Fogyasztói jogi kérdések: a weboldal magyar, ám a kereskedő külföldi

Madonna bécsi koncertjére szóló koncertjegy későn érkezik, a bérelt gépkocsit Izland helyett Norvégiában lehetne átvenni - ezek az esetek is azt mutatják, hogy az internetes vásárlások számos olyan veszélyt rejtenek, amelyek következményeit utóbb igen nehéz kezelni; különösen akkor ajánlott résen lenni, amikor bár magyar a weboldal, ám a kereskedő mégis külföldi.

A magyar jogszabályok szerint a webáruházban jól látható helyen kell tájékoztatni a vásárlókat a vállalkozás nevéről, székhelyéről, azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni az adószámot, cégjegyzékszámot, a bejegyző cégbíróságot, vállalkozó esetén pedig a vállalkozói igazolvány számot, kibocsátó okmányirodát.

Ha a szolgáltató létrejöttét, vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság, vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát is fel kell tüntetni.

Általánosságban mindenképp elmondható, hogy a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét minden esetben kötelező feltüntetni.

Ha ezek az adatok elérhetők, még a vállalkozás ezen túl köteles az általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat, ráadásul mindez csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint amennyiben ezek az adatok elérhetők, fellelhetők, még mindig érdemes további köröket futni. Virtuális eladóról lévén szó, érdemes időt szánni az alapos utánajárásra, az adatok ellenőrzésére, mert a későbbi kapcsolatfelvételhez, igényérvényesítéshez (például hibás teljesítés, vagy nem teljesítés esetén) az adatok és a létező cég elengedhetetlenek.

Belföldi, külföldi

Dr. Fésü Gizella szerint kevesen tudják - és igencsak megtévesztő lehet, hogy egy honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a címében szereplő ".hu" kiterjesztés nem jelenti azt, hogy biztosan magyar cégről van szó. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy magyar nyelvű webáruházat egy egyébként hazánkban üzlettel nem rendelkező külföldi cég üzemeltet.

Mivel a ".hu" domain nevet a magyar cégek mellett külföldi vállalkozások is használhatják, az esetleges fogyasztói panaszokkal összefüggő jogi érdekérvényesítés kifejezett nehézkes, költséges, bonyolult lehet. A panasztétel, igényérvényesítés során tehát mérlegelni kell, mi az, ami - figyelembe véve az ügyre fordított időt és a költségeket - még megéri.

Egyszerűbb a helyzet, ha az eladó hazánkban üzlettel rendelkezik, ám a D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a legtöbb esetben éppen az jelenti a problémát, hogy a cég valamely külföldi országban rendelkezik székhellyel.

Földrajzi, nyelvi akadályok

Ilyen esetekben az eladóval, szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel e-mailen, vagy postai úton lehetséges (utóbbi esetben ajánlott, tértivevényes levelet célszerű küldeni), ám ettől függetlenül még számos, objektív akadály fakad a kialakult helyzetből.

A földrajzi akadályok leküzdése mellett ott vannak a nyelvi akadályok, nincs előzetes tájékoztató, kezelési útmutató, vagy ha van magyar nyelvű, megesik, a fordítás olyan, hogy lehetetlen eligazodni rajta. Vagyis, az első problémát mindjárt az idegen nyelven történő panasztétel jelentheti.

A következőkben rövid, például tizenöt napos határidő kitűzésével a céget fel kell szólítani a szerződésszerű állapot helyreállításához szükséges cselekedet megtételére, és az esetleges károk megtérítésére. Ez lehet a például Madonna bécsi koncertje elmulasztása miatt a jegy árának visszatérítése és nem vagyoni kártérítés követelése (fontos azonban, hogy mely ország jogát kell alkalmazni, és az alkalmazandó jog szerint milyen igény támasztható).

Az Európai Fogyasztói Központ

A peren kívüli lehetőségek között érdemes kitérni az Európai Fogyasztói Központhoz történő panasztétel lehetőségére - utalt rá dr. Fésü Gizella. Amennyiben Európai Uniós, izlandi, vagy norvég céggel gyűlt meg a bajunk (például: Norvégiában vehető át az izlandi útra bérelni szándékozott gépjármű), és a közvetlen igényérvényesítés nem hozott eredményt, az Európai Fogyasztói Központ ingyenes közreműködését lehet kérni.

Így egyebek mellett tájékoztatást lehet kérni a kinti jogérvényesítési lehetőségről, közreműködést a békéltető testületi eljárásban, vagy akár a fordítás területén. A peren kívüli vitarendezés sikertelensége esetén marad a bírósági út - - mondani sem kell, sok időbe telik, és magas költségekkel is járhat.

A bíróságok jogosultak a felekre nézve kötelező és jogilag kikényszeríthető döntést hozni. Mindezeken túl bűncselekmény (például: csalás) gyanúja esetén, a vásárló a rendőrséghez fordulhat - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint a vásárlás kétségtelenül egyik legnagyobb rizikófaktorát az jelenti, hogy a webáruházak legtöbbször a vételár előzetes megfizetéséhez kötik a termék leszállítását, szolgáltatás nyújtását.

Az elállási jog

Az Európai Unióban egységesen szabályozzák az elállási jog alkalmazásának feltételeit, eltérés az elállási jog időtartamában van, ám sehol sem rövidebb hét napnál. A magyar fogyasztó az elállási jogát a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig, legfeljebb azonban a termék kézhezvételének napjától számított három hónap elteltéig gyakorolhatja.

Az elállási jogot nem lehet azzal korlátozni azzal, hogy a kereskedő a döntés indoklását kéri, vagy az általa kijelölt futárcégen keresztül küldhető csupán vissza az áru. Szintén megtörtént, ám jogsértő eset, hogy a fogyasztónak előbb meg kellett várni a kereskedő "reakcióját", és csak ezt követően küldhette az árut.