Konzultáció és házitészta a parlamentben
2011. július 04. 12:59
Az utolsó előtti, egynapos ülését tartja az országgyűlés hétfőn. A napirendi javaslat alapján valószínű, hogy az ülés ismét maratoni hosszúságú lesz, egészen a hajnali órákig tart majd.
Mivel már csak két nap van hátra a nyári rendkívüli ülésszakból, hétfőn az országgyűlésnek szavaznia kell arról, hogy a jövő héten a házszabálytól eltérve, gyorsított eljárással tartsák meg a zárószavazást összesen 18 törvényjavaslatról, köztük például a hamburgeradónak nevezett népegészségügyi termékadóról, a közfoglalkoztatásról, a vallásszabadságról és egyházakról, a közbeszerzésről, az alapvető jogok biztosáról szóló jogszabályról, vagy éppen az új adatvédelmi törvényről.
A házszabálytól eltérés az egyetlen szavazás, amelyhez a kormánypártoknak nincs meg a kellő többségük. Ehhez ugyanis a jelenlévő képviselők négyötödének (80 százalékának) támogatása szükséges, vagyis az ellenzék legalább egy részének támogatása is szükséges a tempó felpörgetéséhez. Ha ezt a kormányoldal nem kapja meg, a javaslatok egy részének elfogadása az őszi ülésszakra tolódhat.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének megválasztásával kezdi munkáját hétfőn az országgyűlés. A posztra egyetlen jelölt van, a testületet ma is vezető Paczolay Péter, aki megválasztása esetén alkotmánybírói megbízatása végéig, 2015-ig vezetheti az Ab-t. Korábban az Ab elnökét a bírák maguk választották három évre, az új alaptörvény - illetve a jelenlegi alkotmány legutóbbi módosítása - szerint azonban az országgyűlés választ elnököt. A szavazás titkos, az elnök megválasztásához kétharmados többség szükséges.
A biztonsághoz és jóléthez dolgozni kell, és az adatokból látszik, hogy a magyarok dolgozni akarnak - mondta Orbán, aki szerint a konzultációból egy erős és széles középosztály eszménye rajzolódik ki, amelybe minden magyar ember beletartozik, aki dolgozni akar. A kormányfő szerint a kérdőíveket visszaküldők 91 százalék támogatja, hogy bevezessék védett kor intézményét, 97 százaléka pedig azzal, hogy az állam segély helyett munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket.
Az interpellációk és kérdések után hosszú szavazás következik. Elfogadhatják többek közt a büntetőeljárási törvények módosításáról szóló, nagy vitákat kiváltott javaslatot. Ez többek közt lehetővé tenné, hogy az úgynevezett kiemelt - mindenek előtt korrupciós - ügyekben a jelenlegi 72 óra helyett 120 órán át tartsák őrizetben a gyanúsítottat a letartóztatásról szóló bírói döntés nélkül is. Az első 24 órában ráadásul az ügyészség megtilthatja, hogy a gyanúsított beszéljen a védőjével. Az ügyész arra is lehetőséget kapna, hogy maga válassza meg, melyik bíróságon tárgyalják az úgynevezett kiemelt ügyeket.
A javaslatot korábban alkormányellenesnek minősítette a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma, és az LMP is jelezte, hogy a törvény elfogadása esetén azonnal az Alkotmánybírósághoz fordul.
A képviselők várhatóan késő este szavaznak majd az "Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról" címet viselő évközi adócsomagról, amely többek közt megemeli a bioetanol üzemanyagok (E85) vagy a sodrós dohány jövedéki adóját. A törvényjavaslat ugyanakkor megkönnyíti a vendéglátósok életét azzal, hogy megszünteti a havi standolási kötelezettséget (a részletekről itt olvashat).
A képviselők szintén hétfőn dönthetnek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) helyébe lépő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő jogszabályok, vagy a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő szabályok változásáról.
Kövér László házelnök még nem foglalkta el a helyét, de az ülésteremben már nagy a nyüzsgés, hamaropsan kezdődik az ülés. Jelen van Orbán Viktor kormányfő is, aki Pintér Sándor belügyminiszterrel beszélget.
