Szijjártó Péter: A magyar-ománi együttműködés fontos a környezetvédelmi célok elérését illetően

A Magyarország és Omán közötti együttműködés is bizonyítja, hogy a gazdasági növekedés, a gazdaság modernizációja abszolút összeegyeztethető a környezetvédelmi célokkal - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ománi gazdasági miniszterrel, Szaíd Mohamed Ahmed al-Szakrival közösen megtartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az ukrajnai háború, az energiaválság világszerte érezteti a hatását.

Közölte,

Az európai uniós szankciók jól működő szállítási útvonalakat vertek szét, jól működő gazdasági együttműködések szöveteit vágták ketté, és az intézkedések ismét a blokkosodás irányába mutatnak.

"Ez nagyon rossz hír, hiszen ha visszatekintünk a történelem közelmúltbeli időszakaira, akkor azt látjuk, hogy azon korszakok hoztak igazán jót az emberiségnek, amelyek az összeköttetésekről szóltak" - húzta alá.

Az összeköttetések, a konnektivitás az, ami jó az embereknek, jó az országoknak, jó a gazdaságoknak, a blokkosodás pedig általában rossz

- tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország, nyitott gazdaságként, különösen sokat tett versenyképessége növeléséért, amit tanúsít az idei első négyhavi exportrekord is, így az ország abban érdekelt, hogy minél kevesebb akadálya legyen a globális kereskedelemnek és minél szorosabb legyen az együttműködés a gyorsan fejlődő térségekkel.

Szijjártó Péter ezért sürgette az EU és az Öböl-térség közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi lezárását, illetve szorgalmazta a schengeni vízummentesség megadását a régió országainak.

Kiemelte: az együttműködés erősítése azért is fontos lenne, mert az Arab-(Perzsa-) öböl államai olyan gazdasági modernizációt hajtanak végre, amely kéz a kézben jár a környezet védelmével.

Büszkék vagyunk arra, hogy egyike vagyunk annak a húsz országnak, amely úgy tudta növelni az elmúlt időszakban a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátást"

- közölte.

"Számunkra világos, hogy a gazdasági modernizáció lehetséges a környezet védelmével párhuzamosan is. Erre építjük Magyarország és Omán jövőbeni gazdasági együttműködését is" - jelentette ki.

Kifejtette, hogy Omán hamarosan a zöld hidrogén gyártásának egyik globális központjává fog válni, és Magyarország kíván lenni ezen a téren az első számú partner Közép-Európában.

"Itt, Magyarországon, sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy gazdaságunk úgynevezett teljes körforgásos gazdaság legyen, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységből nem fakad hulladékképződés, és ez a hulladék nem teszi tönkre a környezetünket" - hangoztatta.

Bejelentette, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak egy ománi vállalattal arról, hogy üzemet hozzanak létre itt 90 milliárd forint értékben, amelyben évi 60 millió liter használt olajat finomíthatnának újra.

A miniszter arról is beszámolt, hogy magyar cégek is szerepet kapnak az ománi piacon az energiagazdálkodás hatékonyabbá, környezetkímélőbbé tételében.

A Mol vegyipari fejlesztéseivel részt vesz a fenntartható üzemanyagellátás megteremtésében, illetve megoldásokat biztosít a kőolajkitermelés hatékonyságának növelése érdekében - tudatta.

Elmondta, hogy a kormány 1,75 milliárd forintos támogatást biztosít egy magyar vállalatnak ahhoz, hogy 3,5 milliárd forintos beruházás keretében napenergia-telepet hozzon létre Ománban.

Együttműködésünk azt bizonyítja, hogy a gazdaság modernizációja, a gazdasági teljesítmény növelése abszolút összeegyeztethető a környezetvédelmi célokkal"

- összegzett.

Szijjártó Péter a franciaországi zavargásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy érdemes számba venni a történtek okait, s látható, hogy a Brüsszel által erőltetett, "abszolút elfuserált bevándorlási politika" vezetett polgárháborús állapotokhoz Európa egyik legerősebb országában.

Rendőrök csaptak össze a tiltakozókkal Párizs központjában Forrás: MTI/EPA/Mohamed Badra

"Egy dolog biztos, hogy mi, Magyarországon, ilyen jeleneteket nem akarunk. Mi nem akarjuk azt, hogy Budapest utcáin a rettegés és a félelem legyen az úr. Mi nem akarjuk azt, hogy este ne merjünk kimenni az utcára, mert ki tudja, hogy meglincselnek-e, ki tudja, hogy felgyújtják-e az autót, felgyújtják-e a polgármesteri hivatalt, bedobálják-e az óvodák ablakait" - szögezte le.

Aláhúzta: az az ország van biztonságban, amely meg tudja védeni a határait, és ragaszkodik azon szuverén jogához, hogy ő maga döntse el, kiket enged be, és kiket nem.

És az is világos, hogy az a nagyon komoly felsőbbrendű pozícióból hirdetett oktatás, amit hallhattunk az elmúlt években a multikulturalitásról, a nyugat-európai társadalmi integráció fantasztikus sikeréről, az mind mese, az mind hazugság"

- vélekedett.