Dr. Kovács Loránd elöljáróban kifejtette: a légiközlekedés mára a mindennapi éltünk szerves részévé vált, és nem csupán akkor fordulunk meg a repülőtéren, ha éppen nyaralni készülünk, hanem sokan konferenciák, tárgyalások és egyéb munkaügyek intézése okán, vagy éppen rokonlátogatási célból kell, hogy repülőre szálljanak.
Ugyan a repülés térhódítása a közép- és kelet-európai térséget is elérte, az utasok még mindig sokszor kiszolgáltatottnak és elveszettnek érzik magukat a repülőterek forgalmas világában. A fogyasztóvédelem pedig ezen a területen is komoly eredményeket tud felmutatni Európában, amely az Európai Parlament és Tanács 261/2004/EK rendeletében ölt testet.
Mit is szabályoz a 261/2004 EK rendelet?
Ez a közvetlen hatállyal bíró rendelet, vagyis valamennyi EU tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabály rendelkezik arról, hogy a légitársaságok az utasok felé milyen jogkövetkezményekkel számolhatnak, amennyiben egy járatkésésre vagy járattörlésre kerül sor, vagy éppen az adott járatot túlfoglalták, és ez okoz fennakadást a tervezett utazásban, vagy akár a légitársaság valamely okból egyszerűen megtagadja az utas beszállítását.
A rendeletet azon utasokra kell alkalmazni, akik EU tagállamban található repülőtérről indulnak, valamint azon utasokra is, akik harmadik országban található repülőtérről indulnak, de EU tagállambeli repülőtérre érkeznek – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Érvényesítse jogait a légitársaságnál!
Járatkésés esetén komoly jelentősége van természetesen a késés mértékének, illetve a repülési távolságnak. Ez érthető, hisz a nagyobb repülési távolság esetén valamivel hosszabb, míg kisebb repülési távolság esetén rövidebb késés tolerálható következmények nélkül.
A rendeletben meghatározott jogkövetkezmények az 1500 km-es vagy annál rövidebb repülőutak esetén legalább két óra, az 1500 és 3500 km közötti repülőutak esetén legalább három óra, és végül a 3500 km-nél nagyobb távolságot átívelő repülőutak esetén legalább négy óra késés esetén alkalmazhatóak.
A jogkövetkezmények alapvetően három kategóriába sorolhatóak. Az egyik a légitársaság részéről a várakozásra kényszerült utasoknak nyújtandó ellátás, a másik a megfelelő összegű kártalanítás, illetve végezetül a visszatérítés – foglalta össze a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Ellátás: ésszerű arányban a várakozási idővel
Az ellátásnak a várakozási idővel ésszerű arányban kell állnia, amely alatt általában ételek és frissítők díjmentes felszolgálását kell érteni. Amennyiben a várakozási idő indokolja (az utas csak másnapi járatot tud igénybe venni), akkor a légitársaság köteles az utasnak díjmentesen szállodai elhelyezést biztosítani.
Ebben az esetben a légitársaságnak a repülőtér és a szálloda közötti szállításról is gondoskodnia kell. Amennyiben a késés miatt a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már semmilyen célt nem szolgál, vagyis okafogyottá vált, az utas igényelheti a repülőjegy vételárának teljes visszatérítését.
A kártalanítás mértéke
Dr. Kovács Loránd rámutatott: végezetül pedig kártalanítás is igényelhető. A kártalanítás mértéke szintén a repülőút hosszától függ, az 1500 km-es vagy annál rövidebb repülőút esetén 250 euró, az 1500 km-nél hosszabb Közösségen belüli, vagy 1500 km és 3000 km közötti repülőút esetén 400 euró, és végül a fenti repülőutak közé nem sorolható esetekben pedig 600 euró kártalanítás követelhető.
A fenti jogkövetkezmények természetesen járattörlés, illetve az utas beszállításának légitársaság általi megtagadása esetén is érvényesek. Amennyiben járatkésés, járattörlés vagy egyéb repülőtéri viszontagságok érték, és elmulasztotta igényeit nyomban érvényesíteni, illetve a felsorolt összegeket meghaladó kára is származott, igényérvényesítésében a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda áll szíves rendelkezésére.