A házelnök elfoglalta a helyét az emelvényen, megkocogtatta a csengőt, és megnyitotta az ülést.
A hétfőn reggel elhunyt Habsburg Ottóra emlékszik Kövér László, aki szerint az utolsó magyar király fiának "élete és sorsa magán viseli a 20. század történelmét". Habsburg Ottó lemondott uralkodói előjogairól, hogy az európai egységeszme szolgálójává válon - mondta Kövér. A képviselők néma felállással emlékeztek a 98 éves korában elhunyt főhercegre.
A szociális konzultációról címmel jelentklezett napirend előtti felszólalásra Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: sikerült elkészíteni a konzultáció eredményeinek összegzését, amit a képviselők írásos formában is megkaptak. Orbán azt mondta: a szociális konzultáció még sikeresebb volt, mint az előző, összesn 1 millió 140 ezer kérdőív érkezett vissza.
A szociális konzultáció legfőbb tanulsága: Magyarország felébredt - mondta Orbán, aki szerint a magyarok felébredtek egy hamis illúzióból, hogy munka nélkül is eredményeket lehet elérni, csak hitelekből, spekulációból és állami juttatásokból lehet jólétet teremteni. Az elmúlt években a pénzkapitalizmus kábított mindenkit, hogy vegyenek fel minél több hitelt - mondta a miniszterelnök, aki szerint a magyarok nem hisznek többé az ingyen sörben.
Az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy korlátozni kell a közüzemi szolgáltatók és a gyógyszergyártók profitját - mondta Orbán, aki szerint nem szabad megengedni, hogy az adófizetők pénzéből extra profithoz jussanak. "A nagy halakat nem kell félteni, az soha sem lehet az állam feladata" - mondta a kormányfő.
Az emberek kétharmada Orbán szerint támogatja a bajba került lakáshitelesek megsegítését. Az ugyanakkor megosztja a társadalmat, hogy újra engedélyezzék-e a devizahiteleket.
Az emberek hallatták a hangjukat, ez alapján a krománynak és a parlamentnek még többet kell dolgoznia - mondta Orbán, aki szerint a konzultációval az emberek konkrét megbízásokat adtak a politikának. Orbán szerint a kormány erre a feladatra készen áll, mire a képviselők visszatérnek az őszi ülésszakra, egy sor javaslat lesz az asztalukon.
Amit ön a demokrácia ünnepeként állított be, az az antidemokratizmus és a pazarlás orgiája - reagált Orbán beszédére Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Vona szerint azok, akik nem küldték vissza a kérdőívet, nem azért tették ezt, mert rábízzák a parlamentre a munkát, hanem mert nem hisznek a kormány szándékának őszinteségében. A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy az előző konzultáción a kérdőívet visszaküldő emberek kiálltak a termőföld védelme mellett, de a Fidesz nem támogatta a Jobbik alaptörvényhez benyújtott módosító javaslatát.
"Mit csináltak az elmúlt 9 évben?" - kérdezte Vona azzal kapcsolatba, hogy a kormánypártok még most keresik, mit is tegyenek. A frakcióvezető szerint a konzultáció nem más, mint a felelősség áthártítása, hiszen ha a kormány döntéseit kritika éri, azt fogják mondani, hogy az emberek akarták. "Parasztvakítás és rosszhiszeműség" - bírálta a konzultációt Vona, aki szerint a segélyek természetbeni folyósítása helyett szociális kártyára kellene utalni azokat, hogy ezzel is visszaszorítsák az uzsorát.
Mi vagyunk annyira elvarázsoltak, hogy konzultáció két esetben van - reagált Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Az egyik a választási kampány, amelyben el kellett volna mondani, hogy mire készült egy párt. A másik a párt által kezdeményezett népszavazás, amely épp azokról az intézkedésekről szól, amelyekről a Fidesz a kampányban hallgatott. Schiffer kifogásolta, hogy a konzultáció során nem kérdeztek meg több fontos dolgot, például azt, hogy a közmunkásoknak messze a minimálbér alatti bért fizessenek, vagy leszállítsák a tankötelezettség korhatárát. Kiszolgáltatottság árán nem lehet versenyképes Magyarország, én nem lesz a magyar emberekhez méltó életminőség - mondta a frakcióvezető.
