Alapjogokért Központ: A szankciók bevezetése a brüsszeli elit döntése volt, nem az állampolgároké

Kovács István, az Alapjogokért Központ Stratégiai Igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója

Az Alapjogokért Központ szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt, azok mögött nem húzódik állampolgári felhatalmazás, amivel szemben a magyar kormány Nemzeti Konzultációt indított, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.

Kovács István, a központ stratégiai igazgatója a csütörtökön és pénteken zajló európai uniós csúcs várható fejleményeiről szóló csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: az EU szankciós politikája alapvetően elhibázott. Szavai szerint Európában sokan látják, hogy a szankciók károsak és a szakadék szélére sodorták Európát, de ezt nem követik tettek. Az Unióban - folytatta - Magyarország az egyetlen, amely szavak és tettek szintjén is "fellép az őrület ellen". Európában - Magyarországon kívül - az emberek nem mondhatják el őszintén a véleményüket a szankciókról - hangoztatta, majd mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a kérdőíveket.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója Forrás: Alapjogokért Központ

Mint kifejtette, az EU-s csúcson az ukrajnai háború és annak következményei szerepelnek napirenden, a tanácskozásra az Európai Bizottság (EB) javaslatokkal, például a gázársapka tervezetével is készül. E javaslatot több tagállam, köztük Magyarország, Németország és Hollandia sem tudja elfogadni - jelezte.

Kovács István értékelése szerint a gázársapka valójában egy újabb szankció, amit piacszabályozó intézkedésnek neveznek. Kitért arra is, hogy az az LNG-re nem vonatkozik, ami azt mutatja, hogy az orosz gázra irányuló intézkedés lenne.

Hozzátette: az energiaellátás-biztonságról szóló EB-javaslat, amely alapján a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, közgazdasági szempontból is hibás elképzelés. Majd a közös vakcinabeszerzés tapasztalatait hozta fel párhuzamként az igazgató, aki emlékeztetett rá, hogy azt az EB elnöke, Ursula von der Leyen a magántelefonjáról sms-ezve intézte.

Kovács István úgy vélte továbbá, hogy a közös energiabeszerzés a tagállamok szempontjából nem kecsegtet nagy reményekkel, és a tervezetet az energiaunió megvalósításának első lépésként értékelte.
Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen a többi között arról beszélt, hogy megkezdődött a vita az Európai Parlament (EP) 2023-as programjáról, majd az ukrajnai háború nyomán előállt válság kezelését a migrációs válság "félrekezeléséhez" hasonlította, mondván Brüsszel korábban a közös kvótát, most pedig energetikai szankciókat akar a tagállamokra erőltetni.

Intenzív periódus vette kezdetét az Európai Unióban Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Értékelése szerint a szankciók nem érték el a céljukat és a háború árát egyre inkább az európai családok fizetik meg.

Példaként említette, hogy az EP baloldali politikusai megszólalásukban egyszer sem mondták ki a béke szót, közben pedig a közelmúlt olasz és svéd jobboldali választási győzelmei, illetve a szuverenista, jobboldali, nemzeti-konzervatív erők megerősödése miatt "demokratikus ellenállóképességi eszközért kiáltanak".

Kovács Attila szólt arról is, hogy az európai közhangulat kezd szembefordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal katonapolitikai és gazdasági értelemben is, eközben pedig a vakcinabeszerzések miatt a korrupció árnya vetül az EU legfelsőbb vezetőségére.

Az uniós kutatási igazgató a háború kapcsán úgy vélekedett, hogy míg az Egyesült Államok a saját érdekeit képviseli a konfliktusban, addig Európa érdekeit azonban senki, majd azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak békére van szüksége.