Megkezdték a merüléseket: lehet, hogy a holttestekkel együtt emelik ki az elsüllyedt hajót

Budapest, 2019. június 1. A dél-koreai és a magyar mentőegység tagjai a kiépített keresőpontonon a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében 2019. június 1-jén. A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó május 29-én éjszaka ütközött össze a Margit híd közelében, majd a turistahajó felborult és elsüllyedt fedélzetén 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel. A balesetben heten meghaltak, hét embert kimentettek, 21-en eltűntek. MTI/Bruzák Noémi

Jelenleg két forgatókönyv van: az egyik, hogy egyelőre marad a víz alatt a hajó, és felhozzák a benne lévő holttesteket - ez a valószínűbb -, a másik, hogy a holttestek a hajóban maradnak, és velük együtt emelik ki - ezt mondta sajtótájékoztatóján Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója a szerdai dunai hajótragédia kapcsán. A Hableány nevű sétahajó szerdán este süllyedt el, fedélzetén egy 33 fős dél-koreai turistacsoporttal és kétfős magyar személyzetével, miután a Viking nevű szállodahajóval összeütközött. 7 ember élte túl biztosan a balesetet, 7 embernek már csak a holttestét tudták a partra vinni, 21 embert még keresnek. Egy részük a roncsban lehet.

A Margit-szigeten tartotta sajtótájékoztatóját a Terrorelhárítás, amely az elsüllyedt Hableány nevű hajó kiemelésének műveletét irányítja. Itt alakítottak ki egy bázist.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az 50 tonnás Hableány szerda este ütközött össze a sokkal nagyobb Viking szállodahajóval. Az ütközés erejét jól jelzi, hogy előbbi mindössze 7 másodperc alatt süllyedt el.

Forrás: AFP/Gergely Besenyei

621 ember vett részt a mentésben, köztük rengeteg önkéntes is

- hangzott el a mai nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője, és egy dél-koreai ezredes tartott. A hajók mellett két helikoptert is bevetettek. A mentést nehezítette, hogy a civilektől érkezett bejelentés arról, hogy hol süllyedt el a hajó, nem volt pontos.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Az eset után egy embert vettek őrizetbe, annak a hajónak az ukrán kapitányát, amely valószínűleg a balesetet okozta.

Az elsüllyedt hajó kiemelésére a Belügyminisztérium a Terrorelhárítási Központot kérte fel. A TEK főigazgatója elmondta, csütörtökön, vagyis nappal, a baleset után, öt órakor kapta a megbízást.

Hajdu János ezután hozzátette,

ma a Duna vízállása 517 centiméter, a balesetkor 501 volt. Ez az átlagos mélység, a hajó azonban 9 méter mélyen van, öt méterre a parttól. A víz alatt nulla a látótávolság.

Hajdu János, a TEK főigazgatója (jobbra) Fotó: Szabó Gábor - Origo

Már a baleset utáni napon felállították a TEK válságkezelő központját, és felállították a lehetséges forgatókönyvet.

Hajóbaleset, Hableány, 2019. 06. 03. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Két irány volt: az irányok között nincs prioritás, egymással párhuzamosan végzik. Az egyik, marad a víz alatt a hajó, és felhozzák a holttesteket, a másik, hogy a holttestek a hajóban maradnak, és velük együtt emelik ki

- mondta Hajdu.

Az első merülés a baleset után egy nappal történt, ez egy úgynevezett tesztmerülés volt, amelynek csupán az volt a célja, hogy az akkori áramlatok mellett lehetséges-e egyáltalán a mentés.

Azt állapították meg, hogy nemhogy munkavégzés, a mozgás sem lehetséges ebben a sodrásban.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy ilyen merülést úgy kell elvégezni, hogy a nehézbúvárok egy létrán mennek a víz alá, ahol térdelnek, vagy fekszenek. A búvár nemhogy munkát nem tudott végezni, a létrát sem tudta elhagyni

– mondta Hajdu János.

A következő merülés újabb egy nap után történt, egy órakor, egy másik taktikai eljárással. Másik irányból merültek, a pillér árnyékából. A búvár ekkor sem tudott semmilyen munkát végezni tulajdonképpen. Egy rövid idő után vissza kellett térnie.

Ezzel a merüléssel kapcsolatban a főigazgató elmondta, hogy a búvár oxigénellátását és a rádiókapcsolatot a felszínről biztosító két kábel – ahogy ilyenkor szokás - egybe volt fűzve, amerre a búvár ment, ment vele a kábel. Visszatérés közben a létrába beakadt egy kábel, de nem az előbb említett. Ez egyébként egy nagy teherbírású kábel, ki lehet húzni vele a búvárt.

