MOKK: csökkent a fizetési meghagyásos eljárások száma az elmúlt évben

dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke

Tizenöt százalékkal csökkent 2018-ban a fizetési meghagyásos eljárások száma – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából. A kevesebb eljárás arra utal, hogy javult a lakosság jövedelmi helyzete, kevesebben tartoztak tavaly, mint egy évvel korábban – tudta meg az Origó.

A 491 ezer kérelem túlnyomó többségét továbbra is cégek kezdeményezték és csak minimális százalékát terjesztették elő magánszemélyek. Magyarországon még mindig kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb jogszerű módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.

Tavaly az eljárások 94 százaléka néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött, és alig hat százaléka alakult perré amiatt, hogy az adósok részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

A 2018-ban indított 491.434 fizetési meghagyásos kérelem túlnyomó többségét a követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – kezdeményezték, de az előző évhez képest feléjük is jóval kevesebben tartoztak. A behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhányezer és tízmillió forint között mozgott.

Még mindig kevés magánszemély kezdeményez fizetési meghagyásos eljárást

„2018-ban 15 százalékkal kevesebb fizetési meghagyásos eljárás indult, ami arra utal, hogy a javuló jövedelmi viszonyok miatt kevesebben halmoztak fel tartozásokat. A lakossági szférában azonban az eljárások jó része továbbra is az elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult.

Emellett akadtak parkolási bírság miatt kezdeményezett ügyek, más esetekben pedig bliccelés kapcsán kiszabott büntetések miatt kérelmezték a közjegyzőknél a fizetési meghagyás kibocsátását. A hitelkártya-tartozások kissé háttérbe szorultak, aminek az lehet a magyarázata, hogy óvatosabb lett a bankok hitelezési gyakorlata" – nyilatkozta dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke hozzátéve, hogy tavaly a szerzői jog megsértésével kapcsolatban (a nyilvános helyeken – például éttermekben, üzletekben – jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt) is kevesebb fizetési meghagyásos eljárás indult a korábbi évekhez képest.

Az eljárások döntő részét – közel 488 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma – amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége – minimális volt.

„A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (mindössze 1,6 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást" – mondta dr. Tóth Ádám.

Az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt sajnos még mindig nagyon sokan inkább veszni hagyják a jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatárig magánszemélyek közvetlenül – ügyvédi közreműködés nélkül –, bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról,

A fizetési hajlandóságot is ösztönzi az eljárás

A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség bizonyítékok benyújtására. A közjegyzőnél elegendő kérelmezni a fizetési meghagyás kibocsátását, és nem kell csatolni ki nem fizetett számlákat, szerződéseket vagy más bizonyító erejű iratokat.

dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Az eljárás egyszerű és gyors: ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek.

Az eljárás sikerességét bizonyítja az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 97 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon.

Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2018-ban közel 403 ezer esetben kértek.

A fizetési meghagyás kézhezvétele önmagában is növelte a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várta meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem időközben rendezte a tartozását. 2018-ban a fizetési meghagyások mindössze 5,7 százalékából lett per amiatt, hogy a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.