Egy, kulcspozícióban lévő munkavállaló miatt is lehetséges tiltott munkaerő-csábítás

Első hallásra talán meglepő, ám mégis lehetséges, hogy míg a munkavállalók nagyobb számban történő átvételével önmagában nem feltétlenül valósul meg a tiltott munkaerő-csábítás, addig ez megvalósulhat akár egy, kulcspozícióban dolgozó munkavállaló átvételével, ha hozzá kapcsolódóan egy önálló ágazat is átkerül a versenytárshoz – mondta el az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szabó Dániel rámutatott: a munkaerő-csábítás jogi értékelésénél a munkajog és a versenyjog szabályait is figyelembe kell venni, hiszen egyfajta határterületről beszélhetünk.

Egy frissen publikált ítélőtáblai határozat szerint a munkavállalók nagyobb számban történő átvételével önmagában nem feltétlenül valósul meg a tiltott munkaerő-csábítás. Megvalósulhat azonban a tiltott munkaerő-csábítás akár egy, kulcspozícióban dolgozó munkavállaló átvételével, ha hozzá kapcsolódóan egy önálló ágazat is átkerül a versenytárshoz – hangsúlyozta a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A korábbi munkáltatónál jelentkező veszteség, mint lehetséges következmény hiányában is jogsértő lehet a munkaerő-csábításra irányuló magatartás, ha az üzleti szokásokkal nem egyeztethető össze annak módja, például az átvétellel a konkurens a versenytársa piaci pozícióját próbálná megrendíteni.

Piaci gyakorlat

Az üzleti életben, különösen a tanácsadási területen kötött szerződésekben szokásos rendelkezés, hogy tiltják a szolgáltatást igénybe vevő megbízó számára a szolgáltató személyzetének címzett, munkavégzésre irányuló ajánlatok tételét. A tanácsadó vállalkozások ezekkel a kikötésekkel próbálják megakadályozni az általuk végzett tevékenység kulcsát jelentő szakemberek elcsábítását. Az ilyen szerződésekben a szolgáltató személyzetének elcsábítását súlyos összegek megfizetésével szankcionálják.

Szerződéses kapcsolat hiányában is fel lehet azonban lépni a szakembereket átvevő versenytárssal szemben, különösen akkor, ha a „csábító” konkurens a szakemberekkel együtt a meglévő üzlet- illetve ügyfélkör egy részét is átveszi – mutatott rá dr. Szabó Dániel.

A felkészült és tapasztalt munkavállalók távozása természeténél fogva többszörösen is rosszul érinti a volt munkáltatót. Személyes kapcsolatokon nyugvó, bizalmi alapon működő üzletágakban a távozó szakembert sokszor a volt munkáltató ügyfélkörének egy része is követi.

Az átvevő új munkáltató számára ilyen esetekben nemcsak a képzett és gyakorlott munkavállalók szerződtetése jelent előnyt, hanem új piacot szerezhet, meglévő piacát, ügyfélkörét bővítheti és a versenytársaival szemben előnyhöz juthat. Ilyen esetekben a sérelmet szenvedett vállalkozások munkaerő-csábírásra hivatkozással szoktak bírósági eljárást indítani az átvevő versenytársakkal szemben.

Bizonyítási nehézségek

Egy jogvitában nagyon nehéz bizonyítani azt, hogy a dolgozók a korábbi munkáltatónál felhalmozott tapasztalataikat felhasználják-e és ha igen, akkor milyen mértékben hasznosítják az új munkáltatónál végzett tevékenységük során. A korábbi munkaviszonyban szerzett ismeretek felhasználása a munkaviszony megszűnése utáni időszakra is megtiltható a munkáltató és a munkavállaló közötti úgynevezett versenytilalmi megállapodásban.

A tilalom betartásának ellenőrzése, megsértésének igazolása azonban csak ez eredmény felől, vagyis például a korábbi ügyfélkör átvándorlásából lehet következtetést levonni. Az ésszerű következtetés vagy a feltételezés önmagában azonban nem mindig elegendő bizonyíték egy perben.

