Az áprilisi választásokon országos listát állító pártok közül szerdán utolsóként hozta nyilvánosságra programját az LMP. "A választástól függetlenül is fontosnak tartjuk, hogy letegyünk az asztalra egy részletesen kidolgozott jövőképet Magyarország számára, ami az értékválasztásainkból következik, és megvalósítható" - írják az előszóban. Az eredetileg több mint hatszáz oldalasra tervezett, végül csak 230 oldalas, bőven lábjegyzetelt dokumentum legnagyobb része nem választási programnak, hanem esszének, tudományos tanulmánynak, néhol publicisztikának tűnik. Bár hosszú, az ígérettel ellentétben több kérdésben egyáltalán nem részletesen kidolgozott, és sokszor a problémákra kínált megoldási javaslatokból sem derül ki, hogyan, milyen forrásokból valósítaná meg azokat az LMP.
A program három alapelve a részvétel, az igazságosság és a fenntarthatóság, ezeknek megfelelően három részből áll. Az első, a részvétellel foglalkozó fejezet arról szól, hogyan kellene megújítani az LMP szerint az elmúlt húsz évben hitelét vesztett képviseleti demokráciát. A párt szerint meg kellene erősíteni a kormányzati hatalom korlátait, például az ombudsmani rendszert.A kopogtatócédulák eltörlésével, 3 százalékos parlamenti küszöbbel és arányosabb választási rendszerrel segítenék azt, hogy a régiek mellé új pártok kerülhessenek a parlamentbe. A korrupciót törvényekkel szorítanák vissza, a gyerekeknek pedig már az iskolában megtanítanák, hogyan tudnak részt venni a demokráciában. Az nem derül ki a programból, hogy pontosan milyen választási törvényt és korrupcióellenes intézkedéseket képzel el a párt.
Nemcsak a magyar rendszer bajaival foglalkoznak, az LMP-nek az Európai Unió és az ENSZ működésének átalakítására is van elképzelése. Szerintük az EU-ban átláthatóbb döntéshozatalra lenne szükség, be kellene vezetni az európai népszavazás intézményét, és sok területen nagyobb önrendelkezést kellene biztosítani a tagországoknak. Az ENSZ-et megerősítenék, például azzal, hogy a felügyelete alá vonnának olyan nemzetközi szervezeteket, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, és a Biztonsági Tanácsot is megreformálnák.
Paneleket szigetelnének a munkanélküliek és a romák
A legrészletesebb fejezet az esélyegyenlőséggel foglalkozik, azzal, hogyan lehetne javítani a cigányok, a munkanélküliek és a hajléktalanok helyzetén. Az LMP nekik ígéri a legtöbbet a programban, sokszor más társadalmi rétegek rovására. Például szigorítanák, megnehezítenék és a bankot terhelő magas végrehajtási illetékhez kötnék a fizetésképtelen hitelesek lakásának elárverezését. Nem hallgatják el, hogy ez az intézkedés megdrágítaná a lakáshiteleket, de az LMP szerint ez felfogható úgy is, mint egyfajta elvárható szolidaritás a megszorult háztartásokkal.
Bár külön tárgyalja őket, az LMP hasonló megoldásokkal javítana minden csoport helyzetén. Alapvetően fontosnak tartják az iskolarendszer átalakítását, a szegregáció megszüntetését, a segélyezési rendszer teljes reformját és a munkahelyteremtést. Az iskolarendszer átalakításáról nagyrészt általánosságok szerepelnek a programban, ahhoz, hogy az oktatás ne termelje újra a szegénységet, az LMP szerint a tanárok megbecsülésére és több pénzre lenne szükség, ezért 5-10 év alatt 1-1,5 százalék GDP-arányos többlettámogatást adnának az iskoláknak. A szegregáció visszaszorítása és az esélyegyenlőség érdekében eltörölnék az iskolaérettségi vizsgálatot, és a nyolcadik osztály végéig megtiltaanák, hogy a gyerekeket teljesítményük alapján csoportosítsák vagy megkülönböztessék.
A segélyezési rendszert a garantált minimumjövedelem bevezetésével alakítanák át, ez az összeg azoknak is járna, akik dolgoznak, de családjukban az egy főre eső jövedelem nem éri el ezt a meghatározott összeget. A jellemzően alacsony képzettségű cigányok és tartós munkanélküliek kedvéért olyan ágazatokat fejlesztenének, támogatnának, amelyekben sok munkaerőre van szükség. Ilyen lehet például az építőipar vagy a mezőgazdaság. A párt olyan feladatokra küldené a munkásokat, amelyek egybevágnak ökopolitikai elképzeléseikkel: az építők paneleket szigetelnének, mások pedig gátépítésekkel, a Vásárhelyi-terv megvalósításával készítenék fel az országot az éghajlati változások miatt várható kiszáradásra és árvizekre.
