KRS: így kerülhetik el a pénzbírságot a betéti és közkereseti társaságok

Március 15.-én lejárt a közkereseti- és betéti társaságok számára a határidő arra vonatkozóan, hogy ezen gazdasági társaságok a működésüket az egy évvel korábban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv hatálya alá helyezzék – hívta fel az érintettek figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid szerint mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében.

Március 15.-étől a közkereset- és betéti társaságoknak a Ptk. rendelkezéseit alkalmazniuk kell, és ezen időpontot követően létesítő okiratuk nem tartalmazhat a polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: amennyiben csak a törvényben meghatározott csekély jelentőségű rendelkezések miatt válna szükségessé a létesítő okirat módosítása, úgy attól el lehet tekinteni.

Csekély jelentőségű rendelkezések

Ilyen csekély jelentőségű például, ha a Ptk. hatálybalépése miatt csak a jogszabályra való hivatkozás (Gt. helyett Ptk.) vagy az üzletvezetésre jogosult tag tisztségének megnevezése (a Ptk. alapján ügyvezető) okán lenne szükséges módosítani a létesítő okiratot. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles egyúttal ezen csekély jelentőségű változásokat is azon átvezetni.

A tavalyi évben számos cikk jelent meg, számos hírlevelet küldtek különböző szolgáltatók, amelyben felhívták a közkereseti- és betéti társaságok figyelmét a fenti határidőre, illetve a korlátolt felelősségű társaságokat a 2016. március 15. napján lejáró határidőre, azonban kevesen tudnak arról, hogy mi várható, amennyiben a gazdasági társaságok nem tettek-tesznek eleget határidőre ezen kötelezettségüknek.

Törvényességi felügyeleti eljárás indítható

Amennyiben a cég létesítő okirata törvénysértő, úgy a cég ellen törvényességi felügyelet eljárás indítható – figyelmeztetett dr. Hauck Arvid.

A törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság akár hivatalból is megindíthatja, ha észleli a törvénysértést, de bárki kérelmezheti az eljárás lefolytatását, ha igazolja, hogy az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik.

A törvényességi felügyeleti eljárás a jogsértésről való tudomásszerzést követő 30 napon belül, de legkésőbb az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indítható meg.

Forrás: Tuba Zoltán

Rossz hír azonban, hogy a közkereseti- és betéti társaságok nem bízhatnak abban, hogy mentesülnek a határidők leteltével az eljárás megindításának veszélye alól, ugyanis a létesítő okirat szabálytalanságával a törvénysértő állapotot folyamatosan fenntartják, amelynek megfelelően a konkrét esetben a gazdasági társaságok ellen bármikor megindítható az eljárás, ameddig a törvénysértő állapot fennáll.

Jelentős összegű bírság is kiszabható

Az eljárás megindításakor a cégbíróság felhívja a céget a jogsértő állapot megszüntetésére, azonban, ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a céget vagy annak vezető tisztségviselőjét akár tízmillió forint pénzbírsággal sújthatja, azzal, hogy amennyiben a cégbíróság pénzbírság kiszabását tartja szükségesnek, úgy a bírság összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője felhívta arra is a figyelmet, hogy az eljárás során a bírság több alkalommal is kiszabható.

Tekintettel arra, hogy közkereseti- és betéti társaságok esetén a létesítő okirat módosítására, illetve a társaságok működésének a Ptk. hatálya alá helyezésére nyitva álló határidő már eltelt, valamennyi olyan közkereseti és betéti társaságot fenyegeti a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának veszélye, amely létesítő okirata nem felel meg a Ptk. szabályainak.

Így mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében – hangsúlyozta végezetül dr. Hauck Arvid.