Jogalap

A fent írt tényállások alapján a munkaerő-csábító versenytárssal szembeni perben jogalapként a versenytörvény - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) – 2. szakaszában található úgynevezett fejezeti generálklauzulára szokás hivatkozni.

A generálklauzula általános érvénnyel tiltja a gazdasági tevékenység tisztességtelen, például a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően való folytatását. A generálklauzula alárendelt szerepet tölt be a törvényben külön nevesített cselekményekhez képest – húzta alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A generálklauzulára alappal hivatkozni csak akkor lehet, ha a sérelmezett magatartás nem felel meg a versenytörvény valamely nevesített tényállásának, például az üzleti titok tisztességtelen megszerzésének, felhasználásának vagy a jó hírnév megsértésének. A generálklauzula érdekessége, hogy alkalmazásának nem feltétele az eredmény, a tényleges kár vagy versenytársi sérelem bekövetkezése. Elegendő a sérelmet szenvedett törvényes érdekének veszélyeztetése is.

Joggyakorlat

A munkaerő-csábítással kapcsolatos bírósági gyakorlat szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló felhívás önmagában nem alapozza meg a generálklauzula sérelmét. A bírósági gyakorlat úgy tekinti, hogy a dolog természetéből eredően a munkavállaló nem tiltható el attól, hogy az új munkahelyén a korábban megszerzett általános munkatapasztalatait és ismereteit felhasználja.

A munkavállaló a saját munkabére tekintetében a béralku érdekében jogosult az egyébként titokká minősített munkabér adatait is közölni az új munkáltatóval. A gyakorlat a munkaszerződésben foglalt versenytilalmi rendelkezés hiányában elfogadhatónak tartja azt is, hogy a munkavállaló a korábbi munkáltatójánál megismert kereskedelmi partnereket is felkeresse.

Versenyjogi megközelítésben a fogyasztói érdekek védelme, a piaci verseny fenntartása céljából kívánatos az új piaci szereplők, versenytársak piacra lépése. Üzleti szempontból ez nyilván sértheti a korábban piacra lépett vállalkozások érdekeit. Ahhoz, hogy a volt munkáltató az üzleti tisztesség követelményébe ütköző magatartásra tudjon hivatkozni a konkurensével szemben és az alapján a lehetséges következmények, például eltiltást, elégtételadást, kártérítést remélhessen, többlettényállási elemekre van szükség. Ilyen lehet például egy komplett üzletág átvétele – hangsúlyozta dr. Szabó Dániel.

Minden ügyet egyedileg kell vizsgálni

A munkaerő-csábítási ügyekben vizsgálják, hogy az új munkáltatótól érkezett-e a megkeresés a dolgozókhoz, releváns szempont, hogy ki alakította ki a munkavállalókban a munkahely elhagyására irányuló szándékot, létezett-e már és ha igen, milyen méretű volt az átvett üzletág az új munkáltatónál. Ha az átvétel motivációja a munkavállalóknál található meg, például a korábbi munkáltatónál a munkavállalók helyzete, egzisztenciája a piaci körülmények vagy a munkáltató működési körébe eső egyéb ok miatt bizonytalanná vált és ez bizonyítható, akkor a joggyakorlat a munkavállalók mozgását nem tekinti olyan magatartásnak, ami miatt az új munkáltatóval szemben hátrányos jogkövetkezmények lennének alkalmazhatók.

Konkrét ügyekben született ítéletek szerint a kiemelkedő javadalmazás és az egyéb juttatások biztosításának ígérete sem tisztességtelen motiváció az új munkáltató részéről. A munkavállaló kapcsolati tőkéjének természetes hozadékaként minősíthető a korábbi munkavállaló ügyfélköre egy részének átszerződése is.

A generálklauzulába ütközik, tisztességtelennek minősül azonban az, amennyiben a versenytárs célja vagy a munkaerő-csábítás eredménye az, hogy a volt munkáltatótól egy egész üzletág (adott ágazatot képviselő munkavállalói csoport) szerződik át az új munkáltatóhoz – mutatott rá végezetül a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.