A Balaton köszöni szépen, jól van

Fürdőzők a Balatonban a keszthelyi strandnál 2014. június 10-én.

Több mint 130 balatoni strand közül egyetlen helyen rossz a víz minősége. A tó azért ilyen tiszta, mert több milliárd forintból zárt szennyvízhálózat épült ki, és évtizedes munkával sikerült visszafordítani az elalgásodást. Egy-egy hajós még ürülékkel sem tudja elszennyezni a tavat.

A címben kiemelt kijelentés Vörös Lajos kutatótól származik, aki évtizedek óta foglalkozik a tó vízminőségével és a balatoni algákkal a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetében. „Éppen olyan jó és tiszta a tó vize, mint tavaly volt, számottevő változás nem történt egy év alatt” – mondta az Origónak arra a 2013-as interjújára utalva, amelyben arról beszélt, hogy a tó közepén inni is lehet a vízből mindenféle további fertőtlenítés nélkül, annyira tiszta.

A partnál persze nem ajánlott ivással saját magunkon tesztelni a vízminőséget, mert a sok fürdőző miatt szennyezettebb a tó, elég csak a leoldódó naptejre vagy az esetleges baktériumokra, vírusokra gondolni. Erre példa a Magyar Úszás Napján, június 21-én történt több tucat megbetegedés. A tisztiorvosi szolgálat szerint nem zárható ki, hogy a vízbe került ürülékkel terjedt az a calicivírus, amely miatt az úszóverseny 656 regisztrált résztvevője közül 46-an rosszul lettek (Risztov Évát kórházban ápolták). A versenyt a füredi kikötő közvetlen közelében rendezték. Tény, hogy a vírus egyaránt a szervezetükbe juthatott az étellel, a megivott vízzel és a tóba jutott szennyvízzel is, és utólag nehéz egyértelműen azonosítani a forrását. Az ÁNTSZ további vizsgálati eredményei szerdán várhatók az ügyben.

Milyen a víz most a Balaton partján?

Fürdőzők a keszthelyi strandnál 2014. június 10-én Forrás: MTI/Varga György

A tó körül 136 strand van, az üdülési idényben mindegyiknél havonta vizsgálják a víz minőségét az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézetének (OKI) szakemberei. A legfrissebb, június 6–24. között végzett mérések szerint csak egyetlen helyszínen, a gyenesdiási játékstrandon bizonyult kifogásolható minőségűnek a víz – ez a kategória a legrosszabb a lehetséges négy közül.

A következő szint a „megfelelő” minősítés, ebbe a kategóriába tizenkét strand került, amelyek öt kivétellel a Keszthelyi-öbölben találhatók. A következőkről van szó: Keszthely, déli szabad strand, Zala kemping, Helikon strand és a városi strand, Hotel Via, Libás strand; Gyenesdiás, alsógyenesi strand; Vonyarcvashegy, Lidó strand; Balatongyörök, községi strand; átellenben a déli parton a balatonmáriafürdői hajóállomás szabad strandja; Révfülöpön a Napfény kemping strandja; valamint Káptalanfüreden a józsefvárosi gyermeküdülő strandja.

Az összes többi strand jó vagy kiváló minősítést kapott, és mind a nyolc balatonfüredi strandon is kiváló a víz a legújabb mérések szerint. Fontos szempont, hogy a tizenkét csak megfelelő vízminőségű strandon sem biztos, hogy tartós problémáról van szó. Például a keszthelyi szabad strand az egész szezont nézve „jó” minősítést kapott, a két gyenesdiási strand „megfelelőt”:

Ilyen a víz a balatoni strandokon. A térképen az Országos Környezetegészségügyi Intézet zölddel jelzi a kiváló és a jó vízminőséget, sárgával a megfelelőt, pirossal a kifogásolt szintűt. A képre kattintva teljes méretben nyílik meg a térkép, interaktívan pedig az OKI oldalán böngészheti itt Forrás: OKI

Ha az utóbbi négy szezont, a 2010–2013-as időszak összesített bakteriológiai vizsgálati eredményeit nézzük, akkor a 136 strand közül 97 kapta meg a kiváló minősítést, és 12 a jót. Megfelelő vagy kifogásolt szintű strand nem volt a tó körül. 27 strand besorolás alatt áll vízminőségi szempontból, mert az elmúlt négy évről nem volt elég sok és/vagy a megfelelő ütemezésben vett vízminta, így a szabályozás miatt az elégtelen adatokat nem vehette figyelembe az OKI. Ez nem zárja ki, hogy az adott strandon ne lenne jelenleg kiváló a víz – mint például a „besorolás alatt” kategóriából találomra kiválasztott Kodály és Platán strandon Balatonbogláron.

Miért ilyen a víz?

