A Paks II. Atomerőmű referenciablokkja atombiztosan üzemel

Az orosz és a globális atomenergetika újabb, jelentős mérföldkőhöz érkezett. A Szentpétervártól mintegy 70 kilométerre, a Finn-öböl partján megvalósuló Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés telephelyének első, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkja már ebben a hónapban megkezdheti a kereskedelmi üzemét, a második blokk építése pedig a terveknek megfelelően halad, és 2020-ben állhat üzembe. Ezek az egységek magyar szempontból is kiemelkedően fontosak, hiszen ezek a paksi telephelyen megépítendő két új blokk referenciái.

A kiépítés első blokkja március 9-én kapcsolódott első alkalommal a hálózatra, és június 12-én érte el a 100 százalékos teljesítményszintet. Az eddig elvégzett tesztek és vizsgálatok igazolták, hogy az egység képes a megbízható, biztonságos és folyamatos üzemelésre, azaz villamos- és hőenergia-termelésre. A blokk hálózatra kapcsolása óta, november végéig mintegy 2,4 TWh villamos energiát táplált be az északnyugat-oroszországi egységes villamosenergia-rendszerbe. Az orosz rendszerirányítóval való egyeztetést követően a blokk ebben a hónapban kezdi meg a kereskedelmi üzemét.

Érdemes megnézni az alábbi, a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének jelentős mérföldköveit bemutató videót. (Szerkesztő/vágó: Hárfás Zsolt)

A leningrádi atomerőművi telephelyen jelenleg négy, RBMK-1000 típusú blokk üzemel meghosszabbított üzemidővel. Ezek közül az első egység üzemideje már lejárt, ezért december 23-án végleg leállítják. A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja a kieső kapacitást pótolja, tehát – hazánkhoz hasonlóan – itt is kapacitás-fenntartásról beszélhetünk. Éppen ezért például a következő RBMK típusú egység leállítását a II. kiépítés második, VVER-1200 típusú blokkjának üzembe helyezésével hangolják össze.

A II. kiépítés 2. blokkjának építése a terveknek megfelelően halad. A reaktorépület összes fő berendezése, például a zónaolvadék csapda, a gőzfejlesztők és a reaktortartály a helyükre kerültek. A turbinagépházban már beszerelték a fontosabb berendezéseket, a szakemberek jelenleg a turbina szerelését végzik.

Ezek a Paks II-höz hasonló VVER-1200 típusú blokkok megfelelnek a legszigorúbb nukleáris követelményeknek is. A biztonság maximalizálása érdekében a típus optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és egyszerű fizikai folyamatokon alapuló passzív biztonsági rendszereket. A passzív rendszerek villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet, és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Az új blokktípus – többek között – a külső veszélyek (például hurrikán, hó- és jégterhelés, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás) ellen is védett, a reaktort és a primer kört ugyanis kettős falú, hermetikus vasbeton konténment védi meg a külső hatásoktól.

Miért létszükséglet az új paksi blokkok megépítése?

A hazai villamosenergia-rendszert jelenleg is növekvő áramfogyasztás, az egyre öregedő erőművek miatti folyamatosan csökkenő rendelkezésre álló kapacitás és jelentős, már most is éves szinten 30 százalékos import jellemzi. November 21-én például 13 óra 45 perc körül az import aktuális értéke 2411 MW volt, tehát a Paks II. Atomerőmű kapacitására már akkor is nagy szükség lett volna.

Forrás: Origo

Az ábrán az is látszik, hogy ebben az időszakban az összes határmetszéken keresztül hazánkba áramlott a villamos energia, azaz a hazai fogyasztókat 6 szomszédos országból származó import segítségével lehetett csak ellátni. Ez már most is súlyos ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen nem tudhatjuk, hogy ez az import meddig és milyen áron állhat rendelkezésre a jövőben! A magas importfüggőségünk nyilván sok energiaszolgáltatónak jó üzlet lenne, de nem nekünk! Különösen azért nem, mert Magyarország erősödni és függetlenedni kíván, ezért alapvető nemzeti érdeke, hogy a hazai fogyasztáshoz szükséges villamos energiát döntően hazai erőművek termeljék meg.

