Felkerült a magyar táncház az UNESCO kulturális listájára

Felkerült a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az ENSZ illetékes kormányközi bizottsága Bali szigeti ülésén magyar idő szerint pénteken reggel hozta meg a döntést. Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt a listán; a magyar solymászat és a matyó örökség ezúttal nem került fel a listára, de jövőre újra indulhat. 

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága az úgynevezett "Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe" vette fel a magyar táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje - tájékoztatta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága az MTI-t. Az UNESCO szellemi kulturális örökség listája az idei ülésig 213 örökséget tartalmazott.

A magyar táncház módszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt szerepelt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 elemet jelöltek a többi kategóriával együtt a tagországok. A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága november 22-től egy héten át ülésezik Bali indonéz szigeten.

Táncház

Az UNESCO honlapja szerint az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 49 szokás, illetve hagyomány pályázott, köztük az indonéz sámán tánc, a portugál fado és a mexikói mariachi zene.

Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára.

A mohácsi busójárás mellé került

"Eddig a mohácsi busójárás szerepelt a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi" - magyarázta Hammerstein Judit.

A kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

A sürgős megóvást igénylők listája

A UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottsága csütörtökön 9 olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyek "sürgős megóvást" igényelnek. Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára került fel mások mellett a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézek "ezer kéz tánca", sámántánca. Brazília a yaokwát, az enawene nawe amazóniai nép rítusát íratta fel.

A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

A solymászattól a birkapörköltig: a magyar jegyzék
A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).