Már az őszre gondol az összeboruló MDF és SZDSZ

Az MDF hozza a húzónevet, Bokros Lajost és az ő programját, az SZDSZ-nek pedig van szervezeti háttere és Budapesten még jelentős számú szavazója is - magyarázták a két párt politikusai, miért szövetkeztek egymással a hajdani ősellenségek. Az MDF-SZDSZ házassága a fővárosban nem csak a parlamenti helyekről szól, a tárgyalásokon már az őszi önkormányzati választások is szóba kerülnek.

"A formális logika szabályai és a programok tartalma szerint az SZDSZ és az MDF többé nem beszélhetne el egymás mellett, és nézeteik meghirdetett közösségét politikai együttműködéssel kellene igazolniuk" - hirdette meg a két rendszerváltó párt szövetségének szükségességét tavaly májusban a Népszabadságban megjelent cikkében Magyar Bálint szabad demokrata képviselő.

Magyar elképzelése most valóra válik, hiszen múlt szombaton az MDF országos választmánya, majd pár órával később az SZDSZ országos tanácsa is rábólintott arra, hogy szabad demokrata politikusok induljanak az MDF színeiben a fővárosi választókerületek több mint felében, illetve a budapesti lista első, harmadik és negyedik helyén is az SZDSZ-es politikusok szerepeljenek (erről korábbi cikkünkben olvashat részletesen).

Magyar azonban már nem vesz részt ebben az együttműködésben, hiszen tavaly szeptember végén kilépett a pártból. Hasonlóan reagált az SZDSZ-szel kötött megállapodás megkötésére több régi MDF-es is, köztük Boross Péter korábbi miniszterelnök, és a párt több vidéki vezetője is. Az ellenérzések vidéken erősebbek, mindkét pártban több megyei szervezet jelezte, hogy nem kívánnak együttműködni a másikkal. Makay Zsolt, az MDF országos választmányának elnöke szombaton elismerte, hogy "a megyék többségében" nem lesz együttműködés. A kivételek közzé tartozik Veszprém megye, ahol két SZDSZ-es és egy kisgazdapárti jelölt is MDF-színekben indul.

Őszről is tárgyalnak

Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese szerint a mostani megállapodásnak nincs köze Magyar Bálinthoz, a tárgyalások csak tavaly decemberben kezdődtek. Az alapfeltétel az volt, hogy az SZDSZ nem állít önálló területi listákat (ebből következik, hogy országos listát sem), jelöltjei az MDF listáin szerepelnek. Ezt sérelmezte szombaton az SZDSZ országos tanácsának több tagja is, mert úgy vélték, ezzel gyakorlatilag megszűnik a párt. Budapesten a megállapodás értelmében a szabad demokraták egyéni jelöltjei az SZDSZ logóját is feltüntetik majd, a lista azonban tisztán MDF-es lesz.

A budapesti egyéni jelölteket már megnevezték (egy kivétel van csak, a 12. választókerületében Dézsi Mihály, az MDF rendészeti kabinetvezetője visszalépett), a 32 kerületből 18-ban indul SZDSZ-es jelölt, 14-ben MDF-es. Azt azonban még mindig nem közölték, kik szerepelnek majd a fővárosi és az országos listán (korábban a sajtóban több név is megjelent lehetséges listavezetőként, de mind tagadták, hogy vállalnák).

Egykori és jelenlegi MDF-es forrásaink szerint az egyeztetések azért tartanak ilyen sokáig, mert az együttműködés kiterjed az őszi önkormányzati választásokra is, vagyis már most el akarják dönteni, kik szerepelhetnek az MDF-SZDSZ önkormányzati listáinak élén. Boruzs András, az SZDSZ fővárosi választmányának elnöke azt mondta, ha az együttműlödés működőképes - ez csak április 11-én fog kiderülni -, akkor érdemes továbbvinni azt az őszi választásokra is. Boruzs szerint Budapesten ugyan úgy tűnhet, hogy az SZDSZ előnyben van, de vidéken csak kevés jelöltjük lesz.

Szervezet, cédulák és szavazók

"Az SZDSZ sosem volt az a vidéki párt, nekik inkább Budapest fontos" - mondta Herényi arról, miért nem törekedtek országos megállapodásra. Hasonlóan fogalmazott Viniczai Tibor, az MDF elnökségének tagja, aki szerint Budapesten sok SZDSZ-szavazó van, számukra az MDF-SZDSZ együttműködése egy üzenet, hogy hová szavazzanak. Boruzs András szerint az SZDSZ a párt mélyrepülése (a tavalyi EP-választáson mindössze 2,1 százalékot kapott) ellenére még mindig jól szervezett, és a fővárosban a szavazótábora is jelentős (tavaly nyáron valamivel kevesebb mint 27 ezren szavaztak Budapesten az SZDSZ-re, ami 4,4 százalékot jelent), az MDF-SZDSZ együttműködése Budapesten akár 10 százalék fölötti eredményt is hozhat.

Az MDF szervezettségének azonban több SZDSZ-es és korábbi, a pártból kilépett vagy kizárt MDF-es szerint is sokat ártottak a korábbi évek belharcai. A parlamenti frakció tavaly márciusi megszűnése pedig anyagilag is komoly érvágást jelentett a pártnak, hiszen nem kapnak támogatást az Országgyűlés Hivatalától (az MDF korábbi belső harcainak rövid összefoglalását itt olvashatja).