„Sok milliárd forintba került, jelentős beruházási-üzemeltetési költséget emésztett és emészt fel, hogy a part menti településekről még a tisztított szennyvíz sem kerül a Balatonba” – magyarázta Vörös Lajos. A tisztítótelepekről zárt csővezetékrendszeren a Sióba vezetik a vizet, onnan a Dunába folyik. Zalaegerszegnél erre nem volt lehetőség. Itt a szinte 60 ezer ember és az ipari üzemek szennyvizét az 1990-es évek első felétől – kis túlzással – közel ivóvíz minőségűre tisztítják, de ez is előbb a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerén folyik át, és úgy kerül a tóba.

A Balatont a tó vízgyűjtőjének gyors városiasodása-iparosítása kezdte gyors ütemben tönkretenni a hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében. Egyre több ásványi anyag került a vízbe, ami azért volt gond, mert az algák és a hínárnövények újra szerves anyagot állítottak elő belőlük a napfény energiáját felhasználva. Már a nyolcvanas évek elején kiderült, hogy meg kell menteni a tavat az elalgásodástól, és ehhez leginkább az szükséges, hogy csökkentsék a vízbe kerülő foszfor mennyiségét. Ezért látták el a vízgyűjtő összes szennyvíztisztítóját ún. harmadik fokozattal, amelyik kivonja a foszfort a vízből, miután a hasznos mikroorganizmusok ásványi összetevőire bontották le a szennyet (biológiai tisztítás, második fokozat).

A tó vízminőségét javította, hogy a rendszerváltás miatt átalakult mezőgazdaság jóval takarékosabban bánik a műtrágyával, és az is, hogy az állattartó telepek is kevésbé terhelik a környezetet. Az is segített, hogy ma már szinte kizárólag csak foszfátmentes mosószerekkel mosunk.

Mi a helyzet a hajóvécékkel?

Esti fények a tavon egy hosszú expozíciós idővel készült felvételen a balatonfenyvesi szabad strandról fotózva 2014. április 21-én este Forrás: MTI/Varga György

„Nem elképzelhetetlen, hogy egy hajó beleengedi a szennyvizét a tóba, de ennek ellenére a Balaton, köszöni szépen, jól van” – mondta az Origo szombati cikke nyomán kialakult vitáról Vörös Lajos. A szakember elítéli azt, aki ilyet művel, de azt hangsúlyozta, hogy az ilyesmi elenyésző szennyezés a tó két köbkilométeres víztömegéhez képest, vagyis néhány ilyen eset miatt nem tud mérhetően romlani a vízminőség szerte a tavon.

Az Origo három évtizede vitorlázó olvasója küldött fotókat arról, hogy szőnyegszerűen lebegett az ürülék június 9-én a Tihanyi Yacht Club és a szántódi rév között. A folt szerinte úgy nézett ki, mintha egy hajó kémiai WC-jét engedték volna a tóba. A Balatoni Limnológiai Intézet szakemberei szerint viszont az árvaszúnyogok kirajzása után maradt rengeteg lárvabőrt sodorták össze az áramlatok és a szél; rendszeresen előfordul, hogy a tóért aggódók visznek be hozzájuk fekáliának hitt szúnyoglárva-maradványokat (az árvaszúnyog a balatoni halak egyik legfontosabb tápláléka). A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben.

Az ügy miatt indított újabb vízminőségi vizsgálat eredményét legkorábban e hét végére ígérte a Földművelésügyi Minisztérium (ehhez a tárcához tartozik a laborvizsgálatokat végző Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség). A Balatoni Hajózási Zrt. azt közölte, az ő hajóik WC-tartályaiból biztosan nem eresztik le a tóba a fekáliát, a Fonyódon működő szivattyújukat pedig a vitorlások is használhatják. A WC-tartályok tartalmát összesen 14 kikötőben lehet szabályosan kiüríteni.

Mit figyelnek a vízminőség vizsgálatakor?

Egy strandot általában egy szezon alatt négyszer vizsgálnak: nyitás előtt és a nyár folyamán havonta egyszer. A szabad strandokon a vízmintavétel mellett a helyszínen nézik meg az OKI szakemberei, hogy van-e darabos és/vagy úszó szennyeződés, olajfolt a vízen. A levett vízmintákban két olyan baktérium jelenlétét vizsgálják, amelyek arra utalnak, hogy került-e szennyvíz a tóba.

A Balatonnál (és az összes tavon) a vízvirágzást, vagyis a kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását figyelik, ennek kékeszöldre színeződött víz és esetleg habzás a jele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásai szerint a víz akkor nem alkalmas a fürdésre, ha az algák mennyiségét mutató a-klorofillból több mint 75 mikrogrammot találnak egy köbméter vízben. A tó leginkább algás részén, a Keszthelyi-öbölben legutóbb 1994-ben volt ennél nagyobb a koncentráció, azóta egyszer sem, még akkor sem, amikor nagyon alacsonyan állt a víz, vagy hosszabb volt a kánikula. Most júniusban 2,1–6,6 mg/m³ a-klorofillt mértek ugyanott. A tavat kutatók szerint mindaddig jó is marad a víz, ameddig a szennyvizet és a foszfort kiszűrő rendszer üzemel.

http://cimkezes.origo.hu/cimkek/szennyezes/index.html?tag=szennyez%E9s