Jövőre megváltoznak a népszavazások szabályai

A népszavazásokról szóló törvény módosításai szerint az országos és a helyi kezdeményezések közötti indokolatlan különbségek megszüntetésével a választópolgárok egységes szemléletű eljárás keretében élhetnek jogaikkal. Az új paragrafusok meghatározzák a népszavazások legfontosabb szabályait, és például arra is lehetőséget adnak, hogy a jövőben a komolytalan népszavazási kezdeményezéseket ki lehessen szűrni.

A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza. Legalább kétszázezer választó kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, illetve elrendelheti, ha a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezi azt.

Szintén az alkotmány szabályozza, hogy országos népszavazás tárgya - a korábban is hatályos korlátozásokkal - a parlament feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - nagyjából négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

180 napon belül köteles lesz

Az új rendelkezések szerint, ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a parlament 180 napon belül köteles az eredményes népszavazás döntésének megfelelő jogszabályt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező.

Országos népszavazás kitűzésére irányuló választói kezdeményezést választójogú magánszemélyek, pártok és egyesületek szervezhetnek. A szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt a kérdés hitelesítésére be kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

Ki lehet szűrni a komolytalan népszavazásokat

A jövőben lesz lehetőség a komolytalan népszavazási kezdeményezéseket kiszűrni, miután a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség. A kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést. Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól számított harminc napon belül dönt.

Ahol tilos az aláírásgyűjtés

Tilos aláírásgyűjtés a munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, állami és önkormányzati hivatalokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, tilos továbbá bármilyen előnyt ígérni az aláírásért. Az aláírásokat a hitelesítés utáni 120 napon belül kell benyújtani a választási bizottsághoz, amely ellenőrzi őket.

A törvény részletezi az eljárási és a jogorvoslati szabályokat is, illetve a levélben és a külképviseleten szavazás lehetőségét is. Helyi népszavazást a képviselő-testület rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a költségvetést, a zárszámadást, a helyi adókat, a személyi és szervezeti kérdéseket. Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék).

A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani.

A formai ellenőrzés

A hitelesítésre benyújtott kérdések előzetes formai ellenőrzését az Országos Választási Iroda vezetője végzi. Ha a kérdés formai szempontból nem megfelel ő, erről határozatot hoz, és tájékoztatja a szervezőt, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kérdés vagy az aláírásgyűjtő ív kijavításával érdemi elbírálásra alkalmassá tegye, a kezdeményezését.

Az ismételten benyújtott kérdést már nem vizsgálhatja az Országos Választási Iroda vezetője, azt minden szempontból az Országos Választási Bizottság bírálja el. Kivétel ez alól a szükséges számú választópolgári támogatás meglétének hiánya, amit a komolytalan kezdeményezések kiszűrése indokol. Ez az eljárás nem jelent érdeksérelmet a szervezőnek, valójában inkább segítséget nyújt számára a kezdeményezés helyes benyújtásához, ugyanakkor az Országos Választási Bizottságot tehermentesíti a formai hibás és komolytalan kezdeményezések tömegétől.

Annak érdekében, hogy az Országos Választási Iroda vezetőjének — jogorvoslattal meg nem támadható – döntése ne eredményezze azt, hogy egy másik szervező által időközben ugyanazon tárgyban benyújtott kezdeményezés megelőzze az eredeti kezdeményezést, a szervező az Országos Választási Iroda vezetője által hozott határozat közlésétől számított 15 napon belüli ismételt benyújtásával biztosíthatja eredeti helyét a kérdések benyújtásának sorrendjében.