Nem hiszem, hogy bármiféle kérdőívet ennél többen visszaküldtek volna - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki szerint az egymillió kérdőív egyértelmű siker, ennél többen egyszerűen nem szánnak időt hasonló tevékenységre. Harrach szerint a konzultációban feltett kérdések alkalmasak annak eldöntésére, hogy hogyan támogassák a rászorulókat, és hogyan szűrjék ki azokat, akik visszaélnek a szociális ellátásokkal. A frakcióvezető állítása szerint maga is bizonytalan abban, hogy milyen sorrendben kell a rászorulóknak segély helyett munkát adni, ő úgy gondolja, hogy előbb a munkalehetőséget kell megteremteni, és csak utána megszüntetni a védelmet.
Úgy tűnt, mintha elkésett volna, ezt a beszédet március-áprilisban kellett volna elmondania - reagált Orbán beszédére Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója, aki szerint a tavaszi ülésszakon minden fontos döntés megszületett, a konzultáció már csak formális volt. Tóbiás szerint az igazi konzultációhoz le kellene ülni és tárgyalni az ellenérdekelt felekkel. A képviselő szerint a kormány kérdőíve evidenciákat kérdez rá, hiszen biztos, hogy mindenki szeretne dolgozni. Viszont nem kérdezték meg a választókat az egykulcsos adókról vagy az indoklás nélküli elbocsátásokról. Álságos az a magatartás, hogy védett kort ígérnek, miközben a törvény indoklás nélküli elbocsátást tesz lehetővé - mondta Tóbiás, aki szerint a nyugdíjváltozások több százezer embertől veszik el szerzett jogaikat.
Nem vezetünk nyilvántartást arról, hogy ki válaszolt, bárki válaszolhatott - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint azért volt szükség a konzultációra, mert a szocialisták eljátszották a politkába veztett bizalmat. Az elmúlt egy évben azt hallgattuk az ellenzéktől, hogy miért nem egyeztetünk, most pedig azt, hogy ne így egyeztessünk - bírálta az ellenzéket Lázár, aki azt kérte, tartsák tiszteletben a választási eredményeket. A frakcióvezető szerint világos az emberek szándéka: tisztességes munkából tisztességesen szeretnének megélni. Ez nem könnyű feladat, de bizalom nélkül semmit nem lehet megváltoztatni.
Ha bármihez hozzászólnak, csak velünk foglalkoznak, mi viszont csak az országgal foglalkozunk - mondta viszontválaszában Orbán, aki szerint a Fidesz nem kíván osztozni abban a rossz politikai hagyományban, hogy leszólják azt, aki dolgozik. Az észrevételeiket megköszönjük, de nem tudjuk beépíteni azokat - mondta Orbán, akinek szavain a kormánypárti képviselők jót derültek. A miniszterelnök szerint abba a gyermekded játékba nem kíván belemenni, hogy mire gondoltak azok, akik nem válaszoltak. csak abból indulhatnak ki, hogy aki nem válaszolt, az a parlamentre és a kormányra bízta a döntéseket.
"Szeretném az igyekvő jobbikos képviselőket arra bíztatni, hogy csak azért, hogy ellentmondjanak nekünk, ne kérjenek szót" - szólt vissza Vonának a kormányfő, aki szerint a Jbbik most olyan intézkedéseket támad, amelyekt korábban maga is támogatott. Orbán szerint hamarosan a parlament elé kerül a földtörvény, és ki fog derülni, hogy védeklem alá kerül a magyar termőfölt. A szociális kártyát pedig ősszel meg fogják vitatni, mert ez Orbán szerint belefér abba az irányba, amit az emberek kijelöltek.
A magyar szociális rendszer jelenleg senki igényeit nem elégíti ki - mondta Orbán. Sem azokét, akik részesednek belőle, sem azokét, akik részesedni szeretnének, de kimaradnak, és azokét sem, akik adójukkal finanszírozzák azt. A miniszterelnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország európai összevetésben szegény ország, ahol nagyon alacsonyak a bérek és a nyugdíjak. Orbán szerint a parlamenti vita is megmutatta, hogy a nehézségekkel egyedül a Fidesznek van esélye megküzdeni.
