Vágólapra másolva!
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosításai jelentős változást jelentenek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatókra nézve – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Penz Attila rámutatott: emelkedett egyrészről az ilyen szolgáltatók ismételt jogsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok mértéke, másrészről létrehozásra kerül, és nyilvánosan elérhetővé válik a súlyosan jogsértő vállalkozások adatbázisa.
Vágólapra másolva!

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételt jogsértés esetén, amennyiben az érintett vállalkozás a vonatkozó szabályozásnak megfelelően kis- és középvállalkozásnak minősül a kiszabható fogyasztóvédelmi bírság az általános szabály szerint 200 ezer forinttól (a korábbi 15 ezer forint helyett) 2 millió forintig (a korábbi 500 ezer forint helyett) terjedhet.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos megjegyezni, hogy KKV-k esetén változatlanul érvényesül az az előírás, hogy néhány meghatározott kivételtől eltekintve első jogsértés esetén figyelmeztetésnek van csak helye, velük szemben alapvetően ismételt jogsértés esetén alkalmazható bírság kiszabása.

Nem KKV-k elektronikus szolgáltatással összefüggő ismételt jogsértése esetére kiszabható bírság alsó határa szintén 200 ezer forintra emelkedik az új szabályozás értelmében, a felső határ pedig változatlanul 500 millió forint marad az általános szabályok szerint. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztóknak jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértések esetén kiszabható bírságok mértékeit a hatályba lépő módosítások nem érintik.

Kiegészült a fogyasztóvédelmi törvény

Lényeges változás továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi törvény kiegészült azon rendelkezésekkel, melyek értelmében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzé kell tenni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vagy bármely bíróság által hozott jogerős döntéseket illetve az azokkal kapcsolatosan a törvényben meghatározott adatokat.

Közzé kell tenni különösen az ügy számát, tárgyát, a jogsértő vállalkozás nevét, székhelyét és egyéb azonosító adatait, honlapjának címét valamint meg kell jelölni a megsértett jogszabályi rendelkezést is. A közzététel biztosítása érdekében a bíróság, a fogyasztóvédelmi hatóság és a GVH a vonatkozó döntéseit köteles közzététel végett a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére megküldeni, kivéve, ha a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárásban félként maga is részt vesz.

A döntések közzétételére anonim módon, a fogyasztó személyes és védett adatainak illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint korlátozottan megismerhető adatainak törlésével kell, hogy sor kerüljön – hangsúlyozta dr. Penz Attila.

Amiről kötelező tájékoztatni a fogyasztót

A kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértések körét a szintén 2017. január 1-jén hatályba lépett 453/2016. (XII. 19.) Kormány rendelet határozza meg. Súlyos jogsértésnek minősül, amennyiben az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó felé fennálló, meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

Ide tartoznak különösen a következő adatok és információk, melyekről a fogyasztókat tájékoztatni kell: a vállalkozás neve, székhelyének posta címe egyéb adatai; a szerződés teljesítésének feltételei, különösen fizetés, fuvarozás, teljesítési határidő és a panaszkezelés módja; a szerződéstől való indoklás nélküli elállás illetve felmondás határideje és egyéb feltételei, beleértve a jogszabály szerinti elállási/felmondási nyilatkozat mintát is.

Ide tartoznak a kellékszavatosságra és termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek; értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, jótállás fennállása és annak feltételei; és adott esetben a szerződés időtartama, illetve ha szerződés határozatlan időre szól vagy meghatározott idő elteltét követően határozatlan idejűvé alakul, akkor a szerződés felmondásának feltételei.

Forrás: Dreamstime

Súlyos jogsértésnek minősül továbbá, ha a vállalkozó felróható magatartása miatt a fogyasztó jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni, vagy ha a vállalkozó tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amennyiben a feltétel tisztességtelenségét közérdekű igényérvényesítés vagy közérdekű keresetindítás során a bíróság megállapította – utalt rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A listával kapcsolatos előírások

A fentiek szerinti e-kereskedelmi vállalkozások „fekete listáját" a törvény előírása értelmében olyan módon kell a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján közzétenni, hogy a közzétételre kerülő döntések, illetve kapcsolódó információk szövegében az érintett vállalkozás, valamint annak a kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható nevére, honlapjának címére, az adott bíróság illetve hatóság döntésére, esetleges jogorvoslati eljárás tényeire, és a megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezésre keresni lehessen.

Az adatbázisból illetve a honlapról az adatokat a közzétételt követő két év elteltével kell törölni, kivéve, ha az adott vállalkozás felelősségét újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH vagy bármely bíróság jogerősen megállapította – figyelmeztetett végezetül dr. Penz Attila.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!