Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar politika egyik legnagyobb mezváltója, Karácsony Gergely volt a Hír TV vendége kedd este, ahol tíz hosszú percig mentegette a náci ügyei kapcsán a Jobbikot.
Mindez azért is furcsa, mert korábban olyanokat mondott, hogy
abban az ellenzéki együttműködésben, amiben én gondolkodom, jelenleg nincs helye a Jobbiknak.
a pártban továbbra is vannak nácik, csak most nem aktívak, mert megtiltották nekik a nácizmusuk gyakorlását.
Csakhogy pár hónap alatt csodálatra méltó változás történt Karácsonnyal, aki kedden már arról számolt be, hogy a Jobbik nem náci, teljesen megváltozott, hiszen a nácik egytől egyig elhagyták a pártot.
A műsorvezető, Földi-Kovács Andrea közbevetette, hogy akkor mi a véleménye a pártban maradtak kijelentéseiről, egész pontosan Gyöngyösi zsidólistázós, Snieder cigányagyonverős, és Kulcsár Gergely cipőbe köpős megnyilvánulásairól?
Karácsony összesítéséből kiderült, hogy
igazából semmi különösebb probléma nincs ezekkel a kijelentésekkel, hiszen vagy régiek, vagy kiragadottak voltak, vagy nem úgy értették.
Részleteiben így nézett ki Karácsony bámulatos átváltozása:
Az az irány, amelyre láthatóan Karácsony is tart, azaz,
hogy baloldali-liberális létére összeáll az antiszemita szélsőjobbal, közösséget vállal ezekkel az elvekkel, korántsem példa nélküli Európában.
Ha jobban szétnézünk Nyugat-Európan, láthatjuk, hogy a magukat baloldalinak tartó pártok nyíltan antiszemiták és bevándorláspártiak.
Sargentini, aki egy ultraliberális holland párt képviselője, még 2015-ben írta azt Twitter-oldalán, hogy
júliusban meglátogattam Izraelt és Palesztinát, és blogoltam is. Izraelre a helyes szó igazán az apartheid.
A bejegyzés, melyhez hasonló idehaza a szélsőjobboldal szóhasználatában jelenik meg, nem különösebben meglepő egy nyugat-európai radikálisan baloldali politikustól, hiszen a kontinens nyugati felén a progresszív pártok masszívan Izrael-ellenesek.
Itt nem a zsidó állam józan kritikájáról van szó, mely természetesen minden politikusnak joga, hanem az igazságtalan, aránytalan kiemeléshez: ez a fajta új antiszemitizmus pedig a nyugati baloldal sajátossága.
Sargentini pártja, a GroenLinks („Zöld Baloldaliak”, Zöld Baloldal) 1989-ben jött létre különböző pártok, köztük a holland Kommunista Párt fúziójából. Az antiszemitizmus már a kezdetektől jelen volt a párt életében. 1994-ben a párt vezetője az a Mohamed Rabbae volt, aki egy interjújában nyíltan „Izrael ügynökének” nevezte Geert Wilders jobboldali holland politikust.
2002-ben pedig zsidókat vertek meg egy olyan amszterdami Izrael-ellenes rendezvényen, ahol a párt több képviselője is felszólalt.
2015-ben Rutger Groot Wassink, a Zöld Baloldal amszterdami frakcióvezetője központi szerepet játszott azon kampányban, mely Tel-Aviv és Amszterdam testvérvárosi megállapodása ellen zajlott. A megállapodás végül nem jött létre, és Wassink elmondta, hogy ennek addig kell így maradnia, „míg Izrael megszállva tartja Palesztinát”. Szavait nem lehet másképp értelmezni, mint hogy egész Izrael létét jogtalannak tartja.
Az antiszemita botrányok között egészen frissek is akadnak: a Zöld Baloldal leideni képviselőjelöltje idén tavasszal amellett kardoskodott, hogy igenis lehessen összehasonlítani Izraelt az Iszlám Állammal.
Az Izraellel szembeni szélsőségesen elítélő véleményekből pedig
maga Sargentini is kivette részét.
Sargentini szóvivője 2011-ben „sajnálatát” fejezte ki, amiért a baloldali holland politikus nem lehetett ott a Gázába fegyverszállítmányokat is vivő szélsőbaloldali, blokádtörő hajó utasai között.
A Magyarországot támadó EP-képviselő több gesztust is tett a Hamász nevű terrorszervezet irányába.
2010-ben Sargentini kisasszony aláírt egy petíciót, amelyben arra szólítják fel a holland kormányt és az Európai Uniót,
hogy folytasson párbeszédet elsősorban a Hamász nevű palesztin terrorszervezettel,
hiszen szerintük csak így oldható meg a közel-keleti konfliktus.
A petíció miatt több holland zsidó szervezet is felháborodottságának adott hangot.
A Hamászról tudni kell, hogy a palesztin szunnita, katonai csoportot számos ország, így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és a Sargentini által egekig magasztalt Európai Unió is terrorszervezetnek minősítette.
Alapító Kartájukban kiemelik, hogy
a mi harcunk a zsidók ellen nagyszerű és komoly.
