Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mint ismeretes, és ahogy arról korábban az Origo is beszámolt, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt idén júliusban egy koncepciós szagú, és valószínűleg nacionalista indíttatású perben öt év börtönre ítélte a román Legfelsőbb Bíróság,
azzal a mondvacsinált váddal, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben a román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Ráadásul úgy ítélték el őket, hogy az első fokú ítéletben kimondott bűncselekmény büntetőjogi besorolását jóval súlyosabbra változtatta a román bíróság. Egészen pontosan a pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményt terroristacselekményekre módosította, és ítélte emiatt börtönre a székelyeket.
Olyan cselekmény miatt ítélte el őket a bíróság, amely nem is szerepelt a vádiratban.
A rendezvény fővédnöke Tarlós István főpolgármester volt, akinek nevében a főpolgármester-helyettes, Szalay-Bobrovinczky Alexandra köszöntötte a megjelenteket, és felidézte, hogy a főpolgármesteri hivatal, amellett, hogy a jelenlegi rendezvény helyszínét is biztosította, számos alkalommal állt már ki a határon túli magyarok mellett. A főpolgármester-helyettes beszámolt arról, hogy a hivatal átvállalta azon székelyföldi önkormányzatokra kiszabott büntetéseket, amelyet a székely zászló kitűzése miatt kaptak a nyakukba.
De elmondta azt is, hogy Tarlós István főpolgármester személyesen is meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a börtönben.
Őt Szili Katalin autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott követte a pódiumon, aki kifejtette, hogy ez az ítélet nem csupán két fiatalember ügyéről, hanem egy közösség: a magyarság megbélyegzéséről szól.
A miniszterelnöki megbízott kijelentette, hogy véleménye szerint ez a büntetőeljárás, valamint az ítélet arra szolgál, hogy
bizonyítékot akarnak szolgáltatni a román hatóságok arra, hogy a székelyek kvázi nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Szili Katalin szerint Judith Sargentininek az ilyen esetekről kellene jelentést készítenie, és az Európai Uniónak is az ehhez hasonló ügyeket kellene feltárnia.
Az EU azonban eltolja az őshonos kisebbségek ügyét magától"
- jelentette ki a miniszterelnöki biztos.
Szili Katalin kijelentette, hogy itt egy koncepciós perről van szó, amelyet az is bizonyít, hogy a bűncselekmény minősítésében a pirotechnikai eszközökkel való visszaélésektől eljutottunk a terrorcselekményig.
Szili Katalin elmondta:
Nemcsak a közösség megfélemlítéséről, hanem annak megbélyegzéséről is szól ez az ügy".
A miniszterelnöki megbízott beszámolt arról is, hogy a cél az lehet, hogy számukra igazságot szolgáltassanak.
Azt is elgondolkodtatónak nevezte Szili Katalin, hogy a harmadik világból érkező migránsok sokkal fontosabbak az Európai Parlamentnek, mint az őshonos nemzeti kisebbségek ügye.
Szili Katalin elmondta, hogy egy következő európai parlamenti ciklus időszakában le kell tenni egy olyan dokumentumot, amely alapján kikényszeríthető lesz a kisebbségi jogok betartása.
Sőt Szili Katalin elképzelhetőnek tartaná azt is, hogy az őshonos kisebbségek ügye egy külön biztoshoz kerüljön az Európai Unióban.
Völner Pál igazságügyi államtitkár az eset kapcsán részletesen ismertette azokat a hazai és nemzetközi szabályokat, amelyek alapján az igazságszolgáltatás függetlenül kellene működjön egy jogállamban.
Ezután a két elítélt hozzátartozói mesélték el az elmúlt három év történetét az ő szempontjukból.
Beke István felesége, Beke Csilla elmondta, hogy a vád alapjául egy 2015-ös találkozó szolgál. Ekkor találkoztak heten, köztük Beke István és Szőcs Zoltán és egy védett tanú, aki felvette és CD-re írta a hanganyagot. Előtte viszont még jól megvágta azt.
A másik trükk a fordítás volt, hiszen Beke István felesége elmondta, hogy szándékosan hiányosan, elferdítve fordították le magyarról románra a beszélgetést, úgy beállítva, mintha Beke István vállalná a vádbeli cselekményeket.
A koholt vádakhoz hozzátartozik, hogy „detonátorként" a Beke István lakásán található petárdákat és tűzijátékokat azonosította az ügyészség. Ezekről kijelentette a nyomozóhatóság, hogy akár a „fél főteret is égbe tudná röpíteni", holott ez is nyilvánvaló hazugság.