"Népi diplomáciaként" méltatta a magyar hívők lengyelországi zarándoklatát napirend előtti felszólalásában L. Simon László fideszes képviselő. A kormány nevében Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte, hogy épp Lengyelország követi a magyarokat az EU soros elnökségében.
Egy székesfehérvári, kilencvenéves asszony és ágyhoz kötött fia kilakoltatása miatt szólalt fel napirend előtt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint a kormány valójában nem tesz semmit a hasonló igazságtalanságok ellen, csak a bankokat húzták ki a pácból. A képviselő szerint ma is folyamatosan növekszik a hitelszerződések száma, és összesen 1,2 millió embert fenyeget kilakoltatás. Ha pedig valaki elveszti a lakhelyét, akkor nem lesz jogosult szociális és orvosi ellátásra, elveszíti a gyermekeit, és ebből a helyzetből nincs visszatérés. Z. Kárpát bírálta a kormányt, amely szerinte csak áttölte a problémát a következő kormány idejére, és nem számoltatták el a helyzet valódi felelőseit.
Rettentő olcsó politika visszaélni mások tragédiájával - reagált Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint a képviselő összekever össze nem hasonlítható dolgokat. A lakbértartozás miatti kialakoltatás nem azonos a devizahitzelesek problémájával, csak ez utóbbi a kormány feladata. A kormány javaslata az államtitkár szerint a legtöbb devizahiteles számára segítséget jelent. Felesleges mindenféle számokkal riogatni - mondta Cséfalvay, aki szerint egyelőre csak nagyon szűk kört érint az árverezési moratórium feloldása.
Egy ináncsi asszonyt köszöntött a parlamentben Kaufer Virág, az LMP képviselője, aki a közmunkaprogramokról beszélt. A képviselő által emlegetett asszony munkanélküli, de a közmunkaprogram keretében házi tésztát készít az iskolának és a szociális intézménynek, ebből egy zacskóval a miniszternek is hozott. Kaufer szerint most az a veszély fenyeget, hogy megszűnnek az ináncsihoz hasonló programok, a munkanélkülieket pedig "Pintér Sándor buszra teszi", hogy munkagépek helyett kétkezi munkát végezzenek az ország másik végében. A képviselő szerint abból a pénzből, amit a közmunkások utaztatására és ellátására fordítana, a helyi közösségek támogatására lehetne fordítani.
Abban egyetértünk, hogy az Út a munkába program nem működött - mondta válaszában Tállai András államtitkár, aki szerint ezt a programot hitelekből finanszírozták. A kormány elkezdte ennek az átalakítását, az első lépcső a törvényjavaslat, amely a parlament előtt van. Ez a javaslat egy keretszabály lenne, ami azt teszi lehetővé, hogy inkább megérje a közfoglalkoztatásban dolgozni, mint segélyen lennei. Tállai szerint arról egyelőre még szó nincsen arról, hogy ez pontosan milyen munka lesz, az csak egy lehetőség, hogy az állam szervezi meg a közmunkát. Az államtitkár szerint viszont biztos, hogy nem lehet mindenkinek helyben munkát adni, hiszen nagy aránytalanságok vannak a munkanélküliségben. Az ináncsi példát Tállai nagyon jónak nevezte, és azt ígérte: a tésztakészítő asszonynak nem kell elmennie a falujából, sőt, polgármestereket fognak odavinni, hogy megmutassák nekik a programot.
Apám mindig azt mondta, hogy ha segíteni em tudsz, ne is árts - mondta napirend előtti felszólalásában az MSZP-s Gúr Nándor, aki ezt várta volna a kormánytól is. A képviselő szerint a kormánypártok jobb közbiztonságot ígértek, de az csak romlott, nem kis részben azért, mert a kormány szétzúzta a közfoglalkoztatás rendszerét. Gúr bírálta a kormány azért is, mert semmit nem tett az ígért egymillió munkahely megteremtése érdekében, illetve a munka törvénykönyve módosításával kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat.
