Május közepétől új szabályok a fogyasztók szavatossági jogainak érvényesítésében

A nemzetgazdasági miniszternek a fogyasztók számára eladott ingó dolgokra (termékekre) vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályaira vonatkozó rendelete május közepétől lép hatályba, és annak rendelkezéseitől a vállalkozások a fogyasztók hátrányára nem térhetnek el – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Kovács Loránd felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a vállalkozás nem tartja be a rendeletet, a fogyasztók forduljanak a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján lépett hatályba, amely a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogkövetkezmények szabályrendszerét frissítette. Az új Ptk. egyszerűbbé és átláthatóbbá tette a szavatossági jogok rendszerét, amely a fogyasztók számára kedvezőbb jogérvényesítést tesz lehetővé.

Az új Ptk. nyújtotta lehetőségekről a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője egy korábbi cikkben már beszámolt, ám az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta a fogyasztók szavatossági jogait érintően azonban most újabb jogszabályi változás látott napvilágot.

Ne hagyja magát megtéveszteni!

A fogyasztók számára eladott ingó dolgokra (termékekre) vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályait a 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet határozza meg. A nemzetgazdasági miniszter rendelete május közepétől lép hatályba, és annak rendelkezéseitől a vállalkozások a fogyasztók hátrányára nem térhetnek el.

A vállalkozások által alkalmazott és a rendeletben foglaltaktól a fogyasztók hátrányára eltérő rendelkezések semmisek. Dr. Kovács Loránd felhívta a figyelmet arra, hogy az alábbiakban írtak a vállalkozásokra nézve kötelezőek, legfeljebb a fogyasztók számára még előnyösebb rendelkezéseket alkalmazhatnak. Amennyiben azonban azt tapasztalják, hogy a vállalkozás az alábbi eljárási szabályokat nem tartja be, úgy eljárása jogszabályba ütközik, ezért forduljanak a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

A számla megőrzése fontos lehet a jótállási igények érvényesítésekor

A nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján a fogyasztónak kell tudnia bizonyítani, hogy a szerződés létrejött, vagyis, hogy a szavatossági vagy jótállási igény (amely az esetek többségében a hibás termék vagy hibás teljesítés kijavítására, kicserélésére, esetleg az ár csökkentésére irányulhat) által érintett terméket vagy szolgáltatást a fogyasztó az adott vállalkozástól vásárolta, illetve vette igénybe.

dr. Kovács Loránd, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

A szerződés megkötésével kapcsolatos vita esetén azonban elegendő, ha a fogyasztó az ellenérték megfizetéséről kiállított bizonylatot, vagyis a számlát a vállalkozásnak bemutatja.

A vállalkozás jegyzőkönyv-vezetési kötelezettsége és a kijavítás, kicserélés határideje

Amennyiben a fogyasztó jótállási igényét a vállalkozónak bejelenti, és a számlát bemutatja, a vállalkozásnak a jótállási igény bejelentéséről jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben bizonyos adatokat (fogyasztó nevét és címét, termék megnevezését, árát, hiba bejelentésének időpontját, hiba leírását stb.) rögzítenie kell – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A jegyzőkönyv mellett, amennyiben a hibás termék átvételére is sor kerül, úgy arról a vállalkozásnak átvételi elismervényt is ki kell állítania, amely alkalmas annak igazolására, hogy a vállalkozás milyen terméket, mikor és kitől vette át, valamint azt az időpontot is, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Végezetül pedig amennyiben a termék átadásra került, a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy azt legfeljebb 15 napon belül kijavítsa vagy kicserélje. Amennyiben a hibás termék átvételét követő 15 napon belül erre nem került sor, úgy javasoljuk a vállalkozás felszólítását a jótállási kötelezettségei soron kívüli teljesítésére – mondta végezetül dr. Kovács Loránd.