A kicsapott teológustól a megpuccsolt polgármesterig - az LMP jelöltjei

Minden körzetben indít jelöltet a választásokon a Lehet Más a Politika nevű kis párt, akik közt 33 nő és 5 polgármester és egy ismert író van. A 176 emberből csak egy volt korábban parlamenti képviselő, de LMP-s színekben indul egy volt szocialista politikus, aki 12 évig irányította a baloldali fellegvárnak számító Kazincbarcikát. A jelöltek többsége különféle civil szervezetekből érkezett, és van köztük, aki egymillió forintot tett a pártkasszába a saját zsebéből.

"Minden más pártnál több nővel, többségében helyben lakó, a választókerület problémáit jól ismerő egyéni jelöltekkel indul az LMP az országgyűlési választáson" - mondta Karácsony Gergely, a Lehet Más a Politika (LMP) kampányfőnöke, amikor szerdán bejelentette, hogy a párt mind a 176 egyéni választókerületben állít jelöltet, akik közül 33-an nők (a Jobbik és az MSZP csak 14-14, a Fidesz pedig csak 9 nőt indít egyéniben).

A tavaly nyári európai parlamenti választásokon - amelyen az LMP nem jutott mandátumhoz, de megelőzte az SZDSZ-t - a párt listáján több ismert ember is szerepelt, például Lovasi András zenész vagy Cserhalmi György színész. A parlamenti választásokon ez már nem annyira jellemző: a legismertebb személy, a Szentendrén induló Kukorelly Endre író-költő sem nevezhető hírességnek.

Ismerős nevekre bukkanhat azonban a jelöltek közt, ki otthonosan mozgott az 1990-es évek underground kultúrájában. Németh Vladimir a budapesti Tilos az Á klub alapítója Fejér megyében, Gárdonyban indul. Jelölt lesz az egri Juhász Mihály is, aki a szintén ismert MÁS Klubot hozta létre. Az 1980-as évek szamizdat-irodalmának volt ismert alakja Moldován László, aki a VII. kerületben indul.

Aki már volt képviselő

Az LMP saját összesítése szerint jelöltjeik 8 százaléka politizált korábban más pártban, de közülük egyedül a Miskolcon induló - és az országos lista 4. helyén szereplő - Mile Lajos volt már parlamenti képviselő: 1990 és 1994 közt az MDF színeiben. Az [origo]-nak azt mondta, az akkori "forradalmi láz és romantika" nehezen hasonlítható a mai viszonyokhoz, bár akkor és ma is érzékelhető, hogy a közvélemény változást akar. Mile 1994-ben a Borsod megyei közgyűlés tagja lett. 1996-ban az MDF pártszakadásakor a Magyar Demokrata Néppárttal (MDNP) tartott, "ez azonban 1998-ban jobblétre szenderült".

Ezután sokáig nem politizált aktívan, bár közéleti témájú cikkeket publikált. Az [origo]-nak azt mondta, Elek István kereste meg először azzal, hogy formálódik az a mozgalom, amiből az LMP kinőtt. "Először ódzkodtam tőle" - mondta Mile -, de aztán elment az első összejövetelre, ahol a jövőbeli programról vitáztak. Élvezte a vitát, és elment a következő héten is, ezzel pedig el is dőlt a kérdés - mondta Mile.

A legbalosabb város

Képviselő nem volt, de jelentős politikai tapasztalata van Király Bálintnak, aki 12 évig, 1994-től 2006-ig MSZP-s színekben vezette Kazincbarcikát. Most LMP-s jelöltként indul a választásokon Magyarország legbalosabbnak számító körzetében, ahol 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is az első fordulóban nyert az MSZP jelöltje. Az [origo]-nak azt mondta, 2004-ben párttársai puccsolták meg, hogy mást - Szitka Péter jelenlegi polgármestert - indítsanak helyette, ezért a parlamenti választások előtt kilépett a pártból. Ősszel függetlenként indult Szitka ellen, és a 2. helyen végzett.

Szabó Tímea korábbi EP-listavezető és Mile Lajos

Az LMP jelöltjei közt veteránnak számító 66 éves Király ezután nem politizált, de az [origo]-nak azt mondta, nagyon feldühítette, hogy az új városvezetés több embert is eltávolított posztjáról, és szerinte pártkatonákat ültetett a helyükre. Amikor megkeresték az LMP-től, úgy érezte, hogy "az írástudóknak felelősségük van", ezért vállalta a jelöltséget. Azt még nem tudja, hogy ősszel, az önkormányzati választásokon elindul-e ismét. Azt mondta, ha jól szerepel áprilisban, komolyan elgondolkodik rajta.

