„Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét” – jelentette ki Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén.
Bár az általa készített, az eredeti célja szerint Magyarországon a jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentés tele van ferdítésekkel, de a legnagyobb valótlanság egyértelműen ez a mondata.
Ugyanis a politikus legnagyobb szerencsétlenségére bárki számára elérhető a Sargentini-jelentés néven híressé vált dokumentum angol és magyar nyelvű verziója, amely tartalmazza azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyektől az elmúlt másfél év során „észrevételeket kapott” álláspontjának kialakítása során. Az Origo éppen ezért utánajárt annak, honnan is tájékozódott a holland politikus, és melyek ezek a szervezetek. Ahogy az a Soros György megbízható szövetségeseinek listáján előkelő helyet kiharcoló, Orbán-fóbiás politikustól várható volt: túlnyomó többségében az amerikai milliárdos hazai lerakatainál érdeklődött. Árulkodó, hogy munkája során mindössze négy magyar kormányszervet és egy kormánypárti think tank-et kérdezett meg. Ezen túlmenően
véleményét kérte ki Sargentini, aki 2017 májusában azzal volt megbízva, hogy objektív szemszögből, politikai motivációtól mentesen készítsen különjelentést hazánkról. Ahogy már ennyiből is látható, ez nem jött össze neki:
az arányok nem stimmelnek, a megkérdezettek között erősen túlsúlyban vannak az Orbán-kormánnyal szembehelyezkedő, Soros Györgyhöz köthető szervezetek.
A Sargentini-jelentés létrehozásának folyamata, az elkészült dokumentum körül kibontakozó politikai vita kristálytisztán rámutat arra, hogyan van jelen az uniós elit által letagadott Soros-hálózat Európában, és hogyan lép működésbe az Unió törvényhozásában, ha egy általuk veszélyesnek titulált ügy, vagy jelenség tűnik fel a láthatáron.
Munkája során egyetlen egy kormánypárti sajtótermékkel sem vette fel a kapcsolatot Judith Sargentini, ezzel szemben az ellenzéki médiumok véleményét sorra kérte ki. A dokumentumban szerepel az az Átlátszó, amely nyíltan vállalja, hogy Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) oroszlánrészt vállal a fenntartásában. A balliberális portál a honlapján tette közszemlére, hogy 2017-es bevételük 43 százaléka, egész pontosan 46,7 millió forint az OSF-től érkezett. Ez pedig nem jelent mást, minthogy az amerikai milliárdos alaposan megtámogatta őket: bevételük majdnem fele a tengerentúlról érkezett. A jelentés „azon szervezetek és személyek felsorolása, amelyektől az előadó észrevételeket kapott” elnevezésű fejezetében találkozni lehet a Soros-blog 444-nek a nevével is. A cégadatbázis szerint
a portált kiadó Magyar Jeti Zrt. igazgatóságában Soros György két régi, kipróbált embere: Marie Nemcova és Valér Kot is megtalálható.
Előbbi korábban az OSF prágai programigazgatója volt, utóbbi pedig Soros György médiafejlesztési alapjának internetes tanácsadó részlegét vezeti. Nem elhanyagolható tény, hogy 2014-ben a 444 ötvenezer dollárt (11 millió forintot) kapott az Open Society-hálózattól, hogy olvasói bevonásával a „civil újságírás" égisze alatt a 106 egyéni választókerületbenaz ellenzéket támogassa. Sargentinek arra is volt energiája, hogy a két Soros-kötődésű portál mellett az azóta megszűnt Népszabadság véleményét is meghallgassa a magyar jogállamiság helyzetéről. Ismert, a szocialista-közeli lap (az MSZP 2015-ig tulajdonosa volt a magát függetlennek hazudó lapnak) erősen elfogult volt a magyar kormánnyal szemben, története a rendszerváltás előttre nyúlik vissza, az állampárt lapja volt.
Sargentini meghallgatási listájában feltűnik a Central European University (CEU), azaz a Soros-egyetem. A felsőoktatási intézmény a magyar kormány egyik legjelentősebb bírálója, jelenleg is komoly vita van a felek között.
