Soros-Sargentini jelentés: Visszautasítják Magyarország megtámadását
2018. október 03. 10:31
Szerdán délelőtt kezdik el a Soros-Sargentini jelentést elutasító kormánypárti határozat vitáját a képviselők. Október második hetében aztán várhatóan már szavazhatnak is a javaslatról a képviselők. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról címmel nyújtotta be a javaslatot. A kormány többek között ezzel a lépéssel reagált a politikai nyomásgyakorlás céljából született Soros-Sargentini jelentésre. A hazugságoktól hemzsegő jelentést még szeptemberben egyértelmű csalással fogadta el az Európai Parlament, azt gyakorlatilag Soros György szövetségesei mondták tollba.
A válogatott hazugságoktól és valótlanságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentést szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament meglehetősen vitatott jogi körülmények között. A szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, ezért a kormány az európai bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítse a voksolás eredményét. Ha a tartózkodó szavazatokat figyelembe vették volna, nem lett volna meg a kétharmados támogatottsága a jelentésnek.
Judith Sargentini a Soros-hálózat megbízható tagjaként, megbízója kérését teljesítve fogalmazta meg a jelentést, melyet végül az Európai Parlament durva csalással fogadott el. Ezt szépen megmutatják a zöldpárti EP-képviselő Magyarországgal szembeni felszólalásai is. Egyrészt jól láthatóan a hazai Soros-katonák által megfogalmazott hazug vádakat harsogja maga is minden alkalommal, másrészt Sargentini támadásai onnantól váltak igazán agresszívvá és intenzívvé, miután a magyar kormány szembement gazdája, Soros György akaratával, és a határzárral megállította a bevándorlást.
Kezdődik a szerdai ülés. Bejelentették, hogy kilépett az LMP-ből Szél Bernadett és Szabó Szabolcs, így a frakció létszáma hat főre csökkent.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője kezd. A politikus emlékeztetett arra, hogy 2013-ban a Tavares-jelentés esetében is tárgyalt már egy határozattervezetet az Országgyűlés. Sokadjára látjuk, hogy a legrosszabb bolsevik hagyományokat idézve lép fel az Európai Parlament Magyarországgal szemben olyan témákban, amik nem tartoznak az unió hatáskörébe. A mostani eljárás abban is különbözik a korábbiaktól, hogy maga az elfogadás is jogtalan volt.
A magyar kormány döntött arról, hogy bíróságon támadja meg a határozatot, mert annak elfogadása jogtalan volt - mondta Gulyás. A miniszter közölte, hogy a Soros-Sargentini jelentés részben valótlan állításokat tartalmaz, részben olyan ügyeket hoz felszínre, amiben a magyar kormány már megállapodott a bizottsággal. Gulyás kiemelte, hogy a magyar választási rendszerrel szemben korábban nem fogalmazott meg kritikát az EB.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy az igazságszolgáltatás ügyében valóban voltak viták az EB-vel, de ezeket a kérdéseket lezárták már, és a hazai szabályozás összhangban áll az uniós joggal. Mindezek a példák azt mutatják, hogy nincs értelme tárgyalni az EB-vel, hiszen ez nem akadálya annak, hogy néhány év múlva politikai vádként előhozzák a korábban lezárt kérdéseket. A médiatörvényről azt mondta, hogy abban az esetben megállapodtak a bizottsággal.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a vallásszabadság esetében pont a magyar ellenzék miatt nem sikerült elfogadni az egyházügyi törvény módosítását.
A Miniszterelnökség vezetője a hazai kisebbségeket érintő megjegyzések esetében elmondta, pont Hollandia és Franciaország az az ország, ami a legkevesebb kritikát fogalmazhatja meg. Ez egy bevándorláspárti jelentés, és azért készült, hogy elítélje a magyar kormányt, hogy védi Európa határait - tette hozzá. Minden országnak joga van a bevándorlás kérdésében a lisszaboni szerződés alapján arról nemzeti hatáskörben dönteni - mondta Gulyás.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az EU-nak nem az a célja, hogy szétverje azt az intézményrendszert, ami a rendszerváltás után intézményesült. A Miniszterelnökség vezetője szerint a jelentés egy intoleráns dokumentum, mivel aki szerint a bevándorlás kérdésében egységes európai álláspontot lehet kialakítani, az szétveri a közösséget. A magyar kormány a szerződések alapján kíván eljárni, és visszautasítja a jelentést.
