A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv alapesete szerint nincs különbség a fogyasztó (aki kábítószert megszerez, tart) és az előállító, terjesztő között. A fent említett választóvonalat a törvény úgy hozza létre, hogy alkalmazza az úgynevezett elterelés intézményét.
Ennek megfelelően nem büntethető a kábítószerrel visszaélés miatt az, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart. Ezek ugyanis az egyszerű fogyasztó ismérvei - húzta alá dr. Szabó Áron.
A törvény azonban szab egy további feltételt, ami lényegében az elterelést jelenti. Akkor alkalmazható a fenti enyhítés, ha a fogyasztó legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: ezt az elsőfokú ítélet meghozataláig igazolni kell, azonban ennek megkönnyítésére már a büntetőeljárás korábbi szakaszaiban (nyomozás, vádemelés) van lehetőség az eljárás felfüggesztésére, ha a fentieket a terhelt vállalja.
Régi és új szabályok a függőkre
Érdemes még megemlíteni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás különbséget tesz az alkalmi fogyasztók és a kábítószerfüggő személyek között, utóbbi szankciói enyhébbek bármely konkrét tényállás esetében. Ennek legfőbb indoka az, hogy a függőségben szenvedő személy lényegében a függősége által vezérelten követi el ezeket a cselekményeket, amely elsődlegesen gyógyítandó és csak másodlagosan szankcionálandó.
Az új Büntető törvénykönyv - elfogadott szövege alapján, ami 2013. július 1. napján lép majd életbe - jelentős változásokat hoz a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében. A fogyasztókat érintően fontos változás, hogy a kábítószer-függőség, mint enyhítő körülmény megszűnik, viszont maga a fogyasztás külön tényállásként jelenik meg, ha azt csekély mennyiségre követik el, és az eddigi öt év helyett maximum két évvel szankcionálható.
A fent részletezett elterelésnek azonban az új törvény korlátot szab, kétévente egyszer lehet élni vele, azaz egy második lebukásnál már a két éves szabadságvesztéssel ténylegesen fenyegetett az elkövető. Ez a változás a jelenlegi szabályokhoz képest jelentősen növeli a fogyasztók kriminalizáltságát - emelte ki dr. Szabó Áron.
Együttműködés a hatóságokkal
Ugyanakkor az utóbbi esetben is, tehát ha az elterelés nem alkalmazható, a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után, tehát ha a kábítószer fogyasztó a vádemelés előtt releváns információkat ad a terjesztő kilétének bevonatkozásában, elkerülheti a komolyabb szankciót - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az [origo] korábban megírta, hogy az új Btk. szakít azzal a korábbi gyakorlattal, miszerint kábítószer-fogyasztók elkerülhetik a büntetést. A törvénykönyv szerint két évig terjedő szabadságvesztés jár azért is, ha valaki "kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart". Csekély mennyiségnek számít például legfeljebb két gramm kokain vagy öt tő cannabis. A fogyasztó akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet előtt igazolja, hogy részt vett elvonókúrán vagy más, a kábítószer-használatot kezelő ellátásban. Nem bújhat ki a felelősségre vonás alól viszont az, aki két éven belül már büntetve volt drog miatt, vagy már egyszer élt az elvonó lehetőségével.
Az új kotyvalékokért is börtön jár
Az úgynevezett dizájnerdrogok terjedése miatt külön bűncselekmény lett az "új pszichoaktív anyaggal visszaélés". Legfeljebb három év börtönt kaphat, aki ilyen, hivatalosan még kábítószernek sem minősülő anyagot előállít, vagy azzal kereskedik. Szintén hároméves büntetést lehet kiszabni arra, aki gyógyszert hamisít, vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert az országba behoz, vagy azzal kereskedik.
Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.