Nincs mese, erőműveket kell építeni!

A függetlenség érdekében nem az a kérdés, hogy kell-e Paks II. 2400 MW kapacitása, hiszen erre már az Európai Unió is áldását adta. A valódi kérdés az, hogy a további több ezer MW kapacitás milyen összetételben és forrásból épüljön meg a fogyasztók jövőbeli biztonságos ellátása érdekében. Nincs mese, további erőműveket kell építeni! A Paks II. projekt keretében megépülő két új blokk minden magyar állampolgár érdekét fogja szolgálni, hiszen a hazai megbízható villamosenergia-ellátást garantáló új nukleáris kapacitás „kapcsolója” magyar, és nem külföldi kézben lesz. Jó lenne, ha a paksi beruházás ellenlábasai nem idegen érdekeket szolgálnának, és nem a külföldi energiakereskedők szekerét tolnák!

A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjét tekintve ugyanis nincs más megoldás, nincs reális, megvalósítható alternatívája az atomenergia rendszerben tartásának. A hazai villamosenergia-termelés 50 százaléka jelenleg is Paksról származik.

A Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítése – 2017 óta itt üzemel a világ első 3+ generációs blokkja,
a novovoronyezsi 6. blokk Forrás: © AndY Judin/Andy Judin

2010 előtt – össz(atom)párti egyetértés

Korábban az utóbbi ténnyel pontosan tisztában voltak a Paks II. beruházást mostanság ellenző ellenzéki politikusok és az egyes, jelenleg az ellenzék által atomenergetikai szakemberként beállított, a Paks II. projektet támadó emberek is. Ezt igazolja az is, hogy 2009. március 30-án (szakma)történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, hiszen az Országgyűlés 330 igen (MSZP 180, Fidesz 109, KDNP 19, SZDSZ 15, független 7), 6 nem, 7 tartózkodás mellett elfogadta a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blok(ok)k létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló OGY határozati javaslatot. Nem mellékesen, ezt a javaslatot az Országgyűlésnek az a volt szocialista közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter nyújtotta be, aki jelenleg ellenzéki párt tagjaként már azt vallja, hogy a jövőben nincs szükség Paks II-re, és hatalomra kerülésük esetén le fogják állítani a beruházást, mert a megújulók mindenre gyógyírt jelentenek...

Ugyanakkor ennek az országgyűlési határozatnak az elfogadása is jó példa volt arra, hogy Magyarországon korábban a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban mindig is többpárti, politikai egyetértés volt. Az MVM akkori kommunikációja is arról szólt, hogy a „kapacitáshiány mérséklésének kiváló eszköze lehet új atomerőművi blokkok létesítése Magyarországon”. A paksi atomerőmű bővítését (kapacitásfenntartását) pedig mindannyian közös ügynek tekintették, valamint az akkori politika és az MVM projekt megvalósítása iránti elkötelezettséget mutatta az is, hogy abban az időben a két új blokk üzemeltetésének megkezdését 2020-ra, illetve 2025-re tervezték!

Különösen fontos kiemelni, hogy 2009-ben a kormányzati gondolkodásban, a finanszírozási lehetőségek vizsgálatában még az is felmerült, hogy az új blokk(ok) megépítése érdekében szükség lehet a projekttársaság kisebbségi részvénycsomagjának (maximum 49%) stratégiai befektetők részérére történő értékesítésére. Ez azt jelentette, hogy az akkori szocialista kormány számára teljesen elfogadható lett volna még az is, hogy az új blokk(ok) akár 49 százalék erejéig külföldi tulajdonba kerüljenek.