Nevükhöz számos zsidók elleni terrortámadás, merénylet, gyilkosság kötődik Izraelben. Nos, Sargentini egy ilyen szervezettel történő párbeszédet támogatott volna.
Az antiszemitizmus azonban nemcsak a holland pártban virágzik háborítatlanul. Több nyugat-európai ország baloldali erejében is egyre komolyabb befolyásra tesznek szert ezek a gondolatok. Korábban a brexit mellett Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnökének Izrael-ellenes cselekedetei kerültek reflektorfénybe. Még augusztusban került napvilágra az a fotó, amin a brit politikus a Palesztinai Felszabadítási Népi Front (ami nem azonos az ismertebb PFSZ-szel) vezetőjének társaságában müncheni olimpián 11 izraeli sportolót lemészárló terroristák emlékünnepségén vesz részt.
Corbyn a Sky Newsnak azt mondta:
a koszorúk elhelyezésénél nem volt ott, tehát szerinte nem is vett részt az ünnepségen.
Nemcsak Corbynhoz kötődtek antiszemita lépések és kijelentések, hanem a Munkáspárton belül is óriási botrány alakult ki az elmúlt időszak több zsidóellenes kijelentése miatt. A párt ezért lépéskényszerbe került, és szeptember elején országos elnökségi ülést hívtak össze, hogy eldöntsék, elfogadják-e az antiszemitizmus nemzetközi definícióját, és ahhoz tartják-e a jövőben magukat. A rendkívüli ülés azért vált sürgőssé az egyre több botrány mellett, mert a brit rendőrség nyomozást indított ellenük, miután egy rádió birtokába került a párt belső vizsgálati anyaga, amely
45 esetet rögzített párttagok antiszemita tevékenységéről, és ebből 17 ügy a brit jog szerint bűncselekménynek minősül.
A definíció elfogadásáról óriási vita alakult ki a baloldali pártban.
A vezetőség egy része annak elfogadását támogatta, hogy a Labour visszaállítsa jó kapcsolatát a zsidó közösséggel, más részük viszont úgy vélte: annak elfogadásával a párt elvesztené jogát Izrael állam bírálatához.
A nemzetközi definíció alapján ugyanis az is antiszemitának minősül, aki azzal gyanúsít egy zsidót, hogy lojálisabb Izraelhez, mint saját állampolgársága szerinti hazájához, vagy aki Izrael palesztinpolitikáját a nácikéhoz hasonlítja.
Az országos elnökség végül többségi határozattal elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) definícióját, amit a brit zsidók szervezetei már régóta követelnek. Ugyanakkor nyitottak egy kiskaput is:
eszerint az IHRA definíciója nem korlátozhatja a szólásszabadságot Izrael bírálata és a palesztin kérdés ügyében.
A nyugat-európai antiszemitizmus újabban mindig összekapcsolódik a baloldali erők migráció- és a muszlim emberek privilegizásával, amelynek káros következményeit az Európában régóta békésen élő keresztény és főképp zsidó emberek érzik meg. Ennek hatásai látszanak a statisztikákon is.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Franciaországban a hivatalos adatok szerint csak 2015-ben 850 antiszemita támadás történt. Több ezer zsidó hagyta el emiatt az országot.
A szakértő szerint a támadások egyértelműen a migrációra vezethetők vissza.
Az elmúlt években olyan nagy mennyiségben érkeztek muszlim bevándorlók az Európai Unió területére, hogy egyfajta antiszemita légkör alakult ki számos nyugat-európai nagyvárosban – magyarázta Deák Dániel politológus. A kutatások, illetve a hétköznapi események azt mutatják, hogy az ottani zsidóság nem érzi magát biztonságban.
A francia zsidóság jelentős része például már elmenekült, és Izraelbe vagy más kelet-európai országokba települtek át.
Ez újfajta jelenség, és azt mutatja, hogy az antiszemitizmus a bevándorlás miatt egyre jobban terjed.
Csak Franciaországból 40 ezer zsidó költözött Izraelbe 2006 óta.
Többségük, csaknem 24 ezren 2014 után, vagyis a migrációs válság tetőzése körüli időszakban. Ezzel párhuzamosan Nagy-Britanniából is sokan települnek át Izraelbe. Az év első 8 hónapjában csaknem 19 ezren, ami 7 százalékkal több, mint az előző évben.
Így könnyen előfordulhat, hogy a köpönyegforgató Karácsony most épp – részben – a nemzetközi baloldali trendbe kíván beilleszkedni az antiszemitizmus és cigányellenesség mentegetésével. De a fő motivációja természetesen az, hogy hízelegjen a Jobbiknak, nehogy megsértődjenek rá a párt antiszemita és cigányellenes vezetői. Főpolgármester-jelölt szeretne lenni és ezért a Jobbik támogatásáért kuncsorog.
Mindenesetre, a vasárnapi ellenzéki tüntetéskudarc azt bizonyította, hogy az ellenzék potenciális szavazói átlátnak Karácsony trükkjén, másképpen: nem akarják a Gyurcsány-Karácsony-Jobbik koalíciót. Néhány százan lézengtek, minden eddiginél kevesebben tüntettek.