Arra kérném, hogy legközelebb célirányosabban beszéljen - reagált Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki szerint ténykérdés, hogy az egy évvel ezelőttihez képest nőtt a foglalkoztatottak, illetve csökkent a munaknélküliek száma. Jelenleg az államtitkár szerint egy nagy átalakuklás közben vagyunk, szükséges rugalmasabbá tenni a munkaügyi szabályokat. Az átalakítás Cséfalvay szerint arról szól, hogy az ország, a vállalkozó és a munkavállaló is szabad legyen.
A napirend előtti felszólalások végére ért a parlament, most házszabálytól eltérésről kell dönteniük a képviselőknek. Erre azért van szükség, hogy a jövő héten hétfőn, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon zárószavazást lehessen tartani 18 különböző törvényjavaslatról. Ehhez négyötödös többségre van szökség.
Az országgyűlés 259 igen és 29 nem szavazattal elfogadta a házszabálytól való eltérést, így jövő hétfőn szavazhatnak a 18 törvényjavaslatról. Zárószavazás előtti módosító javaslatokat hétfőn délelőttig lehet benyújtani.
A Fidesz javaslatára elhalasztották a szavazást a PSZÁF-törvényhez benyújtott módosító indítványokról.
Az alkotmánybíróság elnökének megválasztása következik. Ez titkos szavazással történik, kétharmados többséggel. Göndör István jegyző felolvasta a szavazás szabályait, majd az elnöklő Lezsák Sándor 40 perc szünetet rendelt el, a képviselők elindultak kifelé a teremből (a szavazólapokat a Duna-felőli folyosón lehet felvenni).
Alkotmánybírók a páholyban, jobbról a második Paczolay
Az országgyűlés kivetítője a szavazás idején. Korábban csak egy "Szünet" felirat volt rajta.
Véget ért a szünet, és Lezsák Sándor bejelentette, hogy 358 képviselő szavazott, ebből 6 szavazat volt érvénytelen. Igennel szavazott 276 képviselő, ellene szavazott 76 képviselő, vagyis a parlament Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság elnökének megválasztotta. Paczolay a parlament előtt letette az esküt.
Az interpellációk következnek. Elsőként Lukács Zoltán MSZP-s képviselő kérdezi, hogy "Miért taszítja nyomorba az Orbán-kormány a beteg, idos bányászokat?" A képviselő arra hivatkozik, hogy nyilvánosságra került egy kormányzati anyag, amely szerint 2012-től nem kívánják tovább fizetni sok százezer ember korengedményes nyugdíját, így a bányászokét sem. Lukács Zoltán szerint a nyugdíjas bányászok 91 százaléka nem éli meg az öregségi nyugdíjkorhatárt. "Nem tudom, mit ártottak önöknek ezek az emberek?" - kérdezte Lukács, aki azt is kérdezte, igaz-e hogy segéllyé akarják alakítani a bányászok ellátását.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta: a hangsúly a munkavégző képességen van, de a kormány még nem döntött a korai nyugdíjak átalakításáról, a kabinet pedig körültekintően, az érintettek helyzetének figyelembe vételével hozza meg a döntését.
Lukács Zoltán szerint az államtitkár nem válaszolt, ezért nem fogadta el a választ. A képviselő azt kérte Cséfalvaytól, hogy menjen el Tatabányára, és nézze meg, milyen egészségi állapotban van egy olyan bányász, aki évekig 4 fokos vízben állva dolgozott. Az országgyűlés többsége elfogadta a választ.
A várt gazdasági növekedés csak a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál következett be, a kis- és közepes vállalatok pedig sorban mennek csődbe - bírálta a kormány gazdaságpolitikáját a jobbikos Volner János. A képviselő az IMF kormányának nevezte a kabinetet, amelytől szavakban ugyan függetlenné vált az ország, a gyakorlatban mégis végrehajtja az előírásait, miközben csak 7-8 százalékos hozammal jut pénzhez a nemzetközi piacokon.
