A Fidesz mankójából a Fidesz ellensége - így nőtt nagyra a Jobbik

A Fidesz mankója akart lenni, ma mégis a párt elsöprő választási győzelmét leginkább veszélyeztető politikai erővé vált a Jobbik négy év alatt. A Fidesz és a Jobbik konfliktusa az EP-választás után kezdett kiéleződni. A Jobbik vezetése úgy érezte, hogy a Fidesz nem veszi őket komolyan és nincs nekik hely a jobboldalon Orbán Viktor pártja mellett. A küzdelemben keményedett a Jobbik stílusa, ami nehézségek elé állítja a pártot: az utóbbi időben háttérbe tolt radikálisabb tagok újra szót kérhetnek, és a pártvezetésnek meg kell találnia azokat az arcokat is, akik hitelesítik sikereit.

"A Jobbik ellen összeállt a nagykoalíció, a Fidesznek és az MSZP-nek a Jobbik a legnagyobb ellensége" - jelentette ki Vona Gábor a Jobbik március 15-i ünnepségén elmondott beszédében. Több mint 10 éves történelme alatt a Jobbik Fideszhez fűződő viszonya jelentősen megváltozott, az 1999-ben a keresztény-konzervatív fiatalok összefogására létrejött mozgalom a közvélemény-kutatások szerint 2010-re a Fidesz elsöprő győzelmét veszélyeztető, az MSZP támogatottságával vetekedő párttá erősödött, és az elmúlt hetekben kemény harcot folytat a Fidesszel a két párt között vacilláló jobboldali szavazókért (erről bővebben itt olvashat).

A Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) megalapítása az ELTE-BTK néhány diákjához köthető. Az alapítók közé tartozott többek között Almássy Kornél, az MDF korábbi alelnöke. A szervezetet 1999-ben megalapítók célja az volt, hogy összefogják a jobboldali, nemzeti érzelmű, keresztény-konzervatív szellemiségű fiatalokat. "2001-ben ifjúsági szervezetként megkerestük a Fidesz, az MDF és a MIÉP felsőbb vezetését, és felajánlottuk nekik a szolgálatainkat" - emlékezett vissza Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és jelenlegi kampányfőnöke a Jobbik nemzedék című, a pártot bemutató dokumentumfilmben. Vona Gábor pártelnök ugyanebben a filmben arról beszélt, hogy a 2002-es választások előtt ezek a pártok nekik köszönhetően juthattak el egyetemistákhoz, mert számos rendezvényt szerveztek jobboldali politikusok meghívásával. Ezeken az előadásokon beszédet mondott többek között Dávid Ibolya, Rogán Antal, Kövér László, Pokorni Zoltán és Csapody Miklós is.

Vona a filmben azt mondta, hogy az volt a céljuk: az alapvető dolgokban egyetértő, de különböző pártpreferenciával rendelkező, politikusnak készülő diákok megismerjék egymást, közösséget alkossanak és a későbbiekben, amikor különböző pártoknál politikusként fognak dolgozni, könnyebben szót értsenek egymással.

"A Fidesszel nem szabad szembemennünk"

Az ifjúsági szervezet 2003-ban alakult párttá. Nagy Ervin, a Jobbik egyik alapítója és korábbi alelnöke - aki 2008-ban lépett ki a pártból két alapítóval, Kovács Dáviddal és Fári Mártonnal együtt, arra hivatkozva, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalapítását - szerint a párt célja továbbra is az volt, hogy független szervezetként a Fideszt és a jobboldali pártokat támogassa az akkor kormányzó MSZP-SZDSZ ellenpólusaként.

"Értékelvű, értelmiségi pártot képzeltünk el. Nem azért csináltuk, mert tömegeknek akartunk megfelelni" - magyarázta Nagy az [origo]-nak. Egy, a Jobbikban 2006 előtt vezető tisztséget betöltő forrásunk azt mondta, hogy "egy radikális, de normális értékeket valló pártként a Fidesz mellett akartunk politizálni". Szerinte ebben az időszakban az alapvető céljuk az volt, hogy az SZDSZ ne maradjon kormányzó erő. "Az SZDSZ olyan stratégiailag fontos tárcákhoz ragaszkodott, mint az oktatás, az egészségügy, valamint a gazdasági, és hosszú távon ezek befolyásolják leginkább az ország jövőjét, emiatt lett első számú feladatunk ennek a megszüntetése" - mondta forrásunk. "Deklarálva volt, hogy a Fidesszel nem szabad szembemennünk" - erősítette meg a Jobbikot a közelmúltban elhagyó, fontos pozíciót betöltő, névtelenségét kérő forrásunk.

