Érdemes minél több bizonyítékot gyűjteni a zaklatásról

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint érdemes a bennünket ért zaklatásról minél több egyértelmű bizonyítékot összegyűjteni és ezekkel együtt megtenni a feljelentést, mert a zaklatások számos esetben megelőzik a személyek elleni fizikai támadásokat. Az Alkotmánybíróság egyébként számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóságból levezethető magánszférához való jog az állam általános védelmi kötelezettségének része.

A magyar jogrendszer 2008 januárja óta védi a zaklatás áldozatait, a zaklatás elkövetője bűncselekményt követ el, amely büntetőeljárást és akár szabadságvesztéssel is büntethető - húzta alá dr. Vizi András.

A magyar büntetőjogban a zaklatás fogalma elég összetett, több esetet lefed. Első feltétel, hogy vagy megfélemlítés céljából lehet elkövetni, vagy azért, hogy az elkövető más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.

A megfélemlítésnél az elkövető egyértelmű célja a félelem kiváltása az áldozatban, gyakoribb azonban az magánéletbe történő önkényes beavatkozás céljából elkövetett zaklatás. Ilyenkor nem megfélemlíteni szándékozik az elkövető, hanem csak zavarni akarja a sértettet.

Ez utóbbi célból vélhetőleg számos bűncselekményt követnek el, azonban azok gyakorta nem jutnak a hatóság tudomására. A zaklatás általános elkövetése a sértett fél háborgatásával valósulhat meg.

A háborgatás fogalma felöleli mindazon magatartásokat, amelyek a sértettre pszichésen negatív hatást fejtenek ki, nyugtalanságot, kiszolgáltatottság érzést keltenek benne.

A Büntető törvénykönyv példálózó jelleggel megemlíti a telekommunikációs eszköz útján elkövetett háborgatást és a személyes kapcsolatfelvételt is, de ezen kívül büntetendő minden olyan cselekmény is, amely háborgatásként értékelhető.

Relatíve hosszú ideig tartó

A sértett zaklatását csak rendszeres és tartós háborgatással lehet elkövetni, azaz egy relatív hosszú ideig tartó, ismétlődő magatartást kell az elkövetőnek tanúsítania. A rendszeres, tartós elkövetés mellett is csak akkor valósul meg a zaklatás, ha az elkövető a magatartását a sértett akarata ellenére tanúsítja.

A sértettnek tehát valamilyen formában el kell utasítania a zaklató magatartását, ha ezt nem teszi meg, akkor nincsen zaklatás sem - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Súlyosabban lehet büntetni azt, aki a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azzal fenyegeti meg, hogy ellene személy elleni erőszakos, vagy esetleg közveszélyt okozó bűncselekményt fognak elkövetni; tipikus a testi sértéssel történő megfenyegetés.

Veszélyes fenyegetés

Dr. Vizi András szerint, aki mást azzal fenyeget meg, hogy az ő személyére esetleg annak hozzátartozójára vonatkozólag becsület csorbítására alkalmas tény fog majd nagy nyilvánosság elé tárni, az a veszélyes fenyegetés szabálysértését követi el, amelyért az újabb szabályok alapján elzárást is ki lehet szabni.

Azt az elkövetőt is komolyabban kell büntetni, aki olyan látszatot próbál a zaklatás során kelteni, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be.

Védettebb személyek

Szintén súlyosabban lehet büntetni a zaklatót, ha a cselekményt bizonyos személyesek ellen követi el. Ilyen védettebb személy az elkövető házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa, és a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személyek.

Fontos, hogy a hatósági út mellett szinte az összes szolgáltató lehetőséget biztosít a zaklató letiltására. A telefontársaságok rendelkeznek hívószámkijelző szolgáltatással, ami általában a jövőre nézve figyeli az összes bejövő hívó telefonszámát, ez később a rendőrség előtt komoly segítség lehet. Érdemes a zaklatásról minél több egyértelmű bizonyítékot összegyűjteni és ezekkel együtt feljelentést tenni.

Nem szabad megriadni a komoly büntetőjogi következményektől, mivel a legtöbb személy elleni fizikai támadást megelőzően az elkövetők zaklatják a sértetteket - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A zaklatók beazonosítása

A hírközlési szolgáltatók az általuk kötelezően megőrzendő hívásforgalmazási és előfizetői azonosító adatokból kötelesek adatszolgáltatást nyújtani az őket megkereső nyomozó hatóságok részére.

Utóbbiak a hírközlési szolgáltatóktól kapott azonosító adatok alapján képesek lehetnek beazonosítani a zaklatásra használt telekommunikációs végpontot vagy készüléket, majd azon keresztül a zaklató személyét és megtenni a szükséges további büntetőeljárási lépéseket, a zaklatást elkövető személy büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.