A kormány nevében Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség politikai államtitkára válaszol. A jelentés a legdurvább támadás a magyar önrendelkezés ellen, ez a vita nem a magyar kormányról szól, hanem a nyílt és zárt társadalom filozófiájáról. A jelentés maga is bevallja, hogy túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön - tette hozzá. A jelentés előterjesztőjét teljesen hidegen hagyta, hogy a kormány 108 oldalban válaszolt a kritikákra. Csoda, hogy nem szakadt le a strasbourgi plafon - mondta az államtitkár.
Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés védelmébe vette az elítélt Ahmed H.-t. A jelentés azért támadja Magyarországot, mert rámutatott arra, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között összefüggés van. A magyar ellenzék szégyenteljes magatartást folytat, mivel ünneplik azt a dokumentumot, ami elítéli Magyarországot. Dömötör felhívta a figyelmet arra is, hogy az ellenzék korábban álproblémának tartotta a bevándorlást és támogatták a kötelező kvótát.
Időközben megérkezett Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök is.
Dömötör arról is beszélt, hogy mivel az EP-ben többségében vannak a bevándorláspárti erők, ezért akarják még most áterőltetni a bevándorláspárti javaslatokat. A magyar nép már egyértelmű üzenetet küldött a mögöttünk hagyott országgyűlési választáson és népszavazáson. A kormány támogatja, hogy nagyon erős üzenetet küldjön az Országgyűlés.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a mostani jelentés a korábbi balliberális kormány kritikája lehetett volna, mégis a mostani kormányt vádolják. Az európai politikai világban az elmúlt években a bevándorlás került a középpontba, ami a tagállami választásokat is meghatározta az elmúlt időszakban. Az EP-választások középpontjában is a bevándorlás lesz - tette hozzá.
Az EP célja, hogy megbüntesse azokat az országokat, akik más véleményt képviselnek a bevándorlás ügyében, mint a jelenlegit többség. Politikai támadás érte Magyarországot - mondta Kocsis Máté. Nem nehéz észrevenni, hogy a bizottság Magyarországot és Lengyelországot vette célkeresztbe, akik a legélesebb kritizálói a brüsszeli bevándorlásbarát politikának.
A Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a legújabb határvédelmi javaslatok egyértelműen a bevándorlásszervezés mellett állnak, és ezt vissza kell utasítania a parlamentnek. Az EP olyan megállapításokat tesz, amit a magyar parlament saját hatáskörében, demokratikus legitimáció mellett hozott meg. Kocsis Máté elmondta, hogy nem érti, az ellenzék miért nem támogatja a határok megvédését és a keresztény kultúra megőrzését.
Kocsis Máté külön felhívta a figyelmet arra, hogy pont a balliberális kormányzás alatt jöttek létre neonáci szervezetek és voltak neonáci felvonulások, és volt aktív a Magyar Gárda. A Fidesz frakcióvezetője elmondta az EP bevándorláspárti többsége fogadta el a jelentést. Mi a nem támogatható abban, hogy a magyar kormány kiáll a határ védelme mellett? - tette föl a kérdést Kocsis Máté az ellenzéknek. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék éppen azért nem támogatja a határozati javaslatot, mert külföldről dédelgeti a politikai álmait.
Kocsis Máté bízik benne, hogy az európai kormányok végre meghallják az emberek szavát.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője következik. Szerinte Sargentini szélsőbaloldali szellemben írta meg a jelentését, bár úgy látja álvita az egész. A jobbikos képviselő áldialógusnak és figyelemelterelésnek nevezte az ügyet, és nem a migrációról szól a jelentés.
