Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hét hónappal a Fidesz-KDNP számára kétharmados győzelmet hozó áprilisi választások után a mögöttünk hagyott hétvége időközi választásai ismét bebizonyították, hogy a kormánypártok támogatottsága töretlen, sőt inkább növekvő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan
az ellenzék kudarcot kudarcra halmoz,
és igazából azt sem lehet tudni, hogy mely pártok is jelzik az ellenzéket. Ami biztos, hogy a Jobbik és az LMP eltűnt, az MSZP még némi életjelet mutat.
Vasárnap a XVI. kerület egy olyan körzetében tartottak választást, ahol április 8-án még gyakorlatilag fej-fej mellett végzett a kormánypárt és az ellenzék jelöltje.
Most a Fidesz-KDNP aspiránsa közel 57 százalékot szerzett,
míg az ellenzék által támogatott jelölt csupán 35 százalékot. 2014-ben ugyanebben a körzetben a kormánypártok támogatottsága nem érte el az 50 százalékot. A Fidesz tehát nemcsak áprilishoz képest, hanem 2014-hez képest is javított a pesti körzetben.
A voksolás másik nagy tanulsága volt, hogy sem az LMP, sem a Jobbik szavazói nem voksoltak át az úgynevezett ellenzéki jelöltre. A két párt közös támogatottsága a körzetben 2014-ben 17 százalék volt, míg a baloldalé akkor 31 százalék. Ha az átszavazás működött volna, akkor most az ellenzék jelöltjének 50 százalék közelében kellett volna lennie. Mindez nagyon komoly üzenet a két párt elitjének, akik az elmúlt hónapokban többször is arról beszéltek, hogy teljes összefogásra van szükség. A szavazóik úgy látszik, nem kérnek a közösködésből a baloldal levitézlett szereplőivel.
Az ácsi időközi polgármester-választás is több fontos tanulsággal szolgált.
Már az is komoly üzenetértékkel bírt, hogy egy közel 8 ezer fős városban az ellenzék nem tudott jelöltet állítani,
egyedül csak a Fidesz szállt ringbe. Az ácsi példán jól látszik, hogy Budapestet és pár nagyvárost leszámítva az ellenzéki erők eltűntek a politikai térképről. A másik tanulság, hogy a voksolás teljes tétnélkülisége ellenére közel 24 százalék elment szavazni, ami azt mutatja, hogy a kormánypárt jelöltje iránti bizalom meglehetősen magas.
Mindezek az eredmények egyértelműen visszaigazolták az elmúlt hetekben megjelent közvélemény-kutatási eredményeket. A kormánypárt támogatottsága továbbra is nagyon erős, a teljes felnőtt magyar lakosság 38 százaléka szimpatizál velük, ez nagyjából hárommillió ember – derült ki a Nézőpont Intézet felmérésből. A pártverseny második helyén továbbra is a Jobbik található a múlt havival megegyező, 10 százalékos táborral, az MSZP–Párbeszéd pedig szintén megtartotta 5 százalékos népszerűségét, míg a DK a teljes népesség 4 százalékának támogatására számíthat.
A Medián szerint októberben nőtt a kormánypártok támogatottsága, fölényük a vezető politikusok népszerűségi listáján is hatalmas,
az ellenzék szavazótábora csökkent.
A Fidesz április 8-a óta két kivétellel minden olyan időközi választást megnyert, amin elindult. Olyan voksolás azonban nem volt, ahol valamelyik ellenzéki párt logója alatt verték volna meg a kormánypártokat. A XV. kerületben és Szombathelyen sem találkozhattak a választók az ellenzéki pártok logóival. Bár az előbb említett helyeken nem sikerült a Fidesznek elhódítania a mandátumot, de 2014-hez képest javítottak az eredményükön, ráadásul az érintett körzetekben négy évvel ezelőtt is az ellenzék győzött.
A voksolások egyik legfőbb tanulsága volt, hogy a 2018-as parlamenti választáson még második helyen végzett Jobbik eltűnt a politikai térképről. A párt egyetlen időközi választáson indult csak el (Pásztón), de még az országos támogatottsággal nem bíró Munkáspárt is megelőzte a jelöltjüket. A Jobbik számára a legnagyobb kudarc az volt, hogy a korábban a párt fővárosának nevezett Tiszavasváriban önálló jelöltet sem tudtak állítani, aki mellé pedig felsorakoztak, az vereséget szenvedett.
A tiszavasvári polgármesteri cím elvesztésének a fényében teljesen érthető, hogy a Jobbik miért nem mert elindulni az elmúlt hónapokban tartott összes időközi választáson. A párt vezetői, bár arra hivatkoznak, hogy a teljesen jogos ÁSZ-bírság miatt nem indulnak, a valóság inkább az, hogy tartanak attól, hogy ország-világ előtt nyilvánvaló lesz, hogy
a támogatottságuk a töredékére csökkent április 8-a óta.
A tiszavasvári vereség óta pedig tovább mélyült a Jobbik válsága.
Beszámoltunk arról is, hogy szeptemberben a szocialisták négy százalékot is éppen csak össze tudtak kaparni Békésen, míg Pakson csak az egy százalék alatti Munkáspárt tudott elindulni a Fidesszel szemben. Augusztus közepén a kormánypártok jelöltje közel 90 százalékos támogatottsággal nyert Felcsúton, míg Pásztón a balliberális médiumok által agyonsztárolt Dömsödi Gáborral szemben nyert Farkas Attila, a Fidesz-KDNP jelöltje. A legnagyobb jelentőségű voksolás a józsefvárosi polgármester-választás volt, az ellenzéki média próbálta is helyzetbe hozni az egykori SZDSZ-es Győri Pétert, de végül a Fidesz jelöltje közel kétharmados győzelmet aratott.
