Texas államban tavaly december 20-án dőlt meg egy szélenergia-rekord. Ezen a napon 19 órán keresztül sikerült a szövetségi állam teljes energiaszükségletének 40 százalékát szélenergiából biztosítani.
Igaz, hogy csak rövid időre, de mégis csak 13,9 gigawattos teljesítményt értek el a szélturbinák:
ennyi energia 230 millió 60 wattos izzó működtetését fedezi.
Azért az idei év is jól indul, hiszen a legfrissebb hírek szerint a Kansas állambeli Sperville-ben 122 szélturbina (összesen 280 megawattos teljesítménnyel) telepítéséről döntött az amerikai Westar Energy.
A gigaberuházás várhatóan egész évben tart majd, és csak a 2017-es statisztikákat tudják feldobni az itt termelt energiamennyiséggel. Ezzel a projekttel is egy lépéssel előrébb kerültek ahhoz a célhoz, amit Barack Obama a párizsi klímaegyezményben vállalt, vagyis hogy az USA 2025-re a 2005-ös adatokhoz képest 26-28 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását.
A szélerőművek adta energia az innovatív energiatárolási megoldásoknak köszönhetően megfelelő időjárási körülmények között stabil, megbízható energiaforrásnak számít. Jól példázza ezt Dánia, a szélerőművek európai éllovasa. Míg 2005-ben a felhasznált energia 19 százalékát szélből nyert energia adta, addig 2015-re ez a szám 42 százalékra nőtt – számolt be a hírről a dán TV2. Néhány rekord is született az előző évben.
Júliusban több olyan napot regisztráltak a skandináv országban, amikor a teljes villamosenergia igény 116-140 százalékát tudták megtermelni a szélkerekek.
A szélenergia többletet a dánok Skandináviába és Németországba exportálják.
Azokban az időszakokban, amikor az időjárás kevésbé szeles, norvég vízierőművekből és német napenergiából nyert áramot importálnak. A dán kormányzat célja, hogy 2030-ra az ország energiaszükségletének legalább 90 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezzék.
Skócia szintén nagyon jó adatokkal büszkélkedhet a 2015-ös évet nézve, szeptemberben ugyanis a kedvező erejű szeleknek köszönhetően több, egészen pontosan öt olyan napjuk is volt, amikor az összlakossági áramfogyasztásnál többet termeltek. A WWF jelentése szerint Skócia 563,8 MW/h energiát táplált a villamoshálózatba, ami 82 százalékkal több, mint 2014-ben volt.
Ezzel a teljesítménnyel 1,55 millió átlagos energiaigényű háztartás működését lehet biztosítani.Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez egy elméleti érték, miután Skócia a brit villamosenergia hálózat része, a szélerőművek által termelt energia java része a központi hálózatba kerül, és innen osztódik el. Ennek ellenére a növekedés példaértékű, és az eredmények kellően motiválóak lehetnek, hogy tovább fejlesszék szélerőműveik számát.
Németország 2015-ben szintén csúcsteljesítményre tett szert a szélenergia területén. Az Északi- és a Keleti-tengerre telepítetett szélturbinák 2015-ben 3000 megawatt energiát termeltek. A német energiafordulat irányelveit követve nincs megállás, a zöld áram aránya idén még tovább emelkedik.
A tenger alatt húzódó vezetékhálózatot tovább bővítik,
hogy az ország belső területei is részesüljenek a tengermelléken termelt villamos energiából. A szélenergia-szektorban a 2020-ra kitűzött cél 7700 megawatt energia előállítása. Ez elég komoly részesedést jelenthet az energiamixben, ha összehasonlításként megnézzük, hogy nyolc atomerőmű 11 ezer megawatt energiát termel.
Kínáról elsőként nem éppen a zöld energia jut az ember eszébe, hanem inkább a súlyos környezetszennyezés, a szmog miatti vörös riasztás Pekingben és a különféle egészségügyi problémák, amelyek hátterében a magas koncentrációjú károsanyag-kibocsátás áll.
Azonban tudni kell, hogy az ázsiai nagyhatalom
évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaszektor felvirágoztatására,
és egyre nagyobb arányban építi be az országos energiamixbe. A szélenergia termelés tekintetében is kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni. Kína az Energiagazdasági Intézet (IEEFA) adatai szerint 2015-ben minden eddiginél nagyobb teljesítményű, vagyis 30,5 gigawattos szélerőmű parkot telepített, ráadásul rohamos ütemben tovább folytatódik a szélturbinák beüzemeltetése.
2016-ra 150 gigawattra tervezik növelni a szél által termelt energia mennyiségét, ami kétszerese az USA-ban működő (75 GW), és háromszorosa a Németországban üzemelő (45GW) szélerőművek kapacitásának.
A zöld energiaforrások, ezen belül különösen a szélerőművek térnyerését számos ponton éri kritika, döntően a kiszámíthatatlanság és az igen sokára megtérülő beruházási költségek miatt.
A szélerőműveket a természetvédők sem kedvelik túlságosan.
Amellett, hogy rontja az összképet egy szélturbinákkal teletűzdelt táj, a német Widlife Foundation a NABU természetvédelmi szövetséggel karöltve gyakran vitába száll a Szélenergia Szövetséggel (BWE) azt sérelmezve, hogy a szélerőmű parkok telepítésével számos állat élőhelye sérül.
Madarak fészkelőhelyei szűnnek meg, fiókák pusztulnak el vagy éppen nekirepülnek a szélkerekeknek.
A természetvédők több olyan esetet is ismernek, amikor szándékosan fiókákkal teli fészket semmisítettek meg
vagy állatokat öltek le a terület elfoglalásakor. Bizonyítékok hiányában azonban ezeknek az eseteknek nincs jogi következményük. Különösen két fajért aggódnak: a vörös kánya és a békászó sas élőhelyein szeretnék elérni, hogy ne létesüljenek új szélerőművek.
Annak ellenére, hogy bárhol a világon a lakosság többsége támogatja a szélerőművek létesítést, azonban, ha személyes érintettség áll fenn, máris megváltozik a megítélés. Az szélerőműellenes European Platform Against Windfarms (EPAW) 29 európai ország 956 szervezetét fogja össze, de például Németországnak saját online platformja (Windkraftgegner) van, elősegítendő a szélerőművek ellenzőinek összefogását.
Legtöbben természetvédelmi okokra hivatkozva ellenzik a szélerőmű parkokat,
mások azért tiltakoznak, mert a lakóövezetek közelében telepített szélerőművek folyamatos zúgását nehezen viselik, vagy éppen félnek a szélkerekek infrasugárzásának egészségre káros hatásaitól.
(Hagara-Nagy Nóra összeállítása)