Gyöngyösi szerint ők nem támogatták a jelentést, mert tartózkodtak az EP-szavazáson. Ezzel a logikai ellentmondással sikerült ismét előrukkolnia a Jobbik frakcióvezetőjének.
Gyöngyösi továbbra is próbálja valahogyan elmagyarázni, hogy az általuk leadott tartózkodó szavazat nem a Soros-Sargentini jelentés támogatását jelentette.
Gyöngyösi Márton hülyegyereknek nevezte a kormánypárti politikusokat, akik csak annyit válaszoltak erre, hogy "nyugodj meg".
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a magyar emberek döntöttek arról, hogy nem kérnek a bevándorlásból. Míg a Fidesz-KDNP kiállt a bevándorlás ellen, addig az ellenzék ezt nem tette meg. A mi politikai közösségünk a magyar érdekeket képviseli Brüsszelben, míg a magyar ellenzék Brüsszel érdekeit Magyarországon - mondta a politikus.
Nacsa beszélt arról is, hogy Ujhelyi István korábban arról beszélt, hogy nem fogja soha megszavazni a hetes cikkelyt, ehhez képest most támogatta a jelentést. A Jobbik a tartózkodással segítette, hogy a jelentés átmenjen, sunyítottak és lapítottak. Bana Tibor jobbikos képviselő azzal érvelt a bizottsági vitában, hogy tartalmi problémái vannak a jelentéssel - hívta fel a figyelmet Nacsa.
A KDNP politikusa szerint egy kicsinyes bosszú a Sargentini-jelentés. Az európai intézményekben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok, akik bosszút álltak Magyarországon - mondta Nacsa Lőrinc. Az ellenzék korrigálhatja a politikáját a határozati szavazáson, és végre a magyar érdekek mellé állhat - zárta a politikus.
Vejkey Imre, a KDNP politikusa szerint az ellenzék egy hangos kisebbség. Nem kérünk a gondolatrendőrségből sem - tette hozzá. Vejkey szerint egyre erősebb a muszlim invázió, és lassan ott tartunk, hogy a migránsok nem is akarnak beilleszkedni az európai társadalmakba, és rögtön párhuzamos társadalmakat akarnak létrehozni. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy Brüsszel szándékosan szétzilálja a keresztény közösségeket - mondta Vejkey.
Vejkey Imre közölte, hogy büszkék arra, hogy támadják őket. A mi jövőnk a keresztény-nemzeti Magyarország jövője - tette hozzá.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint ők a magyar valóságról akarnak beszélni. Soha nem mondtuk azt, hogy bevándorlóországgá akarjuk tenni Magyarországot, és pont - tette hozzá. Csak európai együttműködéssel lehet megoldani a migrációs válságot - vélte az MSZP politikusa.
Gyurcsány Ferenc felszólalásra készül, ami sokkal érdekesebb, mint Tóth Bertalan beszéde.
Tóth Bertalan beszéde nem túlságosan izgalmas, gyakorlatilag mindenki csöndben ül az ülésteremben, csak Molnár Zsolt, az MSZP képviselője ösztönzi tapsolásra frakciótársait.
Gyurcsány következik.
Gyurcsány szerint hazug és aljas a határozati javaslat. A DK elnöke szerint a Sargentini-jelentés a magyar kormány politikáját kritizálja. A bukott miniszterelnök szerint a kormány gyáva.
Gyurcsány Ferenc szerint nem a legfontosabb kérdés a bevándorlás ügye. Milyen Európát képzelünk el - ez a vita fő tárgya a DK frakcióvezetője szerint. Tiszta közéletről, tiszteletről és korrupciómentességről beszél Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc semleges államot szeretne, amiben az egyház és állam egymástól elválasztva működik.
Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy a kormányzás értékelését nem a hatalmon töltött idő, hanem a kormányzás eredményei határozzák meg. Gyurcsány beszédét Ujhelyi István is megtapsolta.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a Jobbikhoz hasonlóan próbálja megmagyarázni, hogy miért nem támogatták a Sargentini-jelentést, miközben a képvisleőjük nem szavazott.
