Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló törvény ültette át a vonatkozó uniós irányelvet, az új Ptk. az irányelv magánjogi rendelkezéseit tartalmazza. Korábban, az ilyen jellegű szerződések, például az ingatlanközvetítők szerződései kapcsán számos jogvita keletkezett a díjat és a szolgáltatás teljesítését illetően, az új rendelkezések hatálybalépésével ezek a viták talán könnyebben elkerülhetőek lesznek.
Mi is a közvetítői szerződés tartalma? – tette fel a kérdést a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, melyért a megbízó díj fizetésére köteles.
Eseti vagy tartós
A törvény a szabályokat annak megfelelően választja szét, hogy a jogviszony eseti vagy tartós-e – húzta alá dr. Kapetz Mónika. A közvetítő, ha maga a Ptk. másképp nem rendelkezik, nem jogosult megbízója nevében a közvetített szerződés megkötésére és az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem.
Ugyanakkor a tartós közvetítői szerződés esetén, ha a felek megállapodása alapján a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, akkor a képviseleti joga kiterjed minden olyan jognyilatkozat megtételére, amely a közvetített szerződés teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a megkötött szerződés módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a Ptk. rendelkezései diszpozitívak, így lehetőség van e szabályoktól való eltérésre is.
Mikor jár a közvetítőnek díj?
A közvetítőt megillető díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé, sőt ahogyan az a gyakorlatban kialakult, a díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.
Amennyiben a közvetítői szerződésre vonatkozó fejezet nem tartalmaz rendelkezést, akkor a megbízási szerződés rendelkezéseit kell majd alkalmazni.
Tartós közvetítői szerződés is köthető
A Ptk. önálló cím alatt szabályozza a tartós közvetítői szerződés szabályait. Tartósnak akkor kell a jogviszonyt tekinteni, ha a közvetítő több szerződés megkötésének közvetítésére, vagy egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.
E tartós jogviszony megszűnése estén a közvetítőnek kártalanítás jár a megbízótól, ha a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítői szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén megilletné.
További feltétel – mutatott rá dr. Kapetz Mónika -, hogy a közvetítő a megbízónak új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat bővített, ha ezen üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert, vagy a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el.
A kártalanítás összegét a Ptk. maximálja, érvényesítésére pedig egy éves jogvesztő határidőt ír elő. Ugyanakkor a kártalanítás nem érinti a közvetítőt megillető kártérítési igényt, valamint az esetlegesen megállapodott versenykorlátozásért járó díjigényt.
Tág tér a feleknek
Az alapvető rendelkezések Ptk.-ba emelésén túl látható, a jogalkotó tág teret hagyott a szerződési szabadságnak, annak hogy a felek szerződéses akaratuknak megfelelően az egyedi ügyükre szabva állapítsák meg a jogviszonyukra vonatkozó rendelkezéseket – foglalta össze végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.