Kevésbé károsítja a tüdőt a szójadízel

A fosszilis energiahordozók elégetésével a levegőbe jutó károsanyagoknak komoly egészségügyi kockázatuk van

A világ kőolajkincsének fogyásától és az ezzel karöltve járó áremelkedéstől tartva egyre nő a növényi alapú üzemanyagok iránti igény. Egy új orvosi kutatás komoly reményekkel szolgál a biodízelekkel kapcsolatban.

A kőolajból készült dízel üzemanyaggal szemben a szójadízel nem károsítja direkt módon a tüdő sejtjeit, nem vált ki gyulladásos reakciót, derül ki egy brazil laboratóriumi vizsgálatból, amelyet a Toxicology in Vitro szakfolyóirat közöl.

A különféle üzemanyagok káros hatásait vizsgálandó, a dél-amerikai kutatók emberi tüdő szövetből származó sejttenyészetekre

négyféle üzemanyag elégetéséből származó kipufogógázt engedtek.

A kísérlethez hagyományos dízelt, tiszta szójadízelt, adalékanyagokkal dúsított, szója alapú biodízelt, illetve adalékolt etanolt használtak.

A fosszilis energiahordozók elégetésével a levegőbe jutó károsanyagoknak komoly egészségügyi kockázatuk van Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Kiderült, hogy a sejttenyészetek közül a tiszta szófadízellel "kezelt" mintában károsodott a legkevesebb élő sejt. Megmérték továbbá, hogy a sejtek mennyi citokint termeltek: ezek a fehérjék afféle jelzőmolekulák, amelyek a sejtek közötti információcserében vesznek részt.

A gyulladásos folyamatokban játszanak szerepet,

serkentik vagy gátolják az immunsejtek működését. A szójadízeles mintában kevésbé volt tapasztalható a citokintermelés fokozódása

Továbblépés kell az állatkísérletek irányába

Ez az első kutatás, amely demonstrálja, hogy a szója alapú biodízel nem okoz jelentős toxikus reakciót a tüdőben, összegezte Adriana Gioda, a Rio de Janeiró-i Pontifical Katolikus Egyetem kémikusa, a tanulmány vezető szerzője.

A szójának nem csak az étkezésben, hanem az üzemanyaggyártásban is szerepe lehet Forrás: Thinkstock

"A felfedezés új lehetőségeket tár elénk – mondta. – Kiindulópont lehet ahhoz, hogy további kutatásokat kezdjünk a biodízelek egészségre gyakorolt hatását illetően, annak reményében, hogy a növényi alapú üzemanyag felhasználása szélesebb körűvé és hatékonyabbá válhat." Természetesen a kutatási beszámoló leszögezi, hogy

a laboratóriumi minta nem tekinthető száz százalékosan pozitív eredménynek,

azt állatkísérletekkel kell alátámasztani.

Az ígéretes eredményeket még állatkísérletekkel is igazloni kell Forrás: Science Photo Library/National Cancer Institute

"Nem kétséges, hogy a biodízelek minőségének javításával közép- és hosszú távon is csökkenthető a légkörbe jutó káros anyagok mennyisége és az ebből adódó megbetegedések száma", mondta Solange Cristina García, a brazil Rio Grande do Sul-i Szövetségi Egyetem toxikológusa.

Ez lehet a jövő, ha sikerül tökéletesíteni

A biodízel lehet egyszerre áldás és átok: egyrészről valóban megújuló forrásból származik, és elégetése során 45-65 százalékkal kevesebb üvegház hatású gáz és

akár 50 százalékkal kevesebb szennyező részecske (szállópor) kerül a levegőbe, mint a fosszilis üzemanyagok felhasználásakor.

A biodízel nem okoz környezeti károkat, mert mind élővízben, mint talajban négyszer gyorsabban lebomlik, mint az ásványi eredetű üzemanyag, és a biodízelben lévő szénatomok 80 százalékát már 28 nap alatt lebontják a vízben és talajban élő organizmusok.

A hagyományos dízelolaj lobbanási pontja 62 Celsius fok Fotó: Balogh Bence [origo]

Mivel párolgási mértéke alacsonyabb, kevésbé szabadulnak fel belőle tűzveszélyes gázok. A hagyományos dízel lobbanáspontja 62 Celsius-fok, ezzel szemben a biodízelé 130 Celsius.fok, ami biztonságos kezelést és szállítást tesz lehetővé. Cetánszáma meghaladja a gázolajét, ennek köszönhetően javul a keverék üzemanyag gyulladási hajlandósága.

Lehet, hogy kevésbé szennyező, de több kell belőle

Ugyanakkor sokan hangoztatják, hogy a biodízeles járművek kipufogógáza is sokféle káros vegyületet tartalmaz, például a savas esőket részben okozó nitrogén-oxidokat (NOx), illetve maga a biodízel előállítása energiaigényes és költséges folyamat.

Az elégetés során képződő korom és korrózió csökkenti a motor élettartamát.

A fűtőértéke csekélyebb, mint a kőolal alapú üzemanyagoké, ezért átlag 10 százalékkal több üzemanyagra van szükség ahhoz, hogy ugyanannyi munkát végezzünk el, mint hagyományos dízellel.

Európában a recpe alkotja a biodízel alapanyagát Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

A biodízellel szemben komoly ellenérv továbbá, hogy az alapjául szolgáló növények termesztéséhez gyakran olyan területeket is bevonnak, amelyeket inkább élelmezési célra kellene fenntartani. Ráadásul ezeken a szántóföldeken

fokozott mértékű lehet a környezetet károsító növényvédőszerek és műtrágyák alkalmazása.

Brazíliában elsősorban szójából készül a biodízel, Észak-Amerikában szójából vagy repcéből, Európában repcéből, Dél-Kelet-Ázsiában pedig olajpálmából. Alapanyag lehet a használt étolaj vagy állati eredetű vágóhídi hulladék, de kísérletek folynak egy dél-amerikai kutyatejfélével és tengeri algával is.