Mindent megkap a NAV az ügyfelek számláiról

Budapest, 2011. december 2. Egy ügyfél intézi banki ügyeit az MKB Bank Váci utcai fiókjában, Budapesten. MTI Fotó: Marjai János

Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek  számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodásnak, rövid nevén a CRS megállapodásnak – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Dr. Égertz Andrea kifejtette: ez alapján az idei évtől a bankok folyamatosan gyűjtenek bizonyos információkat az ügyfelek számláiról, melyeket továbbítanak az adóhatóságnak.

Ezt nemcsak a hazai, hanem mindazon külföldi bankok is kötelezően megteszik, amelyek a CRS megállapodást aláíró országban működnek.

Információcsere a bankszámlákról

A hazai bankok már elkezdték gyűjteni az ügyfelek bankszámláiról, befektetési számláiról és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonáról szóló információkat.

2016. január 1-től a Magyarország által is aláírt, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodás (CRS) szerint a bankok kötelesek a pénzügyi számlákra vonatkozóan meghatározott körben információt gyűjteni és azokat a NAV felé szolgáltatni.

Az eljárás célja az adóügyekkel kapcsolatos átláthatóság növelése az adókkal kapcsolatos információk automatikus cseréje révén az adóelkerülések megakadályozása. Az úgynevezett „élenjáró” résztvevő országok – köztük Magyarország is - a jelentéstételt a 2016-os adóévre vonatkozóan 2017-ben kezdi meg.

Érintik Önt a CRS előírásai?

Amennyiben Ön a CRS megállapodásban részes országban adójogi szempontból illetékességgel rendelkezik és pénzügyi számláját egy másik résztvevő ország pénzintézeténél vezeti, akkor az utóbbi információt ad az Ön számlájáról annak az országnak, amelyben Ön adójogi szempontból illetőséggel rendelkezik.

Ha több résztvevő országban rendelkezik illetőséggel, akkor ennek eredményeként ugyanarról a számláról valószínűleg több országnak adnak ki információt – tájékoztatott a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A megállapodás értelmében a részes országok pénzintézetei valamennyi ügyfelüket kötelesek nyilatkoztatni adózással kapcsolatos illetőségükről, tehát arról, hogy melyik országban rendelkeznek adóazonosítóval, illetve honnan szereznek jövedelmet.

A pénzügyi számla meghatározása tág fogalom, és magában foglalja a betéti és a letétkezelői számlákat, valamint a befektetési jogalanyban fennálló tőke- és adósságrészesedéseket is. Nem csak a kollektív befektetési eszközben meglévő részesedések és befektetési jegyek, de egy alapban vagy hasonló jogi konstrukcióban meglévő tőkerészesedések is idetartoznak.

A pénzügyi számlából származó érték mellett, az adott időszak alatt a számlatulajdonos részére kifizetett bruttó összegeket szintén jelenteni kell.

Technikailag ez azt jelenti, hogy a vizsgálat keretében valamennyi hazai banknál 2016. január 1. napját követően számlát nyitó új ügyfélnek az adóilletősége tekintetében nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozaton meg kell adni, hogy az ügyfél mely CRS résztvevő államban rendelkezik adóilletőséggel, vagy azt a tényt, hogy nem rendelkezik ilyen államban illetőséggel.

Forrás: MTI/Marjai János

Az ügyfél köteles megadni a CRS résztvevő állambeli adóazonosítóját is. Aki például kizárólag Magyarországon rendelkezik számlával, csak itthon fizet személyi jövedelemadót és egyáltalán nem szerez külföldről jövedelmet, egyszerűsített nyilatkozatot köteles tenni a számlavezető bankjánál. Természetesen a bank adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége rá is vonatkozik – figyelmeztetett dr. Égertz Andrea.

Milyen információk cseréjéről van szó?

Az irányadó kétoldalú megállapodásokban foglalt konkrét rendelkezéseknek megfelelően a résztvevő országokban működő pénzintézetek kötelesek az alábbi információkkal szolgálni a helyi adóhatóságok felé, hogy azokat továbbíthassák azon ország adóhatóságának, amelyben a számlatulajdonos adójogi szempontból illetőséggel bír, mindazokról a jelentendő személyekről, akik náluk vezetik a számláikat:

• a számlatulajdonos neve, címe, születési helye és ideje, adóazonosító száma
• az adott számla száma és adatai
• az adott számla egyenlege
• a fizetett vagy jóváírt kamat/osztalék teljes bruttó összege
• meghatározott esetekben a terhelések, jóváírások bruttó összege
• a számlavezető pénzintézet neve, azonosító száma

A CSR szabályozás előírásai szerint a bankok a nem nyilatkozó ügyfelekkel nem létesíthetnek szerződéses kapcsolatot - hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.