A búvár ruháján lévő ruházat része egy segédcső, az akadt be, amellyel fel tudja fújni a ruháját, ha erre szükség van. A csőben levegő van, amely kiáramlott, de a búvár nem volt életveszélyben.

A búvár elindította ugyan a mentést, de a csövet nem tudták kiakasztani. Ezért ezt a csövet el kellett vágni.

Hajdu János azt is elmondta, hogy a műszaki mentéshez sok technikát vontak be, minden, amire szükség van, már a roncs közelében van, egyetlen eszközre várnak, a Clark Ádám darura, amelynek a teherbírása 200 tonna. Napokon belül az is megérkezhet. Hogy mikor, attól függ, hogy mikor apad a Duna. Egyelőre ugyanis nem férne el a híd alatt. Más technikai eszközt már nem várnak.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ma egyébként csökkent a víz áramlása, de még mindig borzasztóan nehéz benne mozogni. Ebben a percben is folyik egy felderítő merülés, ha a búvár el tudja hagyni a létrát, akkor megpróbálkozik a hajó felderítésével. Ezt már a magyar és a dél-koreai búvárok közösen végzik.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nagyon bonyolult műveletet hajtanak végre, különböző kötési és emelési pontokat keresnek és alakítanak ki. Amennyiben ezen munkálatok kapcsán holttestek kerülnek elő, megtesznek mindent azért, hogy kegyeleti szempontokat maximálisan szem előtt tartva tudják a műveletet elvégezni

– mondta Hajdu.

A mentésben részt vesz egy több mint ötvenfős dél-koreai különítmény, de a tudományos szakemberek is keresik a megoldásokat. Rengeteg civil szervezet is segít. Hajdu János ezért külön is köszönetet mondott.

Ahogy az osztrák kobra egység is segít. Egy helikoptert is küldtek egy napon belül, amelyen egy speciális szonár volt, amellyel több információt is be tudtak szerezni, és négy cseh különleges búrvár is érkezett. Ők víz alatti drónfelvételeket is tudnak készíteni.

A legnagyobb felbontású szonár Norvégiából érkezett.

Forrás: Origo

Most az ő általuk készített felvételek alapján alakítják ki a merülési pontokat. Ez is nagyon bonyolult feladat

– mondta Hajdu.

A következő napokban, ha az időjárás megengedi, akkor naponta több felderítő merülést végeznek majd, ezt azért teszik, hogy minél hamarabb a felszínre hozzák a holttestetek. Ezt nevezte a főigazgató a legfontosabb feladatnak.

Mindent megtesznek a búvárok, mondta Hajdu, egy dolgot kivéve:

a roncsba nem mennek be, az ugyanis életveszélyes művelet.

Ezzel a dél-koreai szakemberek is egyet értenek.

Hajdu azt is fontosnak nevezte, hogy ne törjön ketté a roncs. Ezek célok – mondta, nem tudjuk, hogy fog sikerülni, de meg fogjuk próbálni.

A mentéshez több munkacsoportot állítottak fel: van egy búvárcsoport, amelyben hivatásos, és nem hivatásos, nagy tudású szakemberek vannak, van a műszaki mentésért felelős csoport és a technikai eszközök használatáért felelős csoport. A TEK teljesen reanimációs csapata a helyszínen van, a Honvédkórház pedig felkészült az esetleges balesetek kezelésére, és egy külön támogató logisztikai csapat is kint van, amely az összes eszközt működteti.

Alaphelyzetben reggel és este van válságértekezlet. Itt hagynak jóvá, vagy vetnek el ötleteket.

A koreai katonaság ezredese megköszönte a baleset után a kormány segítségnyújtását, kiemelve a TEK-et. Külön megköszönte azoknak is, akik a baleset után kimentek a helyszínre és részvétüket fejezték ki.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Azt kérte a folyó mentén lakóktól, ha holttestet látnak a folyóban vagy a parton, azt azonnal jelentsék a magyar hatóságoknak. Azt a döntést, hogy kiemelik a hajót a vízből, tiszteletben tartja, ha azonban javulnak a körülmények, és van rá lehetőség, azt szeretné, hogy a búvárok nézzenek be a hajótestbe.

Ahogy fogalmazott,

a hozzátartozók nagyon várják, hogy megtalálják a szeretteiket.

Azt szeretné, ha bemehetnének az ő búvárjaik a hajóba, de elsődleges a biztonság - tette hozzá.