Vona Gábor, Kovács Dávid akkori elnök és Nagy Ervin egy 2002-es tüntetésen

Több forrásunk szerint a párttá válás után kezdődött a Jobbik tömegesedése. "Ész nélkül vettünk fel mindenkit, abszolút nem voltak ellenőrizve az új tagok" - mesélte a Jobbikban 2006 előtt vezető tisztséget betöltő forrásunk. A 2000-es évek közepétől indult meg a nagyarányú tagfelvétel, amelynek a szervezetet segítő ingyenes munka volt az alapja. Kialakult a szervezet kettős jellege: a vezetés inkább volt értelmiségi, akik alatt ott volt a mozgalmi rendszerben kiszélesített tagság.

Gyurcsány hozta felszínre a töréseket

"A Jobbik vezérkara jól képzett, jól kommunikál, világképe és értékelkötelezettsége alapján megvan a lehetősége, hogy elfoglalja a radikális nemzeti jobboldal pozícióját" - mondta 2003-ban a Jobbikról Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere. Stumpf azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a Fidesz mellett az MDF és a Jobbik is önállóan bejusson a parlamentbe a 2006-os választásokon, biztos alapot teremtve egy jobboldali kormány megalakításához. Stumpf nyilatkozata alapján tehát ekkor még voltak olyan befolyásos fideszes véleményformálók, akik elképzelhetőnek tartották a Jobbikkal való együttműködést.

A 2006-os választások előtt több forrásunk szerint is nagy volt az egyetértés a Jobbik vezetésében arról, hogy a Fidesszel együttműködve kell majd politizálnia a pártnak a választások után. Az országgyűlési választások előtt készültek olyan kampányfilmek, amelyek azt hangsúlyozták, hogy a Jobbik-MIÉP szövetség segítségével (a két párt közösen állított listát a 2006-os választásokon) válhat kormányerővé a Fidesz. Az önkormányzati választásokon a Jobbik és a Fidesz számos helyen indított közös jelöltet, ilyen volt például a Fidesz valamennyi egri és székesfehérvári jelöltje, köztük Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.

A jobbikos pártvezetés Fidesz melletti kiállása Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után okozott először nyílt konfliktust a Jobbikban. Novák Előd akkori pártszóvivő lemondott szóvivői és főszervezői tisztségéről. Novák visszalépésének oka az volt, hogy a Fidesz 2006 nyarán meghirdette, hogy szeptember 23-án Gyurcsány Ferenc-ellenes demonstrációt tart a Hősök terén. Az őszödi beszéd szeptember 17-i kiszivárgása után azonban néhány nappal a nagygyűlés előtt lemondták a rendezvényt, robbantásos merénylet veszélyére hivatkozva.

A Jobbik a Köztársaság térre szervezett tüntetést szeptember 23-ra. A párt azonban az utolsó pillanatban szintén lemondta a rendezvényt rendőrségi mulasztásra hivatkozva. Novák közleményben fejtette ki egyet nem értését és jelentette be lemondását. Novák azt írta, hogy ő tárgyalt a tűntetésről a rendőrséggel, amely szerinte minden kérésüknek eleget tett. Novák szerint akkor a Jobbik egy történelmi lehetőséget mulasztott el, mert meghátrált.

"Vona koncepciódúsabb volt"

A párt átalakulása a 2006-os önkormányzati választások után gyorsult fel, forrásaink szerint Kovács Dávid pártelnök abba akarta hagyni a napi politizálást, ezért lemondott pozíciójáról. "Elindította a mozgalmat, de nem akart aktívan politizálni, a tanári pályát helyezte előtérbe" - mesélte a 2006-ig vezető pozíciót jobbikos betöltő forrásunk. Ekkor bukkant fel újra a párt vezetésében Vona Gábor, aki alapító tag volt ugyan 1999-ben, de a 2006-os választások előtti két évben gyakorlatilag nem vett részt a párt munkájában, mert az alapítók közül elsőként lett családja, és anyagi okokból a versenyszférában dolgozott.

Vona Gábor visszatéréséről megoszlik forrásaink véleménye. Szabó Gábor szerint Vona azért tért vissza, mert sikerült megalapoznia az egzisztenciáját, míg Nagy Ervin szerint sikernek érezte a 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-pel közösen elért 2,2 százalékos eredményt. Nagy szerint a pártvezetésben többen - többek között ő és az elnöki tisztségről távozó Kovács - is támogatták Vona pártelnökké választását, mert a 2002-ben Orbán Viktor által életre hívott Szövetség a Nemzetért polgári kör tagjaként és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségén (KÉSZ) keresztül jó kapcsolatokat ápolt fideszes politikusokkal. Nagy szerint úgy látták, hogy folytatni fogja a Kovácsék által kijelölt utat. "Azokkal a feltételekkel választottuk meg Vonát, hogy a Fidesz mellett jusson be a parlamentbe a Jobbik, ezáltal médiafigyelmet és pénzügyi segítséget kapna, az Országházban pedig függetlenként együttműködne a Fidesszel" - mondta az abban az időben vezető tisztséget betöltő forrásunk.