Az LMP frakcióvezetője közölte, hogy a határvédelem valóban fontos, majd egy picit ekézte a DK-t. Gréczy Zsolt mindezt szóvá is tette.
Keresztes László a jelentés helyett kampányolni kezdett, és a szokásos ellenzéki paneleket puffogtatja, hogy miért rossz a kormányzás.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa beszél. Ötfős frakciójából csak Kocsis-Cake Olivio kíváncsi rá. Mellár Tamás, Tordai Bence és Burány Sándor úgy tűnik, otthon maradt.
Szabó Tímea sem tudott kilépni a szerepéből, és gyakorlatilag a választási programjukat olvassa fel.
Az ellenzéki frakciók tagjainak a jelentős része távozott az ülésteremből.
Vége a vezérszónoki felszólalásoknak.
Bősz Anett, a Liberálisok független képviselője szólhatott hozzá először a vitához. A képviselő szerint nem a bevándorlásról, hanem a jogállamiságról kell beszélni.
Bősz szerint az európai politikusok aggódnak Magyarországért, és bejelentette, hogy valódi nemzeti konzultációt indítanak.
Dömötör Csaba válaszol az ellenzéknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbik korábban még azt sürgette, hogy a Tavares-jelentést megszavazókat hallgassa meg a külügyi bizottság. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára emlékeztetett arra, hogy mind az EB elnöke, mind Angela Merkel a migráció legalizálásáról és a szuverenitás átadásáról beszélt.
Dömötör Csaba azokra az ellenzéki kritikákra is reagált, hogy a kormány nem foglalkozik az oktatással és az egészségüggyel. Közölte, hogy 2010 óta több mint 1000 milliárd forinttal több jut ezekre a területekre. Szólt arról is, hogy a baloldal korábban nem támogatta a devizahitelesek megmentését sem, és a kötelező kvótáról szóló népszavazás esetében sem állt az elutasítás mellett.
Ha a baloldal megnyitná a határokat, akkor jóval kevesebb jutna az oktatásra és egészségügyre - mondta Dömötör Csaba. Közölte, Gyurcsány Ferenc a gazember szót használta a kormánypártiakra, de ezt semmilyen körülmények között nem fogadják el attól, aki a saját állampolgáraira lövetett.
Balla György, a Fidesz képviselője közölte, a Jobbik farizeus magatartást folytat a migráció ügyében, míg legalább Gyurcsány Ferenc egyenes ebben a kérdésben.
Varju László, a DK képviselője egyperces néma felállást tartott.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője is megpróbálja elmagyarázni, hogy miért nem szavazták meg a 2016-os alaptörvény-módosítást.
Kósa Lajos, a Fidesz képviselője szerint Visinszkij, a Szovjetunió volt főügyésze is barackot nyomott volna Sargentini fejére. Emlékeztetett arra is, hogy Sargentini pártjának jogelődje, a holland kommunista párt támogatta az 1956-os szabadságharc leverését. Szólt arról is, hogy sok nyugat-európai országban nincsen alkotmánybíróság, de ennek ellenére senki sem mondja, hogy ott nincs demokrácia.
Kósa Lajos elmondta, hogy a Sargentini-jelentés révén csökkentenék Magyarország szuverenitását. A magyar képviselők esküt tettek a magyar önrendelkezés védelmére, ezért is furcsa, hogy most több ellenzéki képviselő a jelentés mellett áll. A Fidesz politikusa közölte, hogy korábban nem volt olyan kérdés az emberek előtt, hogy lemondanak-e az ország területének a megvédéséről.
Kósa Lajos elmondta, a magyar határok védelme elszántság kérdése is volt. Emlékeztetett arra, hogy a migránsok 95 százaléka nem volt együttműködő, mindenki láthatta, hogy ez egy gazdasági migráció volt.