Hogy mindezekre a célokra honnan lenne pénz, arról nem sok derül ki a programból, a panelszigeteléseknél például annyit mondanak, hogy ezek a befektetések a megtakarított energiával rövid időn belül megtérülnének. Ugyanígy arról sem írnak, miből finanszíroznák a jóléti intézkedéseket, miből biztosítanának lakást a hajléktalanoknak, miután alkotmányba foglalnák a lakhatáshoz való jogot. A hajléktalanoknak más juttatásokat is ígérnek, ezekről annyit írnak, hogy "az ehhez szükséges forrásokat az állami normatíva arányos növelésével kell biztosítani".
Ha az LMP kormányra kerülne, akkor a program szerint radikális adóreformot hajtana végre. Eltörölnének egy sor adónemet (a gépjárműadót, a luxusadót, a regisztrációs adót, a cégautóadót, az energiaadót, a magánszemélyek különadóját, valamint az iparűzési adón kívül az összes önkormányzati adót, például az idegenforgalmi adót és a jelenlegi kommunális adót) és a nyugdíjjárulék kivételével az összes járulékot. A munkabérek után például csak nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kellene fizetni, a helyi önkormányzatok is összesen egyféle adót szednének. A kiesett bevételeket új, a környzetszennyezést büntető adókkal pótolnák. Az LMP ígérete szerint nyolc év alatt 1000 milliárd forinttal csökkentenék a munkára nehezedő adó- és járulékterhelést. Ezt szerintük a zöldadókból befolyó 600 milliárd forintal és a többletjövedelem miatt megnövekvő fogyasztásból várható körülbelül 140 milliárd forint áfatöbblettel és a fiktív céges gépjárműhasználat visszaszorításából származó bevétellel lehetne ellensúlyozni.
A program más pontjain több új adó bevezetésére is javaslatot tesz az LMP. Ilyen a rövid távú pénzmozgásokra kivetett Tobin-adó, a Budapest belvárosának forgalmát csökkenteni szándékozó behajtási adó, a teherfuvarozás megadóztatása és a szén-dioxid-adó bevezetése. Az adó mértékét csak a teherautókra kivetett díjnál adja meg az LMP, a fuvarozóknak 4-5 forintot kellene fizetniük tonnakilométerenként. A szén-dioxid-adóról annyit írnak, azt a valós szennyezés alapján kellene fizetni.
Még a fű is zöldebb lesz
Nemcsak az adórendszerben, a gazdaságban is "zöld fordulatra" van szükség az LMP szerint. "A táji és ökológiai rendszerekkel összhangban működő, magas minőségű, egészséges élelmiszereket előállító mezőgazdaság: Magyarország számára ezt látjuk az egyik lehetséges kitörési pontnak" - írják. A biogazdálkodás feltételeinek megteremtésén és könnyítésén túl a legeltetéses állattartást is támogatnák, "ettől a gyepek állapotának javulását és a magyar állattenyésztés színvonalának emelkedését is várjuk". Védenék a hazai termékeket és a hazai piacot, bizonyos méret felett csak a közösség engedélyével lehetne áruházakat építeni, a szupermarketeket pedig köteleznék arra, hogy bizonyos százalékban helyi árut kínáljanak.
Az LMP terve szerint 2030-ig az energiaszükséglet felét megújuló energiaforrásokból lehetne fedezni. Nemcsak a Nap és a szél erejét használnák, szerintük Magyarország geotermikus forrásai elegendők ahhoz, hogy az ország nagy részében a teljes hőenergia-igényt fedezzék. (A Fidesz és a Jobbik még ennél is merészebb terveinek realitását vizsgáló cikkünket itt olvashatja.) A jelenlegi energiafogyasztásból is sokat lehetne spórolni az LMP szerint, például a közlekedésen. Autópályát nem is építenének többet, inkább az alsóbbrendű utakat és a vasúti szállítást fejlesztenék.
Az intézkedések ellenére már most készülnének a klímaváltozás hatásaira, például elkezdenék felkészíteni az embereket arra, hogy befogadóan álljanak a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált országokból nálunk menedéket keresőkhöz, mert integrációjuk "a magyar gazdaság érdeke is". A párt behajtási adó bevezetésével megpróbálná kiszorítani Budapest belvárosából az autósokat, cserébe támogatná a kerékpáros közlekedés elterjedését. A dohányzás visszaszorításáért adókkal és tiltásokkal küzdenének, de a kenderszármazékok fogyasztása csak szabálysértésnek számítana. A párt egészségvédelmi tervei között szerepel az is, hogy "rá kell ébreszteni a munkaadókat, hogy a stressz csak egy bizonyos pontig fokozza a teljesítményt".