A Jobbik és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tüntetése 2002-ben az MSZP székház előtt

"Vona koncepciódúsabb volt, új ötletei, új elképzelései voltak, a szakmai munka újraélesztését ígérte" - magyarázta Szabó Gábor, hogy miért találták erősebbnek Vonát, mint a másik jelöltet, Molnár Tamást. Vona elnökké választását az sem tudta megakadályozni, hogy a pártvezetésben nem mindenki értett egyet vele. Nagy Ervin szerint a pártban jelenleg is fontos szerepet betöltő egyik elnökségi tag például "fideszes talpnyalónak" nevezte. Egy másik forrásunk szerint Vona kreatív volt, professzionális volt a szemlélete, és vezetésével nagy lendülettel folytatták a munkát. Ebben az időben találták ki az Atilla Király Népfőiskolát, a Ciganybunozes.com-ot, az Arpadsavos.hu-t. Vona Gábor ötlete volt a Magyar Gárda megalapítása, amely egyik forrásunk szerint jó ötlet volt és őszintén voltak megfogalmazva a céljai, azonban "ebben a közegben ki volt zárva, hogy működjön".

"Hűvösebb, távolságtartóbb lett"

"Vona egy kifejezetten pragmatikus politikus... Jó orra volt ehhez, mindig érezte, mitől remélhet több szavazatot" - mondta Nagy Ervin. Vona felfogása lassan az egész pártot, például a döntéshozatali mechanizmust is átalakította. Korábban jellemzően konszenzusos döntéseket hoztak, mivel a szervezet egy baráti társaságra épült, Vona elnökké választása után azonban jellemző lett, hogy szavazással döntötték el a párt életét befolyásoló kérdéseket. "Vona 2007-re kiépítette az elnökségben a holdudvarát, a szavazások rendszeresen úgy néztek ki, hogy Kovács és én álltam az egyik oldalon, Vona, Szabó, Szegedi Csanád, Murányi Levente és Bíber József a másikon. Balczó Zoltán mindig tartózkodott, mert óvatos volt" - állította Nagy.

A Jobbikot a közelmúltban elhagyó, fontos pozíciót betöltő forrásunk szerint a Jobbiknál mindenki tudja és elismeri, hogy a Magyar Gárda megalapításának köszönhetik a jelenlegi népszerűségüket, ez pedig Vona ötlete volt. "Ezt Vona is tudja, a gárda megalapítása óta hűvösebb, távolságtartóbb lett" - állította. Nagy Ervin szerint a gárda megalapítása azt a célt szolgálta, hogy olyan embereket szólítsanak meg, akiket a hagyományos pártpolitika taszít. A hangsúlyeltolódás más pontokon is érezhető volt. "Már 2005-ben minden héten szó volt a cigánybűnözésről, de akkor azt megfelelő súllyal kezeltük, de mára ez már átment egy hangulatkeltő, etnikai üvöltözésbe" - állította a Jobbikban 2006 előtt vezető tisztséget betöltő forrásunk, aki úgy jellemezte a Jobbik mostani stratégiáját, hogy "érzelmi politizálással szereznek embereket".

Ki akartak törni a lagymatag politikából

Több vitát szült a pártban az is, hogy Vona célba vette a Fideszt - állította egyik, a pártból a közelmúltban távozott forrásunk. Szabó Gábor pártigazgató szerint azonban nem a Jobbik változott meg, hanem a helyzet. A Jobbik és a Fidesz konfliktusát szerinte az okozta, hogy a Fidesz csak az erőből ért, és a Jobbik megerősödése előtt nem is vették komolyan őket. "Olyan tabutémákat kezdtünk el választani, amelyeket a Fidesz eddig nem vállalt fel" - jelentette ki Szabó, aki szerint már nem tartják egytémás pártnak a Jobbikot, mint a 2009-es EP-választások idején. Szerinte azért látszik úgy, hogy háttérbe szorult a mostani választási kampányban a cigánybűnözés témaköre, mert számos más témában is igyekeznek megszólítani az embereket.

