A tengeri üledék azon helyek egyike, ahol a mikroműanyagok - öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyag részecskék - felhalmozódnak. Azonnali beavatkozásra van szükség a helyzet kezelése érdekében, csökkenteni kell a műanyagok használatát - hangsúlyozta Takada Hidesige, a Tokiói Mezőgazdasági és Technológiai Egyetem professzora, aki csoportjával a Japánt, Délkelet-Ázsiát és Dél-Afrikát övező tengervizek és a tokiói édesvizek üledékét vizsgálta.
A japán kutatók kimutatták, hogy a dél-afrikai Durban partjainál négyszer több mikroműanyag halmozódott fel a part menti üledékben 2,5-5 centiméter mélyen, mint 20-25 centiméter mélységben. A Thaiföld, Malajzia és Vietnam környéki partmenti vizekben is a vízfelszínhez közeli üledékekben mértek nagyobb mikroműnyag-koncentrációt. Utóbbi mérések pontos adatait még nem tették közzé.
A tokiói császári palotát körülvevő várárokban 2000 táján lerakódott iszapban 10 grammonként 80 mikroműanyag-részecskét mértek, miközben az 1950-es években lerakódottban 10 grammonként 10 részecskét, az 1900 előtt lerakódott iszapban pedig egyáltalán nem találtak műanyagra utaló jelet.
A mikroműanyagok a műanyag táskák, konténerek felbomlásával, a kozmetikumokban, fogkrémekben használt mikroszemcsékből kerülnek a tengerekbe, óceánokba és az édesvizekbe. Stabil kémiai szerkezetük miatt rendkívül ellenállóak, a mikroorganizmusok képtelenek őket lebontani. A halak, kagylók, tengeri madarak véletlenszerűen elfogyasztják a mikroműanyagokat, amelyek ezáltal pusztítják a tengeri élővilágot.
A mikroműanyagok gyakran a tengervíz felszínén lebegnek, de felhalmozódhatnak az iszapban, mikroorganizmusokhoz tapadva. A Tokiói-öböl üledékéből vett mintákban a mikroműanyag-részecskék sűrűsége jóval nagyobb volt, mint az öböl vízében lévő mikroműanyagoké - írták a japán szakemberek tanulmányukban.