Megfelelően járunk el, ha e-mailen szerződünk partnereinkkel?

Egyesek úgy vélik, hogy amennyiben a felek megállapodása nem kerül írásba foglalásra, úgy nem is jön létre szerződés közöttük, mások pedig írásbeli szerződéskötésnek tekintenek egy e-mailváltást is - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Feltehetnénk tehát a kérdést, vajon megfelelően járunk el, ha e-mailen szerződünk partnereinkkel? - mutatott rá dr. Hauck Arvid. A jövőre hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv egy külön fejezetet szentel az elektronikus úton történő szerződéskötés külön szabályainak.

Sokak vélekedéstől eltérően szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, nem pedig az írásba foglalással. Ez az akarat kifejezés történhet írásban, szóban, vagy akár ráutaló magatartással is.

Ráutaló magatartással adásvételi szerződés jön például létre, amikor egy bevásárlás végeztével rátesszük az árut a szalagra és fizetünk - fejtette ki elöljáróban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Sok esetben jogszabály megköveteli, hogy egy bizonyos típusú szerződést írásba foglaljanak a felek (ingatlan adásvételi szerződés) a legtöbb esetben azonban a felekre bízza, hogy milyen formában kívánnak szerződést kötni.

Dr. Hauck Arvid szerint fontos kiemelni, hogy sokak vélekedésével ellentétben a jelenleg hatályos jogszabályok az egyszerű e-mailváltás útján kötött szerződést - szemben a telefax vagy minősített elektronikus aláírással ellátott e-mail útján kötött szerződéssel - nem tekintik írásban létrejött szerződésnek.

Az új Polgári Törvénykönyv elismeri fontosságát

Az új Polgári Törvénykönyv kodifikátorai felismerték, hogy a modern gazdasági életben az elektronikus ügyintézés és kommunikáció egyre gyakoribb jelenséggé vált, amelynek megfelelően önálló fejezetet szenteltek az így történő szerződéskötés különös szabályainak.

A szerződéskötés klasszikus értelemben vett elemei, így különösen a szerződéses ajánlat megtétele, az ajánlat elfogadása és egyéb jognyilatkozatok többsége az elektronikus szerződéskötés esetén is jól értelmezhetők és alkalmazhatók. Az új Ptk. azonban mégis szükségesnek tartja, hogy külön szabályokban rendelkezzen az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatási kötelezettségéről.

Az elektronikus utat biztosító fél kötelezettsége

A 2014. március 15-én hatályba lépő kódex rendelkezései szerint az elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni a következőkről - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Így köteles tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről; arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, továbbá, hogy a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e.

Köteles tájékoztatni a másik felet azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják; szerződés nyelvéről; és ha ilyen létezik, arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el.

További szabályok, követelmények

Dr. Hauck Arvid hangsúlyozta: a szabályok értelmében az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik, magyarul, amikor az ajánlat beérkezik a címzett postafiókjába.

Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.

Mindezeken túl, az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

Írásbelinekminősül-e az elektronikus úton tett jognyilatkozat?

Az új Ptk. - szemben a jelenleg hatályossal - rendezik arról, hogy írásbelinek minősül-e az elektronikus úton tett jognyilatkozat. A jogszabály szerint írásba foglaltnak kell tekinteni az ily módon tett jognyilatkozatot, ha annak közlésére a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Ezen szabályhoz kapcsolódó gyakorlat jelenleg nem ismert, azonban várhatóan az egyszerű e-mail nem fog megfelelni ezen feltételeknek, mivel az nem képes azonosítani az üzenet küldőjét, legfeljebb az e-mail címet, amelyről azt elküldték - húzta alá végül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.