2010 után – felelős és szuverén kormányzati döntések

A 2010. évi magyarországi országgyűlési választások után a második Orbán-kormány kiemelt stratégiai feladatának tekintette a hazai energetika fenntartható jövőjét megalapozó, új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia megalkotását és parlamenti elfogadását, amelynek alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése volt. E cél megvalósításának egyik legfontosabb sarokpontjaként a hazai atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartását fogalmazták meg. Éppen ezért a 2011 végén az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia teljesen egyértelmű és mindenki számára világos utat jelölt ki Magyarország nukleáris kapacitásának jövőbeli várható alakulásával, azaz a két új blokk építésével kapcsolatban.

A kormány már akkor is döntő fontosságúnak tartotta az állami szerepvállalás erősítését a hazai villamosenergia-fogyasztók jövőbeli megfizethető árú ellátása érdekében. E célra való tekintettel hazánk alapvető stratégiai, nemzeti érdekeként és elvárásaként fogalmazódott meg, hogy az új blokkok a megépítésük után feltétlenül 100 százalékos állami tulajdonban maradjanak. A beruházás finanszírozására olyan pénzügyi megoldást kellett találni, amely ezt garantálni tudja.

Az atomiparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ez az egyik feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának is. Magyarország a blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta elsőrendű követelménynek: a megépülő két új blokknak meg kell felelnie a fukushimai atomerőmű-balesetet követően megszigorodott nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek, valamint rendelkeznie kell további biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal is. Emellett fontos szempont az is, hogy a technológia szállítója szakmailag meggyőző referenciákkal rendelkezzen az adott technológia építésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatban. A kormányzat az előzőekben részletezett elvárások mellett nemzetgazdasági szempontból szintén elengedhetetlennek tartotta, hogy a beruházás megvalósításában a hazai cégek és munkavállalók a lehető legnagyobb arányban vehessenek részt.

Lényeges szempont az is, hogy hazánkban több mint 30 éve biztonságosan és üzembiztosan működő orosz típusú VVER blokkokkal, az építéssel és karbantartással, az üzemeltetéssel és oktatással kapcsolatban nagyon jelentős tudás és tapasztalat halmozódott fel, valamint szoros szakmai kapcsolat alakult ki az orosz és a magyar fél között az atomerőmű üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése során. Mindezek alapján egyidejűleg olyan technológiai szállítót és finanszírozási megoldást kellett találni, amelyek teljes mértékben megfelelnek a legszigorúbb hazai és nemzetközi biztonsági követelményeknek és a kormányzat nemzetgazdasági elvárásainak és célkitűzéseinek is.

Fontos szempont, hogy 2010-től kezdődően orosz részről folyamatosan, évente adtak át VVER típusú blokkokat odahaza és külföldön is. A Roszatom új blokkok építésére vonatkozó megrendelésállománya pedig folyamatosan nőtt. Utóbbi azt is jelenti, hogy az orosz fél évtizedek alatt felhalmozott tudása új atomerőművekben ölt testet.

Előnyös a pénzügyi konstrukció

A Paks II. beruházás révén két új, 1200 MW teljesítményű, legalább 60 éven keresztül üzemelni képes atomerőművi blokkot kapunk. A projektnek számottevő GDP-növelő hatása lehet, hiszen munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúra-fejlesztésekkel jár együtt. Magyarország kivételes – más szállítók által egyáltalán nem biztosított – lehetőséghez is jut, hiszen a megállapodás értelmében a beruházás értékének akár 40 százalékát kitevő munkát magyar beszállító cégek végezhetik, azaz a Paks II. Atomerőműnek köszönhetően a hazai vállalkozások akár 5 milliárd euró értékű megrendeléshez juthatnak. A hazai cégek számára ez óriási lehetőség, hiszen a jövőben akár más oroszországi és/vagy külföldi – orosz technológiájú – projektben is részt vehetnek. Jó példaként áll előttünk Csehország, amelynek több vállalata már jelenleg is a Roszatom fontos beszállítói között szerepel. A cseh cégek részt vesznek az oroszországi beruházásokban és gyakorlatilag az összes, külföldi projektben is. Uniós követelmény az is, hogy a beszerzések 55 százaléka az Európai Bizottság előírásainak megfelelő eljárás útján valósuljon meg. A hazai költségvetés a beruházás révén számottevő plusz bevételhez juthat, a beruházás csúcsidőszakában pedig több ezer ember dolgozhat majd a két új blokk megépítésén.

