Az épületről lehulló tárgy által okozott kár esetei tekintetében a Polgári törvénykönyv három nagy csoportot különböztet meg, így az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárt, az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kár, valamint valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kárt.
Az első esetben a kárért az épület tulajdonosa a felelős, aki csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg. A második esetben annak a felelőssége állapítható meg, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették.
A harmadik esetben attól függően, hogy a tárgyat honnan dobták ki (lakásból, vagy közös használatú helységből), a lakás bérlője, vagy használója, vagy az épület tulajdonosa a felelős.
Fő szabály, hogy ilyenkor a lakás használója (bérlője) felel az okozott károkért, ha azonban megnevezi, hogy ki dobta, öntötte ki a tárgyat a lakásból, akkor a tényleges károkozó felel, a használó pedig kezesi felelősséggel tartozik.Ha azt bizonyítja a lakás használója, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott az épületben, akkor a használó mentesül a felelősség alól.
Ha az épület közös használatra szolgáló helyiségéből hullott ki, vagy dobtak, ill. öntöttek ki tárgyat, abban az esetben az épület tulajdonosa a felelős a károsulttal szemben, kivéve, ha megnevezi a károkozót, mert akkor ebben az esetben is csak kezesként felel.
Adott esetre nézve mérlegel a bíróság
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az épületről lehulló tárgyak által okozott kárért az épület tulajdonosa a felelős; kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A bíróság - amennyiben a felek nem tudnak megegyezni és az ügy ilyen szakaszba jut -, a fenti feltételek meglétét mindig az adott esetre vonatkoztatva mérlegeli - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Tóth Hajnalka.
Összezúzta az autót
Mit lehet tenni, ha az autónkban bekövetkezett a kár? A szakértő szerint először is fényképfelvételeket kell készíteni a kocsikról, a kárról, valamint az épületről. Lehetőleg a dátum is látszódjon a fényképfelvételen.
A helyszínen esetlegesen jelenlévő tanúktól meg kell próbálni elkérni nevüket és elérhetőségeiket, hogy a későbbiekben lehetőség szerint tanúskodjanak. Magánház esetén érdemes felkeresni a ház tulajdonosát, ha pedig társasházról van szó, akkor a közös képviseletet.
Nem a károsultnak kell a lakásbiztosítóhoz mennie
Tanácsos mindezekről jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a ház tulajdonosának, közös képviselőjének nevét, címét, saját nevünket, címünket, a kár időpontját, pontos helyét és a kár leírását.
Fontos, hogy a jegyzőkönyvet minden érintett írja alá és kérjen belőle egy másolati példányt. Ezt követően lehet elvinni az autót szervizbe, ahol javítási árkalkuláció kérhető, vagy megjavíttatás esetén számla.
A számlát, vagy a javítási árkalkulációt és a helyszínen felvett jegyzőkönyv másolati példányát el kell küldeni a ház tulajdonosának vagy a közös képviselőnek postán tértivevényes levél kíséretében, melyben felszólítják őket a fizetésre.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: előfordul, hogy a tulajdonos, vagy közös képviselő a lakásbiztosítóhoz irányítja a károsultat. Ám ezt nem szabad elfogadni, hiszen itt más a helyzet, mint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása esetén, ahol közvetlenül kell a károsultnak a biztosítóhoz fordulnia.
A casco szerepe
Amennyiben van casco biztosításunk, és a kár kifizetése valószínűleg elhúzódik (például: bírósági per), érdemes a biztosítást igénybe venni. Ebben az esetben az önrész összege követelhető a ház tulajdonosán, társasházon, amennyiben pedig a casco biztosítás díja is emelkedne a kifizetéssel, akkor ez is követelhető.
Mindehhez kérni kell majd egy igazolást a casco biztosítótól, és ezt is elküldeni a ház tulajdonosának, vagy a közös képviselőnek - mutatott rá dr. Tóth Hajnalka.
Kárenyhítési kötelezettség
Nagyon fontos szabály az is, hogy a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
E körben jellemző eset, hogy a betört szélvédő miatt, csapadékos időjárás esetén átáznak a gépkocsi ülései. Adott esetben a biztosítótársaság - a bizonyítási teher rajta van -, alappal hivatkozhat arra, hogy az autó tulajdonosa nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, nem takarta le időben, ezért emelkedett a kár mértéke.