Cséfalvay Zoltán szerint az IMF azt üdvözölte, hogy Magyarország strukturális átalakításokat hajt végre, de ezeket a saját döntései szerint teszi meg. Az államtitkár szerint az állampapírokat veszik, sőt, túljegyzik, ími azt jelenti, hogy a piac is bizalmat szavazott az országnak.
Volner nem fogadta el a választ, szerinte a kormány azokat támogatja, akiknek amúgy is sok van, és ezért kapott vállonveregetést az IMF-től. A parlament többsége elfogadta a választ.
A kormány kiemelt szerepet szán a Sportkórháznak a 2012-es olimpiára történő felkészzülés során - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a fideszes Bánki Erik interpellációjára adott válaszában. Létrejön egy, az egész országot lefedő sportovosi hálózat, illetve egy informatikai rendszer. A kormányelőterjesztés készül, a kabinet döntése után a fejlesztések elindulhatnak. Bánki Erik számára a válasz nagyon megnyugtató volt, ezért el is fogadta a választ.
"Van-e az a pénz?" - kérdezte a miniszterelnöktől Schiffer András LMP-frakcióvezető, de Orbán már nincs a teremben, ezért Kontrát Károly államtitkár válaszol. Schiffer azt kifogásolja, hogy a kínai miniszterelnök látogatásakor tibetért tüntető aktivistákat inzultáltak a rendőrök, illetve a rendőrség megtiltotta egy vallási irányzat tüntetését, amelynek tagjait Kínában kényszermunka-táborba zárják. A frakcióvezető emlékeztetett, hogy a korábbi, "az álbaloldali" kormányok is mondvacsinált okokkal tiltottak be tüntetéseket,és Orbán a múlt héten kifejezetten azt mondta: fel fognak lépni az olyan megmozdulások ellen, amelyek veszélyeztetik az állami célokat. A frakcióvezető azt kérdezte: Mi volt a rendőri intézkedések valós alapja, adott-e a kormány utasítást a rendőrségnek?
Kontrát Károly szerint a bejelentett tüntetést azért tiltotta meg a rendőrség, mert a közlekedés más úton nem lett volna megoldható. Az erkölcsi kérdések fontosak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az erkölcsi felelősséget sem, amellyel az ország vezetői tartoznak - mondta Kontrát, aki részben megismételte Orbán korábbi szavait arról, hogy tüntetni ugyan szabad, de a tiltakozók ne akarják lerombolni az állami célokat. Az államtitkár ugyanakkor azt is mondta: a rendőrség "a védett személyk biztonsága, méltóságuk megőrzése" érdekében lépett fel, illetve EU-elnökség keretében fokozott ellenőrzés volt érvényben egész Budapest területére, ennek keretében került sor egyes személyek elleni intézkedésre.
Schiffer szerint "felháborító és törvénysértő" válasz, hiszen nincs olyan a gyülekezési törvényben, hogy állami cél és külkapcsolatok, hanem pontosan le van írva, hogy mikor lehet megtiltani egy tüntetést. A frakcióvezető szerint a kormány "szolgalelkűségből megalázzák az országot". A parlametn az államtitkári választ 187 igen 73 ellenében 10 tartózkodással elfogadta (több mint 40 fideszes képviselő annak ellenére nem szavazott, hogy a parlamenti rendszer szerint jelen voltak).
"Részesülhetnek-e a jövoben is az üdülési csekk rendszer által biztosított hasonló kedvezményben a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmu, többgyermekes munkavállalók, a szakmunkás tanulók és a fogyatékkal élok" - kérdezte a nemzetgazdasági minisztert a szocialista Pál Béla, aki kifogásolta, hogy megszűnik az üdülési csekk adókedvezménye, vagyis jövő őszig kivezetik a piacról. A helyébe lépő pihenőkártyát a képviselő szerint csak szűkebb körben lehet majd használni, bizonytalan, hogy a nyugdíjasok vagy az alacsony jövedelműek hozzájuthanak hasonló szolgáltatásokban.