A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésének első blokkja 2018 őszén

Forrás: rosenergoatom.ru

Az orosz finanszírozással kapcsolatban lényeges szempont, hogy kizárólag csak az orosz fél hitelkonstrukciója által biztosítható a magyar nemzeti érdek érvényesülése, azaz a megépítendő két új, orosz 3+ generációs blokk kizárólagos, 100 százalékos magyar tulajdonban maradása. Emellett a beruházás hosszú távú versenyképességét biztosítják az orosz hitelkonstrukció nagyon előnyös feltételei, hiszen a legfeljebb 10 milliárd eurót és kamatait a blokkok beüzemelését követően, 21 év alatt kell törleszteni. Hazánk számára kedvező lehetőség a hitel névértéken és további díjak nélküli előtörlesztése. Magyarország már élt is ezzel a kivételes lehetőséggel. A magyar gazdaság jó teljesítményét és a kedvező nemzetközi pénzpiaci lehetőségeket kihasználva a Paks II. projekt finanszírozására eddig lehívott közel 78 millió eurót hazánk már előtörlesztette, és ez jelentős kamatmegtakarítást eredményez.

Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a Paks II. Atomerőműre szükség van. A két új blokk nélkül hosszú távon nincs biztonságos és klímavédelmi szempontból is megfelelő villamosenergia-szolgáltatás; az elöregedő erőművek bezárása miatt várható áramhiány elkerüléséhez, valamint a növekvő fogyasztás kielégítéséhez is nélkülözhetetlenek az új blokkok. A beruházás ráadásul visszahozza a befektetett pénzt, és nyereséget is termel úgy, hogy közben az ellátásbiztonság tekintetében közös európai érdekeket szolgál az uniós villamosenergia-piacon.

A Paks II. projekt uniós jóváhagyása azt jelzi, hogy Magyarország kormányának felelős és szuverén döntése a két új orosz, VVER- 1200 típusú blokk megépítésével kapcsolatban szakmailag helyes és indokolt, valamint az európai jognak és jövőképnek is megfelelő döntés volt.

Nagyon biztonságosak az orosz blokkok

A világ első, 3+ generációs, VVER-1200 típusú atomerőművi blokkja – a Novovoronyezs II-1 blokk (azaz a 6-os blokk) – 2017. február óta már kereskedelmi üzemben áll. Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Emellett pedig az Európai Bizottság is – a Paks II. projekt részletes vizsgálata során –megállapította, hogy a Pakson építendő két új, VVER-1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat.

A VVER-1200 típusú blokkok

Jelen pillanatban számos ilyen típusú blokk áll építés alatt, vagy már megállapodás született az adott beruházásról. Oroszországban jelenleg is több blokk épül, az orosz félnek külföldön összességében 25 ilyen típusú blokk megépítésére van megrendelése. Nyilván Magyarországhoz hasonlóan minden építtető ország alapos megfontolás után jutott erre a döntésre.

A Belorusz Atomerőmű 2018 októberében – a projekt keretében a paksi telephelyen is megépítendő két új blokkhoz hasonló, VVER-1200 típusú egységek valósulnak meg Forrás: Hárfás Zsolt

A fentiek alapján nem kétséges, hogy Magyarország jól döntött, amikor a két új, orosz VVER-1200 típusú blokk megépítése érdekében 2014-ben meghozta a felelős és szuverén elhatározásokat.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu szerzője