Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Illetékesek szerint Kurz hangsúlyozta, hogy Ausztria nyitott arra, hogy a Soros-egyetem Budapestről Bécsbe költöztesse át székhelyét. Ezt a lehetőséget még az előző osztrák kormány ajánlotta fel, és a kancellár megerősítette, hogy a szabadság, illetve a tudomány támogatása jegyében az ajánlat továbbra is él. Egészen odáig jutottak, hogy a Soros-egyetem akár már 2019 őszén megnyithatja kapuit az új helyszínen, a bécsi Otto-Wagner-Spital környékén.
Ismert, az amerikai milliárdosnak a többek között a gendert tanító egyeteme októberben jelentette be, hogy az amerikai diplomák kiosztását Bécsbe költöztetik, ha a magyar kormány nem ír alá megállapodást New York állammal. Kovács Zoltán kormányszóvivő Twitter-bejegyzésében úgy reagált, hogy ez a politikai blöff része, a kormány pedig ilyenekre nem reagál, nem dolga ezekkel foglalkozni. Soros György viszont úgy gondolta, hogy érdemes ezzel foglalkozni, és egészen Bécsig meg nem állt, ahol Kurzon kívül Heinz Fassmann osztrák oktatási miniszterrel is megbeszélést folytatott a kérdésben.
Nehéz másképp értelmezni a történteket, minthogy az amerikai üzletember ismét nyomást akar gyakorolni egyeteme ügyében Magyarországra.
Ugyanis közel sem dőlt még el a hogyan tovább, Soroséknak van még idejük teljesíteni a magyar kormány feltételeit. Ugyanis, mint kiderült, a Soros-egyetem nem rendelkezik anyaintézménnyel az Egyesült Államokban, és az egyetlen kinti képzésük oklevelet, és nem diplomát ad.
Az MTI tudósításából kiderült, hogy a felek szót ejtettek a brexitről és Európa jövőjéről is. Az osztrák kancellár és a tengerentúli üzletember megegyezett abban: mindenképpen el kell kerülni, hogy Nagy-Britannia kilépési megállapodás nélkül távozzon az Európai Unióból.
A brexitet mindketten sajnálatos döntésnek nevezték.
Az amerikai milliárdos csőrét régóta böki a népszavazás eredménye, álláspontját vezércikkben is kifejtette, valamint több alkalommal is támogatott olyan álcivil szervezeteket, amelyeknek legfőbb célja a brexit megakadályozása.
A tárgyaláson Soros egyúttal köszönetét fejezte ki Ausztria nyugat-balkáni tevékenységéért.
Már elsőre felmerül a kérdés: Európa egyik befolyásos államának vezetőjeként miért kell egyeztetnie egy politikai tisztséget nem viselő, amerikai üzletemberrel akármilyen kérdésben? Másképp fogalmazva:
milyen alapon vett részt Soros György egy olyan tárgyaláson, ahol Európa sorsáról is szó volt?
De az egyeteme kapcsán is megfogalmazódnak kérdések:
ha nem a tengerentúli spekuláns intézményéről lenne szó, vajon akkor is fogadta volna őt Európa egyik erős országának vezetője?
Ha ezekre a kérdésekre választ kapnánk, akkor jóval tisztábban lehetne látni, ki az a Soros György, aki államfőként viselkedik mostanában.