2007 októberéig Soros György az egyetem kuratóriumának elnöke is volt, jelenleg pedig a CEU örökös kurátora, és a kuratórium tiszteletbeli elnöke.
A hazai politikai elemző cégek véleményét is kikérte az európai parlamenti képviselő. De még milyenekét! A Political Capital (PC) erősen balliberális közéleti-politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet, amelyet 2001-ben alapított meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) balratolódásában kulcsszerepet játszó Somogyi Zoltán Szabados Krisztiánnal. Az OSF által 2015-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint a Political Capital nagyságrendileg 60 millió forintot kapott Soros Györgytől. Az elemző cég ezt meg is hálálta: fő támogatóik között tüntetik fel a spekuláns alapítványát honlapjukon.
Ha valaki mindezek ellenére kételkedne a hovatartozásukat, és a hazai Soros-hálózat létét illetően, annak elegendő egy pillantást vetnie a PC szakmai partnereire.
A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Átlátszó, Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és a Transparency International Magyarország. A PC mellett a Mérték Médiaelemző Műhely meglátására is kíváncsi volt Sargentini. A műhely jogi elemzéseket végez, monitorozza a médiahatóság tevékenységét, hatásvizsgálatokat folytat. Kutatóit, és tanácsadó testületének tagjait nehéz a kormányhoz közelinek és a hazai Soros-világtól távolinak tekinteni. A szervezet honlapján található információk szerint a műhely vezetője-kutatója az a Polyák Gábor, aki tavaly decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként Magyarország ellen, és az országot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellen foglalt állást, Sargentini szólamait fújva.
A szervezet állandó külső szakértőként foglalkoztatja Mong Attilát, aki az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, egyik könyvéhez pedig a Soros-féle Open Society Institute adott támogatást. A Mérték Médiaelemző Műhely tanácsadói névsorára is érdemes egy pillantást vetni: az OSF pénzén kutató Bayer Judit, az ex-SZDSZ-es Haraszti Miklós, és az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás neve is olvasható. Arról nem is beszélve, hogy fő támogatójuk az OSF, partnerük pedig a Független Médiaközpont, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és az Átlátszó. Nem, nem a Political Capital, hanem a Mérték Médiaelemző Műhely támogatóiról van szó. Ha valaki összetévesztette volna őket, nem csoda: egy hálózat tagjai, és igen látványosan körbeérnek a szálak.
A Sargentini-jelentésre jelentős részben a "civil" szférából érkezők voltak hatással. Első hangzásra ez jól hangzik, azonban ha valaki megnézi, hogy kik is ezek a "civil" szereplők, akkor már teljesen más lesz a képlet.
Ugyanis a holland politikus által meghallgatott szervezetek gyakorlatilag nulla százalékban civilek, hiszen Soros György anyagi függésében élnek és a spekuláns által erőltetett nyílt társadalom ideológiájának mentén tevékenykednek.
Szerepe lehet Magyarország elítélésében az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (ESZSZ), nevű szervezetnek, amely gyakorlatilag egy nemzetközi TASZ. Vezetőjük a TASZ korábbi első embere, Dénes Balázs. A baráti Indexnek egy tavaly augusztusi interjúban Dénes bevallota, hogy Soros embereinek kezdeményezésére hozták lére az ESZSZ-t:
négy évvel ezelőtt találtuk ki az OSF első elnökével, Aryeh Neierrel, aki a Human Rights Watch alapítója, és az ACLU igazgatója volt tíz évig. Ő mindig is szeretett volna egy ilyen európai jogvédő szervezetet.
A Magyarország elítélését célzó dokumentumban találkozni lehet a Háttér Társaság nevű melegjogi szervezettel is, amelynek kiemelt támogatója az Open Society Institute. Legfontosabb célkitűzésük, hogy felhívják a társadalom figyelmét a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek problémáira. Erre a létfontosságú projektre egy rakat pénzt kaptak Sorostól, egész pontosan 106 ezer dollár érkezett az OSF-től, ami 29 millió forintként szerepel a beszámolójukban.