Ha akart volna sem lehetett volna politikus korábban a legfiatalabb jelölt, a mindössze 20 éves Partizer Gergő, aki a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán indul. Az egyetemista fiatalember az [origo]-nak azt mondta, akkor figyelt fel az LMP-re, amikor a tévében látta, hogy a párt aktivistái egy zöld emberalakot akartak a Parlamentre vetíteni és a rendőrség ezt megpróbálta megakadályozni. Rékeresett a pártra az interneten, majd elment egy találkozóra Győrbe, de akkor mág bizonytalan volt, hogy valóban akarja-e. Végül mégis úgy döntött, belép: "Belülről akartam látni és ellenőrizni, hogy ez valóban az-e, amit én akarok."

Megfigyelt ősfideszes

A rendszerváltás idején még a Fidesz tagja volt Ertsey Katalin, aki az I. kerületben indul egyéni jelöltként, illetve 9. az országos listán. Ertsey az [origo]-nak azt mesélte, hogy 1988-ban, a veszprémi diákparlamenten - ahol a pécsi egyetemistákat képviselte - lépett be a nemrég megalakult Fideszbe. Ebből kisebb botrány is lett: a rendőrség elkobozta a belépési nyilatkozatot. Tagja volt az országos tanácsnak, külügyi vonalon dolgozott, de 1990-ben, a választások után kilépett.

"Nem csaptam be az ajtót, csak visszavonultam" - mondta Ertsey, aki a rendszerváltás után civil körökben dolgozott - saját megfogalmazása szerint a legaktívabb és legprofibb alapítványoknál -, illetve most is üzleti etikával és fenntarthatósággal foglalkozik. A civil világon keresztül sokakkal került kapcsolatba azok közül, akik aztán az LMP-t alapították.

"Életem egyik legmegrázóbb élménye volt később a Történeti Hivatalban olvasni a rólam szóló ügynökjelentéseket" - írta önéletrajzában Ertsey. Az [origo]-nak azt mondta, a levéltárból kikért iratokból kiderült, hogy nem kifejezetten őt figyelték, de a neve szerepelt azokban a jelentésekben, amelyeket két évfolyamtársa írt az 1980-as végének pécsi egyetemi mozgalmairól.

"Jaj, csak Wildmannt ne!"

Más LMP-s jelöltnek is szembe kellett néznie a pártállam hatóságaival. Wildmann János közgazdász-teológus - aki Pécsett, a Baranya megyei 2. választókerületben indul - az [origo]-nak azt mondta, már az egyetemi felvételi bizottság is cikizte, amiért az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett. Közgazdász-hallgatóként került kapcsolatba a földalatti Regnum Marianum csoporttal, majd egy hasonló mozgalom melletti kiállása miatt távolították el a teológiáról.

Karácsony Gergely kampányfőnök

Paskai László akkori veszprémi püspök engedett az Állami Egyházügyi Hivatalnak, és nem volt hajlandó pappá szentelni Bulányi György (a Bokor bázisközösségek vezetője, aki 1956 előtt és után is ült börtönben, majd sokáig eretnekséggel vádolták az egyházban - a Szerk.) egyik tanítványát - mesélte Wildmann. Mivel aláírt egy ez ellen tiltakozó levelet, távoznia kellett a teológiáról. Sokáig Svájcban élt, itt szerzett teológiai diplomát, majd tanított is, de publikációi miatt a rendszerváltásig nem térhetett haza.

"Itthon szembesülnöm kellett azzal, hogy a rendszerváltás után is furcsa érdekek mentén szerveződik a politika" - mondta Wildmann, aki sokáig nem politizált, de véleményének hangot adott cikkeiben. 2002-ben Medgyessy Péter akkori kormányfő fel akarta kérni egyházügyi államtitkárnak, mire Wildmann tudomása szerint egy püspök úgy kiáltott fel: "Jaj, csak Wildmannt ne, ő ismer minket!". Államtitkár nem lett, de 2003-2005 között a kormány egyházpolitikai tanácsadója volt. Erről ma már azt mondja: értelmetlen volt, mert nem hallgattak rájuk.

