
Azonban a négyötöd sem elég, a tényleges szankciók elfogadásához a tagállamoknak (Európai Tanács) egyhangúlag kell kimondaniuk az alapértékek tartós és súlyos megsértését. Miután Magyarország biztosan számíthat akár több tagállam, így Lengyelország blokkoló szavazatára, alapvetően nem kell tartani a hetes cikk szerinti szankcióktól.
A Sargentini-jelentés súlyát jelentősen csökkenti és különösen nevetségessé teszi az is, hogy a holland bevándorláspárti zöld politikusnak semmilyen diplomája nincsen. Sargentini az érettségi után az Amszterdami Egyetemen tanult történelmet, de egy évig sem bírta a rá nehezedő kulturális nyomást, és természetesen diplomát sem szerzett. Adódik a kérdés,
hogyan tudja Magyarország jogállamiságának meglétét vizsgálni egy olyan politikus, aki minimális jogi ismeretekkel sem rendelkezik.
A jelentésről szóló szavazás előtt nem meglepő módon
Soros György álcivil szervezetei is támadásba lendültek.
A brüsszeli Politico közölte azt a nyílt levelet, amiben a Soros György részéről is támogatott Amnesty International, a Human Rights Watch, illetve a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet követelte Magyarország megbüntetését.
Egy koncepciós eljárás folyik az EP-ben Magyarországgal szemben, az úgynevezett Sargentini-jelentés például „minősített hazugságok gyűjteménye” – minderről már Szijjártó Péter beszélt. A külügyminiszter hozzátette: ezek a bizottsági anyagok olyan ügyeket hánytorgatnak fel, amelyeket már régen lezárt Magyarország és az Európai Bizottság. „Az látszik, hogy NGO-k egy csoportja folyamatosan rendkívül negatív képet fest Magyarországról,
ezen NGO-kban közös, hogy közvetve, közvetlenül, szorosabban vagy lazábban Soros György hálózatához tartoznak”
– fogalmazott a miniszter.
Brüsszel immár nyolc éve támadja rágalmakkal Magyarországot, a vádak elhangzása után pedig alkalmat sem adnak a védekezésre – mondta Szájer József. Példaként említette erre a fideszes képviselő a LIBE-bizottság azon ülését, ahol a Magyarországgal szembeni álláspontot fél órában fejthették ki a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentés vitájában, míg a védekezésre alig 4-5 perc jutott.
Szájer József ezzel összefüggésben kijelentette,
a brüsszeli baloldali politikusok percenként hivatkoznak a jogállamiságra, miközben annak legelemibb feltételeit sem teljesítik,
tulajdonképpen diktátorokként viselkednek. A Sargentini-jelentés készítői például bejelentették, az európai jogon túli kérdéseket is vizsgálnak, noha az Európai Uniónak nincs felhatalmazása az olyan ügyek vizsgálatára, mint a nyugdíjak mértéke, a nők száma a politikában vagy az oktatási kérdések.
Gál Kinga fideszes képviselő kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak, vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Mint mondta,
a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban.
Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.
Járóka Lívia kettős mércéről beszélt, és azt hangoztatta, hogy a Stop Soros törvénycsomag bírálói illegális emberkereskedőket védenek.
A jelentésről szóló szavazásnak különös pikantériát ad, hogy a teljes szétesés határán egyensúlyozó LMP képviselője,
Meszerics Tamás arra készül, hogy megszavazza a Magyarországot elítélő jelentést.
A Soros György egyik leghűbb szövetségesének számító képviselő közölte, nem értesült arról, hogy pártjában döntés született volna arról, nem támogatják a jelentés elfogadását, Demeter Márta csak a országgyűlési frakció álláspontját ismertethette, amely nem egységes pártálláspont. Demeter egyébként azt mondta, nem támogatják a jelentés elfogadását. Meszerics szerint az EP-szavazáson ő dönt, és szerinte a jelentéssel semmi jelentős probléma nincsen, annak következményeiről (vagyis a hetes cikkely alkalmazásáról) pedig jelen helyzetben még nem aktuális véleményt formálni.
A magyarokkal szemben teljesen elfogult Sargentini azért idén júniusban a bizottsági szavazást követően kimutatta a foga fehérjét, mivel azt mondta, a magyar kormány politikájának megváltoztatása a célja. Ebből a nyilatkozatból is látszik, hogy a Magyarország elleni brüsszeli hadjáratnak semmi köze nincs az uniós joghoz, egy szimpla politikai akcióról van szó, aminek az a célja, hogy a magyar kormányt megbüntessék. Ez természetesen egy pillanatra sem zavarta az Echo TV-nek a válaszadást megtagadó Sargentinit, aki közösségi oldalán is eldicsekedett „sikerével”.
Mondani sem kell, hogy
az arrogáns, pökhendi írás a feszült helyzetben olaj volt a tűzre, amit ezúttal sem hagytak szó nélkül a magyarok.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten – gondolhatták a magyar emberek, és kirobbantották immár harmadik alkalommal a magyar Facebook-forradalmat a brüsszeli politikai elit ellen.
Magyar, holland és angol nyelvű hozzászólások egyaránt olvashatóak voltak, a felháborodott magyarok egy emberként álltak ki Magyarország és a magyar kormány mellett egy végeláthatatlan kommentfolyamban. A magyar polgárok ismét csillagos ötösre vizsgáztak összetartásból és az ország melletti kiállásból. Egyúttal felcsillantották a reményt, hogy a demokrácia fogalma nem ürült ki teljesen, még az Európai Unióban sem.