Talán nem meglepő, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is helyet kapott a holland zöldpárti politikus listáján. A társaságnak közismerten jó a viszonya Sorossal, erről több alkalommal is cikkeztünk. Ezt támasztja alá, hogy a TASZ beszámolójában szereplő OSF-támogatta programok több évre vetített összértéke 280 millió forint, míg a felhasznált támogatás összege közel 98 millió forint. Szintén nem számít váratlannak a magát jogvédő szervezetként definiáló Magyar Helsinki Bizottság jelenléte a névsorban. Az OSF saját beszámolója szerint 2016-ban 170,8 millió forintnak megfelelő dollárral támogatta a Helsinki Bizottságot 2016-ban, ez az összeg szerepel a beszámolóban is. Működési támogatásként tizenöt hónapra 83,5 millió forintot kaptak, tehát a pénzember alapítványa havi 5,5 millióval járul hozzá pusztán a „villanyszámlához”.
A Helsinki Bizottsághoz beérkező pénzeket figyelembe véve megállapítható, a Helsinki Bizottság költségvetésének 30 százalékát Sorosék fizették.
A magyar közvélemény számára egy relatíve új szereplő is vázolhatta álláspontját a magyar jogállamiság kérdésében, mégpedig a főprofilját tekintve roma jogvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület. 2017 tavaszán bejegyzett roma jogvédő szervezet alaptőkéjét ki más, mint az OSF adta, a létrejöttét pedig egyik pályázatuk biztosította. Az Idetartozunk Egyesülettel szemben nem kell különösebben bemutatni a migránsokat előnyben részesítő Menedék- Migránsokat Segítő Egyesületet, akik természetesen elmondhatták Sargentinek mit is gondolnak a Magyarországon uralkodó állapotokról. Nem csoda, hiszen 2016-ban az OSF-brossúra szerint 68 ezer dollár vándorolt a demokráciaépítés jegyében a bankszámlájukra. További két romaszervezet, a Roma Fényhozók Program és a Roma Sajtóközpontot meglátásaira is kíváncsi volt Sargentini. Előbbi azért kapott jelentősebb összegeket az OSF-től, mert a romakérdést nagy erőkkel támogatják, utóbbi pedig csak tavaly 7 millió forintnyi támogatást kapott Soros alapítványától, ami több mint a bevételük fele.
A magyar demokrácia állapotának felmérésénél bérelt helye volt a Transparency International-nek, amely ez egyik legismertebb Soros-szervezet itthon. Arra vonatkozóan, hogy mennyi pénz szállingózik a bankszámlájukra az amerikai milliárdos pénztárcájából, 2016-os a legutolsó információ: 120 ezer dollár (kb. 32 400 000 forint) támogatást vallott be az OSF. Végül a transzneműeket képviselő Transvanilla Transznemű Egyesület is illetékes volt az európai képviselőnél a kérdésben. Egészen bizonyos, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy a bevételük több mint felét a bevándorláspárti milliárdos állta. 2017-ben összesen 5,5 millió forintból gazdálkodhatott a transzneműeket védelmező szervezet, amelyből 3 millió forintot az OSF biztosított.
A végére maradt az összefonódások összefonódása, a belterjesség belterjessége, hogy Judith Sargentini, a Magyarországról jelentést készítő holland EP-képviselő kikérte annak
a véleményét, amely szervezetek konkrétan Soros György alapítványának a részei. Az OSEPI egyrészről brüsszeli szócsőként funkcionál Soros György alapítványai számára, másrészről integrátorként is fellép, a Brüsszelben működő NGO-k tevékenységét koordinálva. Az Open Society Institute, Roma Kezdeményezések Irodájának konkrétan az OSF egyik szerve. A Sorosleaks dokumentumokból kiderült, hogy a 2014-es EP-kampányban is szerepet vállalt több más szervezetrésszel együttműködve.
Ha valakiben esetleg maradt szemernyi kétely a jelentés elfogultságával kapcsolatban, ezek után már nem lehet.