"Az MDF nem kér a szabad demokratákból, csak a választóikra és Mesterházy Ernő (Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója - a szerk.) pénzére van szüksége" - bírálta nyíltan az SZDSZ-MDF megállapodást Böhm András fővárosi szabad demokrata képviselő. Hozzá hasonlóan a kampány állítólagos SZDSZ-es finanszírozásáról beszélt az [origo]-nak több korábbi MDF-es és SZDSZ-es politikus, de névvel nem vállalták a nyilatkozatot. Herényi Károly a kampányfinanszírozásra vonatkozó kérdésünkre csak annyit mondott: minden törvényes lesz (a törvény szerint egy párt 386 millió forintot költhet a kampányra).

A kis pártok számára komoly kihívást jelent az is, hogy egyáltalán el tudjanak indulni a választáson. Egy egyéni jelölt állításához 750 érvényes ajánlószelvény kell, vagyis 176 körzetben összesen 132 ezer cédula szükséges. Az együttműködés azért is lehet fontos, mert a két pártnak együtt sikerülhet összeszedni a kellő mennyiséget. A parlamentbe kerüléshez elengedhetetlen, hogy egy pártnak szinte minden körzetben legyen jelöltje, a rájuk leadott szavazatok kerülnek ugyanis az országos listára. Nem véletlen, hogy az MDF múlt pénteken közleményben szólította fel a Fideszt: álljon el attól a tervétől, hogy kétmillió ajánlószelvényt gyűjt össze.

"Demokratikus közép"

Herényi Károly azt nem árulta el, ki kereste meg először a másik felet. Szerinte az együttműködésnek az a célja, hogy minél nagyobb legyen a párt miniszterelnök-jelöltjének, Bokros Lajosnak a programja. Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF elnökségének tagja pedig úgy fogalmazott: az MDF azoknak a "politikai hontalanoknak" nyújt alternatívát, akik az SZDSZ felszámolódása miatt nem tudnának kire szavazni.

Kerék-Bárczy szerint komolyan fennáll az a veszély, hogy a parlamentben kétharmados többséget szerez "a demagógia", vagyis a Fidesz és a Jobbik (a Fidesz vezetői korábban többször jelezték, hogy nem kívánnak szövetkezni a Jobbikkal - a szerk.), akik így átírhatják az alkotmányt is. Ezt szerinte az MDF és SZDSZ együttműködése akadályozhatja meg. Hasonlóan fogalmazott Boruzs András is, szerinte a két rendszerváltó pártból valami új, egy "demokratikus közép" jöhet létre, ami képes lehet reagálni olyan jelenségekre, mint például a Jobbik erősödésére.

Kapitalizmuspártiak

"Túl kell lépni azon a közhelyen, hogy az MDF és az SZDSZ ősellenségek" - mondta Herényi arra a felvetésre, hogy a most szövetkező pártok a rendszerváltáskor még ellenfelek voltak (az MDF a mandátumok 42 százalékát szerezte meg 1990-ben, az SZDSZ 24 százalékkal a legnagyobb ellenzéki párt lett). "Én végigcsináltam 1990-ben az MDF-SZDSZ párharcot, majd beledöglöttem" - mondta Boruzs, de szerinte ma már olyan helyzet van, hogy nem lehet a régi sérelmekkel foglalkozni.

Herényi szerint az MDF és az SZDSZ közt az a legnagyobb hasonlóság, hogy minkét párt kapitalizmuspárti. Az elnökhelyettes úgy véli, az MDF nem adott fel semmit az elveiből, hiszen Bokros Lajos programja konzervatív program (az MDF programja jórészt Bokros elképzeléseire épül, főként a szükséges reformokat sorolja fel, abban csak nyomokban maradt hagyományos jobboldali retorikából - erről részletesen itt olvashat). "80 százalékban képviselhetőnek" nevezte Bokros programját John Emese, a fővárosi közgyűlés SZDSZ-es frakcióvezetője is, aki maga is egyéni jelöltként indul a választásokon.

Kerék-Bárczy szerint csak az a fontos, hogy a jelölt és a program sikert érjen el, ezért elfogadhatónak tart minden olyan megállapodást, amely "arra irányul, hogy parlamenti képviselete legyen "a mérsékelt demokratáknak". Boruzs András szerint nem volt egyszerű politikai feladat - és ezt erős érzelmek is nehezítették -, de meg kellett érteni, hogy az összefogás nem az MDF-ről szól, hanem Bokros Lajos listáját kell támogatni.

"Mi nem elhasznált, unalmas arcokat hozunk, hanem valami új dolgot szeretnénk" - mondta Boruzs András arra a felvetésre, hogy nemcsak néhány ember politikai túlélését szolgálja-e az együttműködés. Kerék-Bárczy Szabolcs is azt mondta: nem tartja megélhetési politikusoknak azokat, akik szerepet vállalnak az együttműködésben. "Sokkal inkább tekintjük megélhetési politikusoknak azokat, akik úgy akarnak bekerülni az Országgyűlésbe, hogy társadalomellenes, nemzetrontó politikát tűznek a zászlajukra" - utalt a MDF által populistának és veszélyesnek minősített Fideszre.