Cséfalvai Zoltán államtitkár szerint gazdaságfejlesztési eszközökkel nem lehet szociális célokat szolgálni. A Széchenyi üdülőkártya pedig gazdaságfejlesztési eszköz, célja a belföldi turizmus fejlesztése. Az üdülési csekk gyakorlata az államtitkár szerint felemás módon vált be, nem mindig ott és úgy hasznosult, ahogy az kívánatos lett volna, illetve a csekknek kialakult egy másodlagos piaca is. A kártyával viszont csak szálláshellyel együtt lehet igénybe venni szolgáltatásokat. A kormány fontosnak tartja a rászorultak támogatását, de erre nem az üdülési csekk vagy a kártya való - mondta Cséfalvay.
Pál Béla nem fogadta el a választ, mivel az államtitkár szavaiból nem derült ki, milyen módon és forrásból oldják meg a rászorulók üdültetését. A parlamenti többség elfogadta a választ.
Mi a kormány szándéka a Magyar Állami Földtani Intézettel? - kérdezte Kepli Lajos jobbikos képviselő, aki szerint veszélybe került az intézet Stefánia úti épülete is. A képviselő szerint egy sor komoly hiba, vagy botrányos mulasztás megelőzhető lett volna, ha az intézet megfelelő módon, erős hatósági jogkörökkel működött volna.
Fónagy János államtitkár szerint a kormány megemelte az intézet támogatását, de a szabálytalanságok megelőzése érdekében megszüntette a gazdasági igazgatóságot. A Stefánia úti épület kiemelt műemlék, a Magyar Állam tulajdona, az intézet vagyonkezelésében áll, értékesítését nem tervezik. Vizsgálják ugyanakkor, hogy az épületben el lehet-e helyezni más állami szervet is.
Kepli szerint nem kapott megnyugtató választ, ezért nem fogadta el a választ. A parlamenti többség viszont elfogadta a választ.
Az azonnali kérdések következnek. Az elmúlt hetekben, hónapokban 88 iskola került különböző egyházak fenntartásába - mondta a szocialista Hiller István, aki szerint a kormány egyenesen erre ösztönzi az önkormányzatokat. A korábbi miniszter emlékeztetett rá, hogy van olyan egyház, amelynek vezetői külön figyelmeztették híveiket, hogy nem szabad túl sok iskolát átvenni.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a kormánynak nincs ráhatása, hogy az önkormányzatok és az egyházak milyen megállapodásokat kérnek. Az államtitkár szerint az iskoláknak mindössze 8 százaléka van egyházi kézben, az egyházi iskolák pedig nem kerülnek több pénzbe, mint az önkormányzati iskolák, más csatornákon, de ugyanannyi pénz jut el az intézményekhez.
Hiller szerint nem igaz, hogy ugyanannyiba kerülne az egyházi iskola, szerinte kétmilliárd forinttal többe kerül az államnak a fenntartásuk. Hoffmann szerint ez a kétmilliárd forint az, amelyet az önkormányzatok nem tudtak kifizetni, most az állam kifizeti. Arra kérte az MSZP-t, hogy higyjék el, ezekben az iskolákban jó lesz a gyerekeknek.
Vona Gábor, Hegedűs Lórántné és Balczó Zoltán is azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek, de ő nincs jelen. A jobbikos képviselők nem fogadták el a válaszadásra kijelölt minisztereket és államtitkárokat, mindhárman megvárják Orbánt, akinek a következő ülésen kell választ adnia.
Az LMP-s Szabó Rebeka szerint egyre kínosabbak a szlovák és bolgá sajtóban megjelenő cikkek, amelyek arról szólnak, hogy a magyar kormány megtagadta a magyar EU-s projektekben résztvevő környezetvédelmi szervezeteknek járó támogatások kifizetését. A nemzeti parkok az államháztartási törvényre hivatkozva nem fizetik ki a civil szervezeteknek járó pénzt.
Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint az elmúlt években nagyon rossz szocializáció volt a civil szférában, mert projektekre vadászva, lényegében állami pénzből élnek, miközben szinte nulla az önkéntesek száma. Szabó Rebeka megdöbbentőnek nevezte az államtitkár eszmefuttatását, és kérte Cséfalvayt, hogy konzultáljon a környezetvédelmi államtitkársággal.
Percről percre tudósításunk véget ért, de az országgyűlés döntéseiről folyamatosan beszámolunk az [origo]-n.