2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte fel, hogy legyen az 1997-es a vatikáni megállapodást felülvizsgáló bizottság tagja. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a Népszabadságban megjelent, A kanász és kondája című cikkében azonban kijelentette, hogy Gyurcsánynak távoznia kell, csak ez mentheti meg az országot a mélyrepüléstől. Az [origo]-nak azt mondta, már 2006-tól kezdve kereste a politikai erőt, amely tényleg az ország érdekeit tartaná szem előtt. Végül a Védegylet tagjaival találtak egymásra, akik akkor már gondolkodtak a politikai párt alapításán.

LMP-kompatibilis polgármester

A párt jelöltjei közt öt kistelepülés (Vizsoly, Hollóháza, Ivád, Vértesszőlős és Harc) polgármestere is szerepel. Koleszár Sándor, Hollóháza függetlenként megválasztott polgármestere az [origo]-nak azt mondta, az EP-választás után ő kereste a kapcsolatot az LMP-vel és ült le beszélgetni a párt vezetőivel. "Megismertem a programjukat, én is elmondtam, hogy miket csinálok és kiderült, hogy én egy LMP-kompatibilis polgármester vagyok" - mesélt az együttműködés kezdetéről.

Ivády Gábor, Ivád polgármestere

Koleszár arra büszke leginkább, hogy "értékteremtő közmunkaprogramokat" indított a községben és a térségben, nem csak az árokpartot kaszálják a munkanélküliek. Három különböző pályázat összeillesztésével faaprítékkal működő kazánt szereltek a falu házasságkötő termébe, traktort és aprítógépet vettek, illetve aprítéktárolót építettek. Ez 20 embernek adott munkát, és negyedére csökkentette az önkormányzat fűtési költségeit. "Valami ilyesmi a zöld gazdaságélénkítés" - utalt a párt egyik programjára a polgármester.

Kistelepülési polgármester az LMP egyik legismertebb politikusa, Ivády Gábor is (Heves megyében indul egyéniben, illetve 5. az országos listán), akinek kezdeményezésére az ivádi képviselőtestület tavaly októberben nemkívánatos személynek nyilvánított több kormánypárti politikust, köztük Bajnai Gordon jelenlegi és Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt. Ivády 2004-2005-ben még a Fidesz választókerületi elnöke volt, majd lemondott erről a posztjáról és kilépett a pártból. A 2006-os választásokon az MDF színeiben indult, de ott sem találta meg a számítását, így lett belőle LMP-alapító.

Egymilliót a kampányra

Az LMP szerint jelöltjeik többsége korábban részt vett valamilyen civil szervezet munkájában. Ebből a szférából érkezett Priksz Gábor nyíregyházi jelölt is, aki korábban E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesületnél tevékenykedett. "Rá kellett jönnünk, hogy nem tudunk eredményeket elérni, a javaslatainkat lesöpörték az asztalról, ezért politikai tevékenységbe kell kezdenünk" - mondta az [origo]-nak a 34 éves vállalkozó. Más jelöltekhez hasonlóan ő is a Védegylettel keresett és talált kapcsolatot, ahol már 2007 végén azon gondolkoztak, hogy pártot kellene alapítani.

Priksz ezt annyira komolyan gondolja, hogy egymillió forintot áldozott az LMP kampányára (a párt, egyedüliként a választásokon induló szervezetek közül nyílt kampányszámlát vezet, és a törvény előírásainak megfelelően az 500 ezer forint fölött adományozók nevét is feltünteti - erről itt olvashat részletesen). "Láttam az EP-kampányban, hogy másként nem fog menni, csak ha bekapcsolódik néhány kis- és középvállalkozó" - mondta Priksz, aki jelzésnek is szánta az adományt a többi támogató felé.

Ugyancsak a civil szférából érkezett Bogáti András (Vas megyei 2. választókerület), aki önkéntes polgári természetőreként dolgozik az Őrségi Nemzeti Parknál, illetve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek is. Tatár Sándor (Pest megye 1. választókerület) a veresegyházi Tavirózsa Egyesület színeiben önkormányzati képviselővé is választották 2006-ban. A pécsi Kóbor József pedig tiltakozott már uránbánya, hulladékégető és NATO-radar ellen is.