1979 óta választják közvetlenül az európai polgárok az EP-képviselőket – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Origónak. Az első voksolás óta az egyébként sem túl magas részvétel folyamatosan csökkent. Több kritika is elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy az alacsony részvétel nem tesz jót az EP legitimációjának – tette hozzá. Deutsch szerint a kritikák másik része arra vonatkozott, hogy az EP-választások az uniós tagországokban általában belpolitikai és nem uniós kérdések körül forogtak.
Megérzésem szerint a mostani EP-választás szerte Európában magasabb részvételt fog hozni, mint a korábbiak.
A legfontosabb témája a mostani kampánynak az az 500 millió európai polgárt elsőrendűen érintő kérdés, amit a bevándorlás szóban lehet megragadni. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy ez egy elsőrendű fontosságú kérdés, hanem a migráció negatív hatásait minden uniós polgár személyesen is megtapasztalhatja. Deutsch felhívta a figyelmet arra is, hogy
eddig az uniós tagországok közül egyedül Magyarországon mondhatták el a véleményüket az emberek a migrációról, míg most ezt minden uniós országban meg lehet tenni.
A helyzet az világos: mind a 27 uniós tagországban fontos kérdés a bevándorlás ügye, és abba az irányba haladnak a folyamatok, hogy ez a kérdés növeli a részvételt. Végre az EP-választás lehetőséget teremt arra, hogy az európai vezetők ne felhatalmazás nélkül hozzanak döntést a bevándorlásról, hanem az európai polgárok akaratára építve születhetnek döntések a bevándorlás jövőjéről.
Deutsch Tamás szerint a magyarországi ellenzék egy többes csapdában vergődik. 2015-16-ban teli torokból azt mondták, hogy a migráció egy álprobléma, majd pedig a valóság bekopogtatott az ellenzéki pártok ajtaján is, és kiderült, hogy ez egy sorskérdés, és mindegyik európai polgárt a személyes hétköznapi életében is érinti. Ekkor egy 180 fokos fordulatot kellett volna venniük, de ez nem történt meg. A fideszes politikus szerint világosan kiderült, hogy a magyar választók nem voltak vevők arra a bevándorláspárti politikára, amit ezek az erők képviselnek.
Emlékeztetett arra is, hogy a baloldali pártok EP-képviselői minden egyes szavazáskor egyértelműen a bevándorláspárti parlamenti többséggel szavaztak.
Beleevezték magukat egy olyan csapádba, miszerint szabadulnának a bevándorláspárti állásponttól, de ezt a korábbi időszak cselekedetei alapján nem tehetik meg. Mindezek eredményeképpen most egy struccpolitikát folytatnak, és nem beszélnek a bevándorlásról ezek a pártok
- hangsúlyozta Deutsch. Nem szeretnék krokodilkönnyeket hullatni, ez legyen az ő problémájuk. A politikai valóságérzékelés minimuma sincsen meg a magyar ellenzékben – tette hozzá.
Sok hibát lehet elkövetni a politikában, de a legsúlyosabb hiba, ha valaki a valóságot megerőszakoló ideologikus elképzelésekből vezeti le a politikai cselekvéseit, és ezt akarja a valóságra erőszakolni. Illegális bevándorlók és bevándorlók kis számban már az 1960-as évektől megjelentek Nyugat-Európában, főképpen a volt gyarmattartó országokban. Az utóbbi államok pedig lelkiismeret-furdalástól vezettetve ezeket beengedték – mutatott rá az EP-képviselő.
Ezeknek a bevándorlóknak az integrációja pedig gyakorlatilag három-négy évtizede kérdés az adott országokban. Ezen a ponton lépett be az ideológiavezérelt gondolkodás, aminek a megjelenési formája ebben az esetben a multikulturalizmus volt – mondta Deutsch Tamás. Az a nézet, hogy a keresztény-zsidó kultúrától eltérő kultúrák egyenlően jelenjenek meg a kontinensen, mára teljesen csődöt mondott – tette hozzá.
Jó példa erre Németország, ahol 3,5 millió török munkavállalót importáltak a korábbi évtizedekben, de ez az időszak is kevés volt ahhoz, hogy teljesen integrálódjanak.
Deutsch példaként hozta fel Mesüt Özil esetét, aki a török elnökkel való találkozása után kénytelen volt az óriási botrány hatására lemondani a német válogatottságáról. Nem az a kérdés, hogy miért nem sikerült az integráció, hanem hogy ennyi kudarcsorozat után a politikusok miért hirdetik azt az igét, hogy most lehet létrehozni a sikeres multikulturális társadalmat.
Mindez azt húzza alá, hogy a tömegesen ideérkező emberek nem integrálódni fognak, hanem szigetszerű közösségeket fognak létrehozni, párhuzamos társadalmak jönnek létre, miközben az őshonos európai népesség fogyása révén a többség-kisebbség viszonyrendszere egy-két évtizeden belül radikálisan átalakul – mondta Deutsch Tamás. Az EP-képviselő szerint mára jó néhány nyugat-európai városban a valaha volt kisebbség jelenti a többséget.
Fontos beszélni arról, hogy a világnak az régiója, amely elképesztő emberi tragédiák millióin keresztül élte meg az antiszemitizmus őrületét, mindig is fokozottan érzékeny lesz az antiszemita jelenségekre, és minden eszközzel fel kell lépni ez ellen – mondta Deutsch.
A tömeges illegális bevándorlás, és az iszlám radikális elemek megjelenése egyértelműen erősíti az antiszemita jelenségeket.
Megjelent egy újfajta antiszemitizmus is, ami politikai alapon támadja Izraelt, és ennek a jelenségnek érthetően vannak antiszemita elemei is.
Ebben a helyzetben ennyire elvtelen és a hatalomért bármire képes szereplők, akik az antiszemita Jobbikkal is hajlandók összefogni, csak a magyar baloldalon léteznek – mondta Deutsch Tamás. Az a magyarországi baloldal, amely hazug támadássorozatot menedzselt hosszú évtizedeken át a magyar polgári szervezetekkel szemben, és ennek a közösségnek a vezetőit antiszemitizmussal vádolta meg, az a baloldal ebben a helyzetben egy utolsó reményként próbál egy nyíltan antiszemita és rasszista nézeteket valló erővel összefogni. Az a politika vereségre ítéltetett, amely szerint az ördöggel is lehet cimborálni a hatalom érdekében – zárta szavait a politikus.