Kukorelly Endre író-költő, LMP-s képviselő március 27-én azt kérdezte nyílt levélben Réthelyi Miklós minisztertől (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, NEFMI), hogy ki és miért változtatta meg az idei József Attila-díjazottak névsorát. A levélben azt írja, hogy az írószövetségek által a díjra javasolt 13 névből négyet másikra cseréltek. A kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható díjakat idén március 11-én adták át.
A József Attila Kör Irodalmi Egyesület honlapján tiltakozik az idei díjak odaítélésének módja ellen. Azt írják, a NEFMI anélkül változtatott ezen, hogy egyeztetett volna a korábban általuk felkért szakmai szervezetekkel, holott azok 2010. október 20-án kelt levelükben kérték erre a kulturális kormányzatot. A döntés ellen - a József Attila Kört is magába foglaló - a kilenc írószervezet együttesen is tiltakozott, közösen megfogalmazott levelüket azonban nem hozták nyilvánosságra, hanem elküldték a NEFMI illetékeseinek.
Balogh Endrét, a József Attila Kör vezetőjét azért lepte meg ez az eljárás, mert szerinte az irodalmi középdíjként számon tartott József Attila-díj esetében nem jellemző az a fajta átpolitizáltság, mint például a Kossuth-díjnál. "A középdíjakat rendszerint a szakma adja, a József Attila-díj esetében az a bevett szokás, hogy 9-10 szervezet kérnek fel, hogy állítson jelölteket" - mondta az [origo]-nak.
Négy jelöltet kicseréltek
A felkért kilenc írószervezet a korábbi évek gyakorlatának megfelelően konszenzusos döntéssel 13 írót és költőt javasolt a díjra. "Az írótársadalom megosztottsága ellenére a szervezetek kitűnően megegyeztek" - mondta Kukorelly Endre az [origo]-nak. A NEFMI azon kérését is egyhangúan, "politikai irányultságtól függetlenül" utasították vissza, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően 13 helyett 26 jelöltet állítson a grémium - tette hozzá.
A NEFMI ezután - a József Attila Kör tiltakozó levele szerint - figyelmen kívül hagyta a szakmai kuratórium által képviselt egységes álláspontot, és hozzányúlt a jelöltek köréhez, amikor négy embert kihúzott, és újakra cserélt.
"Nem követeljük vissza a díjakat"
A díjak kiosztása után az írószervezetek tárgyalást kezdeményeztek a kulturális kormányzattal. Balogh Endre bíztatónak tartja, hogy megindult a párbeszéd a szervezetek és a minisztérium között: az írószövetségek képviselői előző csütörtökön leültek tárgyalni a miniszterrel, amit további egyeztetések követnek. "Azt szeretnénk elérni, hogy ha a véleményünket kérik, akkor tartsák is tiszteletben. Ha az írószervezetek között konszenzus van, ne nyúljanak utólag bele a döntésbe. A minisztériumnak természetesen lehet vétójoga, de ne legyen olyan tömeges, mint most" - összegezte problémáit Balogh.
A kilenc érintett írószervezet úgy döntött, nem teszik közzé annak a négy embernek a nevét, aki lekerült a listáról, ahogy azt sem, kik kerültek a helyükre - mondta Balogh Endre. "Most már nem követeljük vissza a díjat. Semmiképp sem szeretnénk meghurcolni azokat a költőket, írókat, akiket utólag vettek fel a listára" - mondta. Egy nevet mindenesetre nyilvánosságra hoztak honlapjukon, az általuk delegált Pollágh Péter költőét. Az ő visszaléptetését azért is furcsállja Balogh Endre, mert mint mondta, éppen Pollágh neve mellett volt a kuratóriumban a legnagyobb konszenzus.
Kukorelly esete 1984-ből
Kukorelly Endre, bár nem zárja ki, de logikailag azért nem tartja valószínűleg, hogy Réthelyi Miklós miniszter változtatott volna a névsoron, mert neki "nincs köze az irodalomhoz". Szerinte valószínűbb, hogy a NEFMI kultúráért felelős államtitkára, az erdélyi származású magyar költőként ismertté vált Szőcs Géza cserélte ki a neveket. Mint mondta, már csak azért is furcsállja ezt a változtatást, mert korábban Szőcs maga is megtapasztalhatta, milyen az, amikor az emberrel "hasonló dolgok történnek". A nyolcvanas évek elejétől ismeri Szőcs Gézát, akinek szerinte akkoriban nem volt egyszerű Magyarországon megjelentetnie a műveit, ezért társaival segítették itteni publikációit, és azóta is több közös irodalmi eseményen vettek részt - mondta Kukorelly.
Kedden délután felhívtuk a NEFMI sajtófőosztályát, ahol nem vették fel a telefont, ezért e-mailben tettük fel a változtatásokra vonatkozó kérdéseinket. Az e-mailre egy automatikus válasz érkezett, amelyben a minisztérium munkatársainak válaszáig türelmet kértek.
Kukorelly egyébként 1984-ben maga is "szenvedő alanya" volt egy hasonló esetnek, ekkor Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott volna, de Tóth Dezső akkori művelődési miniszterhelyettes három nevet kicserélt, köztük az övét is, így nemcsak a díjtól esett el, hanem az azzal járó pénztől is, ami "akkor nagyon jól jött volna". Azóta nem hallott hasonló esetről, bár leszögezte, nem biztos, hogy nem fordult elő.
Bronzplakett és 200 ezer forint A József Attila-díj a Baumgarten Alapítvány megszüntetése után a Baumgarten-díj helyét vette át. Eredetileg három fokozatban adták ki, amely gyakorlat 1977-ben megszűnt. A díjat 1992-ben újjáalapították; az adományozás hatályos rendjét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egy 1999-es rendelete szabályozza. 1950 és 1990 között április 4-én osztották ki, azóta március 15. az átadás napja. 1992-ig többnyire nyolc, 1992 és 2000 között tíz személyt jutalmaztak, 2001 óta tizenhárman vehetik át a díjat. A kitüntetett igazoló okiratot, 200 000 forint jutalomösszeget és bronzplakettet kap. |