Drónok: vége a felelőtlen játszadozásnak, napirenden az uniós szabályozás

A drone is pictured in flight in Lille, northern France, on April 10, 2015. AFP PHOTO / PHILIPPE HUGUEN

A VJT & Partners szakértője szerint eddig csak játszottunk a drónokkal, de most komolyra fordulhat a helyzet. A drónok használatával kapcsolatban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) közzétett egy javaslatot, mely az uniós szintű szabályozás bevezetésére vonatkozik.

Dr. Pusztai Máté kifejtette: a hobbi drónosoknak fel kell nőniük a feladathoz: az EASA a szabályok betartását, felelősség vállalást és vizsgák letételét javasolja számukra.

Ahogy arról már korábbi cikkünkben szó volt (a cikkhez videó is tartozik!), jelenleg nincs Magyarországon olyan szabályozás, amely a drónok használatával kapcsolatban pontos eligazítást adna. Ez a bizonytalanság azonban hamarosan véget érhet.

Átfogó és egységes javaslat

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) közzétett egy átfogó és egységes javaslatot, mely az uniós szintű szabályozás bevezetésére vonatkozik. Ez a javaslat a magyar jogalkotó számára is fontos iránytű lehet, és valószínűleg érinteni fogja a magyar szabályozást is.

A nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló EASA javaslat három kategóriába sorolná a drónokat: nyílt, speciális és tanúsítvány-köteles. A három kategória közül a nyílt kategóriának van számunkra a legnagyobb jelentősége, hiszen ide tartoznának azok a játéknak használt, vagy hobbi célból megvásárolt drónok, melyek a Magyarországon fellelhető drónok nagy részét képezik.

Kötelező magassági korlátozás lesz

A nyílt kategóriájú drónok korlátozása egyrészt a magasságra vonatkozna: az EASA javaslata 50 méterre korlátozná a maximális repülési magasságot az 1 kg-ot el nem érő „játék” gépek esetében, a többi drón esetében pedig ez a korlátozás 150 méter lenne.

Ráadásul az 50 és 150 méteres magasság közötti légtérben való közlekedést vizsgakövetelmények teljesítéséhez kötnék. Tekintettel arra, hogy ezeket a paramétereket egy ma kapható játék drón is képes túlszárnyalni, az új szabályok valóban drasztikus korlátozást jelentenének – figyelmeztetett a VJT & Partners szakértője.

Az EASA a szabályok betartását nem bízná önkéntes jogkövetésre, hanem a GPS alapú technológiák alkalmazásával kötelező magassági korlátozást és úgynevezett geofencing rendszert építtetne minden drónba.

Ez a beazonosíthatóságot is segítené, mely adatvédelmi szempontból is fontos tényezőnek számít. Az újfajta technológia lényege, hogy a drón automatikusan korlátozná repülési magasságát, és a számára tiltott légtér határát nem tudná átlépni akkor sem, ha az irányító személy ezt szeretné.

Az Egyesült Államokban például már heti rendszerességgel fordul elő olyan eset, amikor egy leszálló – azaz a repülés legkritikusabb szakaszában lévő – utasszállító repülőgépet mindössze néhány méterrel kerüli el az arra kószáló drón, százak életét veszélybe sodorva ezzel. A szabályjavaslat betartásával elkerülhetővé válnának ezek a veszélyhelyzetek.

A repülőgépeket eddig sem veszélyeztető felhasználók számára azonban ennél is fontosabb az a szabályjavaslat, mely szerint egy nyílt kategóriába sorolt drónnal nem szabadna 12 főt meghaladó embercsoport fölé repülni. Szigorúan értelmezve ez a szabály azt jelenti, hogy egy családi rendezvény (például: esküvő) esetén sem lehetne a drónnal a násznép fölé repülni.

Ennek a javaslatnak a betarthatósága és szigorúsága egyaránt kérdéseket vet fel – húzta alá dr. Pusztai Máté. Valószínűleg ezen a területen az életszerűség érdekében pontosítani kell majd a szabályokat, például egy zártkörű rendezvény esetén a résztvevők hozzájáruló nyilatkozatával mentesülni lehetne a tilalom alól.

És a korlátozási javaslatok ezzel még nem érnek véget. A nyílt kategória drónjainak működési területe azáltal is korlátozva lenne, hogy az őket irányító személyeknek látótávolságán belül kell maradniuk, és legfeljebb csak engedéllyel repülhetnének bizonyos tiltott vagy korlátozott légterekbe, például nagyvárosok és repülőterek légterébe.

A drónnal okozott kár megtérítése

Az EASA javaslat pontosítaná a drónnal okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget is. Az általános szabály a következő lenne: a drónt üzemeltető személy a felelős azért, hogy a drón működtetése során mindenki biztonságban legyen, a levegőben és a földön is.

Tekintettel arra, hogy a magyar bírósági gyakorlat alapján a drón veszélyes üzemnek minősül, az EASA által javasolt rendelkezés megerősítené azt a szabályt, hogy a drón üzemeltetője felel minden az üzemeltetésből eredő kárért, kivéve, ha az egy elháríthatatlan külső okból következik be.

Egy ilyen irányú szabályozás sokkal komolyabbá tenné az eddig csak játéknak hitt eszközök használatát, és akár a közúti közlekedésben már régóta meglévő kötelező felelősségbiztosítási rendszer kialakulásához, valamint újfajta, speciális biztosítási fajták bevezetéséhez is vezethet.

Forrás: AFP/Philippe Huguen

Ha az Európai Unió jogalkotó testületei elfogadják az EASA javaslatát, úgy végre mindenki számára világos lesz, hogy hol, mikor és milyen feltételek mellett lehet drónt reptetni, és talán azok is nagyobb biztonságban érezhetik majd magukat, akiknek a feje fölött repülnek el ezek a szerkezetek.

Ugyanakkor a drón-iparban jósolt növekedést egy ilyen szabályozás legfeljebb lassítani képes. Ha a felelősségi szabályok tisztázódnak, a magyar bíróságok a jövőben valószínűleg számos, drón-használatból eredő kártérítés és sérelemdíj iránti igényt fognak elbírálni. Ezért mind az üzemeltetőknek, mind a károsultaknak javasolt e speciális jogterületen jártas jogi szakértő igénybevétele – hangsúlyozta végezetül a VJT & Partners szakértője.

Új partner érkezett

A közlekedési és repülési ügyekkel is foglalkozó VJT & Partners Ügyvédi Irodához nemrégen csatlakozott partnerként Lovretity András. A tapasztalt jogász több mint 8 éve ad jogi tanácsokat a Budapest Airport részére különböző projektekben és egyéb, kiemelt kereskedelmi ügyekben. A VJT & Partners-nél nem csupán közlekedési ügyekben való jártasságát kamatoztatja, hanem az iroda nemzetközi kiadványok által magasan értékelt M&A csapatát is erősíti.

Lovretity András több mint 14 évnyi tapasztalatot szerzett nemzetközi vállalatfelvásárlási, kockázati tőke befektetési és vállalat-átszervezési tranzakciókban, továbbá számos, projektjellegű munkákban is részt vett. Otthonosan mozog a tranzakciók valamennyi fázisában: az átvilágítástól kezdve a tranzakciós dokumentumok szerkesztésén és tárgyalásán keresztül egészen a tranzakció zárásig. Emellett jelentős tapasztalatot szerzett az ingatlanfejlesztések terén is, és jártas a megvalósítás valamennyi ütemében.