Baloldali nemzetközi jogász cáfolja a momentumos Cseh Katalin és a baloldali propagandasajtó legújabb álhírét

A Momentum európai parlamenti képviselője, a milliárdos uniós pénzekkel trükköző Cseh Katalin azt hazudta, hogy az általa kezdeményezett jelentés nyomán közvetlenül pályázhatnak az önkormányzatok uniós pénzre. A valóság ezzel szemben az, hogy Cseh EP-képviselőként nem kezdeményezhet jogalkotási eljárást, erre csak az Európai Bizottság jogosult, amelynek a momentumos politikus nem tagja. Cseh álhírét tényként közölte a teljes baloldali propagandasajtó és Karácsony Gergely főpolgármester is. A nyilvánvaló fake newst Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi tanár, egykori baloldali miniszterelnök-jelölt cáfolta meg. Lattmann arra is felhívta figyelmet, hogy az Európai Unió működéséről Cseh és Karácsony mellett Róna Péter közgazdász, újabban baloldali államfőjelölt is valótlanságot állít.

Diadalittasan számoltak be a baloldali lapok – többek között a régi indexesek Telex nevű új blogja arról, hogy az Európai Parlament elfogadta Cseh Katalin jelentését, így szerintük az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra – írja a Mandiner.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztban örömködött.

Baloldali nemzetközi jogász cáfolja a baloldal álhírét

A főpolgármester szerint a most elfogadott jelentés tartalmazza azt, amiért a főváros is „évek óta lobbizik Brüsszelben, hogy a városok közvetlenül is pályázhassanak uniós forrásokra, a koronavírus utáni helyreállítási alapok egy része pedig közvetlenül érkezzen meg a városokhoz".

Mindez természetesen hazugság.

A milliárdos uniós pénzügyi botrány főszereplője, Cseh "Katka" álhírt közölt a Facebook-oldalán Forrás: facebook.com

A saját kezdeményezésű EP-jelentés nem minősül uniós jognak, semmi kötőereje nincs. Jogalkotási eljárást csak az Európai Bizottság kezdeményezhet.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi tanár, egykori baloldali miniszterelnök-jelölt a Facebook-oldalán ír erről, a posztját egy „(sóhaj)"-jal kezdi, és azon sajnálkozik, hogy ez „így jelent meg mindenhol. Hogy na most aztán mostantól majd nagyon jó lesz. »Így«. Meg »mostantól« (ahogy máshol fogalmaztak) közvetlenül lehet menni a pénzekért a jelentés miatt. Mekkora diadal."

Majd közli a valóságot, hogy „ebből akkor lesz valami, bármi, ha e jelentés alapján az Európai Bizottság jogszabály-javaslatot terjeszt elő, amit aztán a Parlament/Tanács kettőse a megfelelő uniós jogalkotási eljárás eredményeképpen elfogad.Optimális esetben mondjuk kb. két éven belül".

A nemzetközi jogász helyreteszi a dolgokat

Ezután az egyébként baloldali Lattmann rövid okítást ad, miszerint

az Európai Parlament ilyen határozatai nem jogszabályok.

Majd a baloldali államfőjelöltjéhez is szól: „Tudom, ezt annyira nehéz megérteni, hogy még Róna Péternek sem sikerült, úgyhogy azt magyarázta nemrég, hogy az EP összes határozata uniós jog, ami alapján ki lehetne kerülni az Alaptörvényt, és lám, mire jutott vele, szóval értem én, hogy nem kell hozzáértés, de direkt azért nem kéne átverni a választókat. Az ellenzékieket sem. Az ellenzéknek sem."

S közli, hogy mindez nem az ő szép- vagy igazságérzékét sérti, „hanem mert az ilyen hablattyal épp most sikerül kitermelni a most éppen ellenzéki majdani EU-szkeptikus tömegeket, akik most elhiszik ezeket a dolgokat, majd mélységesen csalódnak, hogy jéé, mégsem történik semmi". Végül felteszi a kérdést:

Megéri?

Cseh Katalin természetesen a migránsokat és az „LMBTQ-közösséget" is támogatná mások adójából

Egyébként érdemes a jelentésből szemezgetni. Ebből kiderül, hogy Cseh Katalin szerint a Covid19 után milyen feladatok érik a városokat. Így a dokumentum felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan pozitív intézkedéseket, „melyek támogatják a marginalizált közösségek, például a fogyatékossággal élők, elszigetelt idősebb emberek, hajléktalanok, migránsok, menekültek és az etnikai kisebbségek, például a romák társadalmi befogadását".

Egy másik pont szerint pedig „a kohéziós politikai programok kedvezményezettjei nem alkalmazhatnak diszkriminatív – a legkevésbé pedig a kisebbségekkel, például az LMBTI-közösséggel szemben diszkriminatív – szakpolitikákat; ösztönzi azon potenciális kedvezményezettek, köztük a regionális vagy helyi hatóságok kérelmeinek elutasítását, amelyek az »LMBT-mentes övezetek« meghatározásához hasonló, megkülönböztetésen alapuló politikákat fogadtak el az LMBTI-közösség tagjaival szemben".