Egy előre eldöntött
koncepciós pernek voltunk a tanúi,
a jelentést készítők kizárólag egyoldalúan tájékozódtak és döntöttek az ítéletről, mielőtt a másik felet is meghallgatták volna – fogalmazott.
A szakértő szerint egyértelmű, hogy az EP a magyar migrációs politika miatt akar példát statuálni az országgal.
Az Európai Parlament plenáris ülésén 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a jelentést. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ellen megindulhat az uniós hetes cikk szerinti eljárás, amely a tagállam szavazati jogának megvonásával is járhat.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt arról, hogy csalással született meg az Európai Parlament (EP) döntése, amelynek következtében megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.
A miniszter a szavazás után az M1 aktuális csatornának adott interjújában azt mondta: azért volt csalás a szavazás, mert
az európai szerződések előírják, hogy miként zajlik a döntéshozatal az EP-ben; amint a magyar parlamentben is, a nem és a tartózkodó szavazatok az igen szavazatokkal szemben állnak,
most azonban úgy döntöttek, hogy a tartózkodást nem veszik figyelembe.
A Sargentini-jelentés megszavazását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter a lengyel közszolgálati televízióban a demokrácia elleni merényletnek nevezte és jelezte:
Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában.
Bizonyos értelemben ez egy demokrácia elleni merénylet, hiszen nincs olyan európai ország, amelynek kormánya ilyen magas társadalmi támogatást élvezne
– mondta Ziobro.
A csalás lényege az, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzata nagyon egyértelműen fogalmaz.
A hetes cikkellyel kapcsolatos kérdésekben
a határozatok Parlament általi elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada, és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.
Márpedig azzal, hogy a képviselő megnyomta a tartózkodást jelző gombot egyértelműen leadta szavazatát.
A magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlament 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el.
Vagyis összesen 693-an szavaztak, annak kétharmada pedig 462.
Tehát, ha a szabály szerint szavaztak volna, akkor a javaslatot elutasítják.