A Jobbik jelenlegi belső viszonyait jól ismerő, névtelenségét kérő forrásunk szerint Vona tudta, hogy a "MIÉP-típusú radikalizmus nem működik, de ki akart törni Kovácsék lagymatag politikájából". Eleinte a Fidesz által hangoztatott "egy a tábor, egy a zászló" jelszót próbálták az "több a zászló, egy a tábor" politikájával felcserélni. A jobbikos pártvezetés úgy gondolta, hogy elfér egymás mellett a Fidesz és a Jobbik is a jobboldalon. A változást a Jobbik Fideszhez fűződő viszonyában az hozta meg, hogy a Jobbik - a párt életét ismerő forrásunk szerint a vezetők számára is váratlan - erősödése miatt ellenfelekké váltak a jobboldali szavazókért folytatott harcban.

"Övé a párt, egyértelműen"

A Jobbik irányváltásában nem csak Vonának volt szerepe - állította egybehangzóan valamennyi jobbikos forrásunk, akik azt mondták, Szabó Gábornak jelentős hatalma van a párton belül. "Ő az az ember, aki Kovács és Vona mögé is beállt. Mindenkit ismer, alapszervezeti és személyzeti kérdésekben az ő szava a döntő" - állította Nagy Ervin, aki szerint Szabó "minden adatot tudott, elképesztő munkabírása van". Nagy szerint Szabónak olyan kérdésekben is döntő szava van, hogy "helyi vitáknál ki mellett álljon ki a párt". "Övé a párt, egyértelműen" - állította Szabóról a párt belső viszonyait ismerő forrásunk, aki szerint a pártigazgató jó viszonyt ápol Vonával, és jól egyensúlyoz a párt a korábbihoz képest hirtelen hatalmasra duzzadt tagságában is. "Amolyan szürke eminenciás" - jellemezte Szabót Nagy Ervin.

A Fidesz fejére nőttek

Vona és Szabó mellett a párt alelnökének, Novák Elődnek van jelentősebb befolyása a pártéletre. "Novák beállt a sorba, és visszafogja magát a kampány ideje alatt, de Vona Gábort idézve Novák egy külön intézmény a Jobbikon belül, teljesen önjáró" - mondta a párt belső viszonyait ismerő forrásunk, aki szerint Novák a párton belül kiépítette tágabb infrastruktúráját: elsősorban vidéki alapszervezetekkel ápol jó viszonyt. Informális hatalmát növeli, hogy felesége, Dúró Dóra a párt (Király András lemondása óta egyedüli) szóvivője.

"Az unatkozó matróz lázad fel"

A Jobbikot működését a párton belülről követő forrásunk szerint a pártvezetés erős emberei között jelenleg nincs komolyabb nyílt konfliktus, a párt egységes. Forrásunk szerint azonban lehet konfliktus a párt mérsékelt és radikális tagjai között. "A Hatvannégy Vármegye próbált rátelepedni a Jobbikra, de Vona alkut kötött velük: Zagyva György, a szervezet elnöke biztos befutó helyet kapott [Zagyva 10. a Jobbik országos és első a párt Csongrád megyei listáján], cserébe a mozgalom passzív üzemmódba helyezte magát" - állította. Szerinte az alkut 2009. június 14-én kötötték meg. A Jobbik ekkor írt alá együttműködési szerződést a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.

A Jobbik radikális és a mérsékelt tagjai közti lehetséges konfliktust jelzi a Magyar Gárda 2008-as szakadása is. Dósa István akkori főkapitány azért vált ki körülbelül száz gárdistával együtt, mert szerinte a Jobbik népszerűségét növelő eszközként tekintett a gárdára. Nagy Ervin szerint a gárda Dósa István vezetésével túlságosan függetlenedni kezdett, amitől a pártvezetés megijedt. A jogerősen betiltott, jelenleg Új Magyat Gárdaként szereplő egyenruhás szervezet jelenleg szünetelteti a látványos felvonulásokat, a jobbikos lakossági fórumok biztosítása mellett karitatív feladatokat végez (például tűzifát oszt), amit Volner János szóvivő azzal magyarázott az [origo]-nak, hogy a jelenlegi feladataik mellett nincsen kapacitásuk egy-egy felvonuláshoz. Nagy ezt a helyzetet úgy jellemezte: csak "az unatkozó matróz lázad fel".

A párt életét belülről ismerő forrásunk szerint problémát jelenthet, hogy nem alakult ki semmilyen értelmiségi holdudvar a párt körül. "Az értelmiségi holdudvar kontrollt gyakorol, szakértelmet ad, mederben tartja a dolgokat, és nagyon fontos szerepük van az ingadozók meggyőzésében" - mondta. Szerinte ezzel Vona is tisztában van, a közeljövőben a Jobbik megpróbálja megnyerni a vele szimpatizáló értelmiségieket.

Az [origo] szerdán megkereste Novák Elődöt és Vona Gábort is, ők azonban nem kívántak nyilatkozni cikkünkhöz.