További érdekességként mondta el, hogy a szintén az otthonában található rozsdás szögeket/csavarokat is a merénylethez felhasználható eszközöknek titulálta a román ügyészség, holott azok valamennyiünk otthonában megtalálhatóak.
A feleség beszámolójából kiderült, hogy 2015. novemberében tartóztatták le a két székelyt, majd első fokon felmentették a terrorcselekmény vádja alól, és csak pirotechnikai eszközökkel való visszaélés miatt ítélték el.
Elmondta azt is, hogy időközben a családi vállalkozást is tönkretették, hiszen mindenféle vizsgálatot folytattak, és büntetéseket szabtak ki rájuk a román hatóságok.
Az asszony szerint sem volt más a cél, mint a székelyek megbélyegzése, és az, hogy eszébe ne jusson senkinek olyan rendezvényeket, megmozdulásokat tartani, mint a két elítélt.
Szőcs Csongor, Szőcs Zoltán testvére elmesélte, hogy mi volt az, amivel kihúzták a gyufát a románoknál. Ugyanis beszámolt arról, hogy 2005 óta szerveznek a magyarságukat népszerűsítő rendezvényeket Kézdivásárhelyen.
Így például elérték, hogy számos táblát kétnyelvűsítettek, azaz kitették a magyar megfelelőjét is a székelyföldi kisvárosban.
De például, amikor elkobozták a székely zászlót az önkormányzattól, akkor ők 50-et tűztek ki helyette városszerte.
Az elítélt testvére elmondta, hogy már 2010-től rendszeresen megfigyelték őket, lehallgatták telefonjaikat.
Beszámolt arról, hogy véleménye szerint a román sajtó célja az volt, hogy Székelyföldön "a románokat erőszakosan megtámadni tervező terroristákat" kreáljon. Ezért kellett koncepciós perben elítélni a testvérét és barátját.
Elmondta azt is, hogy a fő bizonyítékként használt hangfelvételnek kevesebb mint öt százalékát lehetett érteni, így nem derült ki abból pontosan a felvétel helye, ideje és módja sem.
A vádat mégis erre alapozták.
Grád András emberi jogi szakember, aki Beke István és Szőcs Zoltán ügyét képviseli a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon, elmondta, hogy a céljuk az, hogy a nemzetközi bíróság mondja ki a román bíróság jogsértését, és hogy Romániát elmarasztalják ebben az ügyben. A szakember elmondta, hogy ő abban látja a lehetőséget, hogy – ahogy azt fentebb leírtuk –
az eljárás során vádmódosítás történt, ami miatt nem érvényesülhetett az a jogelv, hogy a védelem számára kellő idő és mód legyen biztosítva.
Elmondta, hogy további eljárási hiba is volt, így például az, hogy a védett tanút a védelem nem tudta kérdezni.
Pánczél Károly, az országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke elmondta, hogy ezeknek az ügyeknek az alapja mind Trianon. A bizottság elnöke ennek kapcsán felsorolt számos lépést, amit a jobboldali kormány tett Trianon traumájának enyhítésére.
Így például az egyszerűsített honosítási eljárást, vagy épp a választási törvény módosítását, amelynek köszönhetően a határon túli magyarok is tudnak szavazni. De elmondta azt is, hogy már 150 magyar óvodát adtak át határon túli területeken, amelyek mind egyfajta választ jelentenek Trianonra.
Pánczél Károly kiemelte, hogy az autonómiaigényünk nem irányul senki ellen, hiszen számos példa mutatja, hogy ahol az megvalósult, ott tartós békét és prosperitást hozott.
Ezután Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szólalt fel, aki az eset kapcsán elmondta, hogy tévedett akkor, amikor azt gondolta, hogy a kommunizmus elmúltával már nem lesznek többé politikai elítéltek.
Az EP képviselő beszámolt arról is, hogy Bajkai István és Lomnici Zoltán jogászok kezdeményezték, hogy részesítsék elnöki kegyelemben a két székely politikai elítéltet.
Az EP-képviselő arra is panaszkodott, hogy az EU-ban, ha szexuális kisebbséget érnek atrocitások, akkor hatalmas a felhördülés, ha pedig őshonos nemzeti kisebbséget érint valami hátrányosan, akkor egy szót sem szólnak.
A konferenciát megrendező Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Csóti György elmondta, hogy az eset azt mutatja, hogy Romániába visszatért Ceaușescu szelleme.
Az igazgató elmondta, hogy a két elítéltet mindenben támogató KJI célja, hogy a politikai foglyok visszanyerjék szabadságukat, miután igazságot szolgáltattak az ügyükben.