Kósa Lajos közölte, hogy nem bízzuk Brüsszelre, hogy milyen legyen a magyar társadalom, hanem ezt mi magunk döntjük el. A magyar emberek eldöntötték, hogy a Fidesz-KDNP-re lehet bízni a magyar társadalom biztonságát - tette hozzá. Kiemelte, hogy több tízezer katona védte a magyar határt, és ezért köszönet jár nekik. Aki komolyan veszi a parlament esküjét, annak támogatnia kell a határozati javaslatot - zárta Kósa Lajos.
Ismételten Z. Kárpáté a szó, aki védelmébe vette egykori álcukiskodó főnökét kerítésügyben.
Meglehetősen elfogytak a képviselők az ülésteremből Z. Kárpát beszéde alatt.
Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő arról beszélt, hogy a baloldali EP-képviselők 16 olyan javaslatot támogattak amik sürgették a kötelező kvótát, és a legális migráció felgyorsítását. Már 2015-ben a kötelező kvóta mellett állt szavazatával a baloldali képviselőcsoport az EP-ben - mondta Deutsch.
Többször is igen szavazattal támogatták az MSZP és a DK képviselői a kötelező kvóta bevezetését - emlékeztetett Deutsch Tamás. A politikus több olyan szavazási eredményt sorolt, amikor a baloldali képviselők bevándorláspárti javaslatot támogattak. Azt a javaslatot is támogatták a baloldali képviselők, hogy megbüntessék azokat a tagállamokat, akik nemet mondanak a kényszerbetelepítésre - emlékeztetett a fideszes politikus. Évek óta nem a magyar emberek mellett állnak, hanem azok mellett akik bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot - tette hozzá.
Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a Jobbik és az LMP képviselői sem álltak ki a magyar emberek mellett a Sargentini-jelentés szavazásakor, hasonlóan a baloldali képviselőkhöz. Egyértelmű bevándorláspárti többség van Brüsszelben - tette hozzá. Úgy látja, az ellenzéki pártok célja a bevándorláspárti erők támogatása, de a Fidesz kész ezzel felvenni a harcot.
Ujhelyi István meglepő módon egy 1956-os párhuzammal él, miközben pont az MSZP az az erő, ami jogelődjének tartja a forradalmat leverő MSZMP-t.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője beszéde alatt az MSZP frakciójának a jelentős része az üléstermen kívül van.
Ujhelyi István azt mondta, hogy ő büszke magyar, majd pedig gyakorlatilag az MSZP 2002-es kampánynak a jelszavait sorolja fel. Közölte, nem támogatja az illegális bevándorlást.
Összesen hat képviselő tapsolta meg Ujhelyit.
Németh Szilárd, a Fidesz képviselője arról beszélt, egy kicsinyes bosszú a Sargentini-jelentés azon ország ellen, aki képes volt az embereket megkérdezve megállítani a migrációt. Az EU összes intézményében azok vannak többségben, akik szerint a bevándorlás jó dolog - tette hozzá. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy az ő álláspontjuk győzzön - hívta fel a figyelmet Németh Szilárd.
Németországban azon törik a fejüket, hogy az illegális migránst kell előnyben részesíteni a munkavállalás során egy némettel szemben - hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő. Németh Szilárd azt kérdezte az ellenzéktől, hogy "Önök megsértődtek az emberekre?". Már a rezsicsökkentés idején is a külföldi szolgáltatók mellé állt az ellenzék - emlékeztetett Németh Szilárd.
Amíg nem állt a műszaki és jogi határzár, addig nagyjából 170 ezer embert lehetett beazonosítani - hívta fel a figyelmet Németh Szilárd. A fideszes képviselő szerint 230 ezer embert nem tudtak beazonosítani, ők egyszerűen átmeneteltek az országon. Szerencsére a határzár felépítésével megállt a migráció. Ha nincs tranzitzóna, akkor úgy jönnének át Magyarországon, mint kés a vajon - mondta a fideszes politikus.
Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a Frontex fejlesztésével a határmenedzselés a cél, a migráció legális megszervezése áll a középpontban. A fideszes képviselő elmondta, hogy a műszaki és jogi határzár a biztosítéka annak, hoogy nem lesz tömeges migráció. Ki tudja elképzelni, hogy zsoldosok védjék a magyar határt? - tette fel a kérdést a politikus. Csak a magyar határvédőkkel képzelhető el a védelem - zárta szavait.
Böröcz László, a Fidesz képviselője közölte, hogy az ellenzék Brüsszel érdekeit képviseli. A Sargentini-jelentés mögött egyértelműen Soros György szervezetei állnak, Judith Sargentini is Soros György embere - tette hozzá. Az európai intézményi keretek semmibevételét jelenti, hogy már lezárt ügyeket hoz fel a Sargentini-jelentés - mondta Böröcz.
Böröcz László a következő időszak tétje, hogy ne vegyék el Magyarországtól a határvédelem jogát. Szégyen, hogy az ellenzék asszisztált a Sargentini-jelentés elfogadásához - tette hozzá. Idegen népességgel akarják elárasztani Magyarországot, és bevándorlóországgá szeretnék azt tenni - mondta a fideszes képviselő.
Böröcz László arról is beszélt, hogy Brüsszel célja, hogy minél több hatáskört vegyen el a tagállamoktól, így segítve a betelepítést. Elmondta, a kötelező kvóta továbbra is napirenden van, mindez pedig veszélyezteti Európa biztonságát.
Arató Gergely, a DK képviselője szólal fel, miután Hiller István, a parlament alelnöke figyelmeztette a képviselőket. A Gyurcsány-párt képviselője szerint a jelentés arról szól, hogy meg kell védeni az uniós értékeket Magyarországon.
Arató Gergely szerint a fideszes képviselők döntéseit bírálja a Soros-Sargentini jelentés. Úgy látja, hiányos a jelentés, bár nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek megállapításaiból építkezik.
A DK képviselője arra szólította fel a kormányt, hogy ajánljon fel határőröket a Frontexnek.
Völner Pál, az IM államtitkára szerint a migráció kérdésében szuverenitási vita zajlik. A magyar választók április 8-án egyértelmű döntést hoztak, hogy nem kérnek a bevándorlásból - tette hozzá. Lezárt ügyek bukkantak föl a Soros-Sargentini jelentésben.
Manninger Jenő, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy magát az Európai Néppártot is megosztja a migráció kérdése, ezért nem szavazott egységesen a pártcsalád a jelentésről.
Demeter Márta, az LMP képviselője, aki korábban az MSZP-frakcióban ült, azt mondta, hogy a magyar kormány semmilyen érdemi javaslatot nem tett a migráció ügyében uniós színtéren. Teljesen értelmetlennek nevezte a határozattervezetet a Sargentini-jelentés ellen. Arra kérte a képviselőket, hogy vegyék napirendre az LMP határozattervezetét a migráció ügyében.
Az LMP képviselője beszéde alatt Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője is feltűnt a színen.
Rosszul lett egy képviselő.
Hiller István levezető elnök szünetet rendelt el. Egy fideszes képviselő lett rosszul, leültették, de már jobban van. A teremőrök vizet vittek neki. Úgy tűnik, szerencsére nincsen komolyabb baj.
Demeter Zoltán fideszes képviselő lett rosszul, minden bizonnyal leesett a vérnyomása.
Folytatódik az ülés.
Dúró Dóra független képviselő szerint is szuverenitási vitáról van szó, és Európa jövőjéről.
Dúró Dóra arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás Európa egyik fő problémája, de az igazi gond, hogy nem születik elég gyermek Európában.
Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy a szocialisták kettős beszédet folytatnak a migráció ügyében. A KDNP-s képviselő közölte, hogy a kormánynak van migrációs stratégiája.
Szél Bernadett, az LMP-ből frissen kilépett képviselő is felszólal a vitában, aki internetes szavazásokra hivatkozott, mint mértékadó forrás.
Mátra Márta fideszes képviselő arra kérte a képviselőket, szavazzák meg a határozatot a Sargentini-jelentés ellen.