Hősök társbérletben: az új alaptörvényt ünneplő kiállítások a Nemzeti Galériában

Három kiállítás nyílt egyszerre év elején a Nemzeti Galériában: az egyik az új alaptörvény díszkiadásához készült festményeket mutatja be; a másik gyerekrajzokat Magyarország jövőjéről; a harmadik pedig a Hősök, királyok, szentek - a magyar történelem képei és emlékképei című tárlat, többek között Munkácsy Parlamentből átköltöztetett Honfoglalás-ával. Az utóbbi kiállítás kurátora szerint a 19. század történelmi képei régimódiak ugyan, de közérthetők, ugyanakkor nem szívesen közösködik a Kerényi-féle festményekkel. Fény derül a kaméleon titkára, Rákosi aláírása és királyi korona békésen férnek meg egymás mellett, illetve két idős hölgy is hozzászól az [origo] együttes tárlatvezetésén. 

Az alaptörvény díszkiadását nézik idős nénik kedden, a nyitás után pár órával a Magyar Nemzeti Galériában: "Nincs ebben semmi olyan, ami ellen tüntetni kellett volna tegnap" - csukja be a képekkel sűrűn illusztrált kiadványt egyikük. A képek egy részén történelmi emlékezetet idéző tárgy vagy festmény, illetve az 1900-as Nemzeti dicsőségünk című díszmű képei. A 113. oldaltól láthatók Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott 2011-es megrendelései.

Hétfő este ünnepélyesen egy tető alatt nyílt meg az új Alkotmány illusztrálására készült 2011-es festménysorozat, a Hazánk múltja, jelene és jövője című gyermekrajzpályázat győzteseit bemutató kiállítás és a Hősök, királyok, szentek - a magyar történelem képei és emlékképei című tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. Az új Alkotmány hatálybalépésének tiszteletére szervezett három kiállítás különjeggyel augusztus 23-ig látható.

A földszinti termen a Kerényi-megrendelésekkel osztozik a gyermekrajzpályázat. Ehhez a két anyaghoz a múzeumnak nincs köze, csupán a helyet biztosították nekik - magyarázta az [origo]-nak Bellák Gábor, az emeleti Hősök, királyok, szentek kiállítás kurátora. A Kerényi-féle képekkel egyébként sem szívesen közösködne: "Ha ez az állami mecenatúra és képzőművészeti reprezentáció, akkor ez olcsó, gyenge, unalmas és didaktikus. Ennél vagy jobbat kell csinálni, vagy semmilyet."

A második emeleti kiállítással azonban - itt található több magyar történelmi festmény és mellszobor mellett Munkácsy Mihály gigantikus Honfoglalás-a is - elégedett: "Szerintem egy élvezetes és érthető kiállítás" - mondja annak ellenére, hogy eredetileg az egyszerű emberekről szeretett volna kiállítást rendezni "a magyar képzőművészet segítségével". A nyári első tervezgetés után viszont "megfogalmazódtak olyan elvárások, hogy a kiállítás kapcsolódjon az államisághoz, és ennek leginkább a magyar történelmi festészet leglátványosabb alkotásai felelnek meg" - magyarázza. Előbb viszont nézzünk körül a földszinten.

"A kaméleon érvényessége fájdalmas"

A 6-18 éves gyerekek feladata az volt, hogy "egyéni, családi, családtörténeti élményeket ábrázoljanak", illetve képeik "az elképzelt közös jövőről" szóljanak. Kevés a futurisztikus rajz, sok a faábrázolás: a lomb Magyarország, a gyökér pedig Nagy-Magyarország; de előfordulnak népviseletbe öltözött emberek, Turul, Szent István és Halászbástya. Az első helyezett a mezőkövesdi Barta Réka rajza, amely egy családot ábrázol, két játszó kisgyerekkel, illetve az anyuka hasában a harmadikkal, a háttérben felzászlózott, napkollektoros családi házzal. Ez az alkotás helyet kapott az Alaptörvényben is, amelynek háromszázadik számozott példánya ugyanebben a teremben lapozgatható (ezt kommentálták a cikk elején az idős nénik).

Az új Alaptörvény díszkiadása a földszinten megtekinthető (További képekért klikkeljen a fotóra!)

Az átellenben lévő falon a Kerényi-felkérés művei, amelyeket a festők egy-egy kísérőszövegével vagy idézettel láttak el. Ha megélték az ábrázolt kort, azzal kapcsolatos emlékeiket idézik, ha nem, elgondolkodnak róla. Van, ahol egy költő szava helyettesíti a festőét, és olyan is akad, aki maga elemzi művét. Kiderül, mit csinál Galambos Tamás Nagy Imre újratemetése című képén az oszlopon ülő kaméleon: "A kaméleon érvényessége fájdalmas, hiszen az elszámoltatás és az elnyomottak jóvátétele két évtizede várat magára" - írja művéről a festő.

Az emeleten a 19. század legnagyobb mesterei láthatók, és innen indul a Hősök, királyok, szentek - a magyar történelem képei és emlékképei című kiállítás. A tájékoztató tábla szerint Kölcsey Ferenc Himnusz-a és Vörösmarty Mihály Szózat-a segít áttekinteni a magyar történelem "sorsfordító eseményeit és legismertebb hőseit" a számos termen keresztül. A tematikusan rendezett egységek fölött egy-egy idézet olvasható a két műből. A legnagyobb dobás természetesen Munkácsy gigantikus Honfoglalás-a.

Az emeleten idézetek vezetik a látogatókat (Klikkeljen a többi képért!)

A szerzők között a magyar történelmi festészet - és esetenként szobrászat - legnagyobb nevei: Székely Bertalan képeit váltják Madarász Viktor festményei, Stróbl Alajost Benczúr Gyula; az ábrázolt történelmi alakok között Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona, Mátyás király, Hunyadi László és Széchenyi; illetve a Himnusz és a Szózat szerzői, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály és Egressy Béni.

Munkácsy itt jobban fest

Külön termet kapott és csak néhány hasonló tematikájú festménnyel osztozik Munkácsy Mihály 1893-ban elkészült Honfoglalás-a, amely itt sokkal jobban látható, mint korábbi helyén, a Parlament szűk Munkácsy-termében - még ha eredetileg oda szánták is. Tisztes távolságból egyszerre szemügyre lehet venni a tizennégy méteres festmény jobb és bal szélét is, amire eddig nem volt mód. A hatalmas kép így valósággal beszippantja a nézőt.

Munkácsy Honfoglalása (Klikkeljen!)

"Ha a magyar történelem nagy ábrázolásait akarjuk megmutatni, akkor csak ez a stílus, a magyar történelmi festészet létezik, a 19. század pedig ennek a nagy korszaka. És ez ugyanígy van a cseheknél vagy akár az oroszoknál is" - mondja a kiállított korszakról Bellák Gábor. "Akkor lett volna komplett ez a kiállítás, ha eljutunk napjainkig, de a jelenre nem a festészet műfaja jellemző, hanem a fotó, a film" - mondja a kurátor. "A fiatal korosztálynak talán régimódiak, de mégis érthetők ezek a képek, a képen ábrázolt jelenetek pedig felfoghatók, átélhetők. Ez egy jól vezethető kiállítás" - mondja a kurátor.

A történelmi alkotások után már csak egy különterem maradt: az átmenő folyosón néhány 20. századi grafika között jutunk el a történelmileg fontos tárgyakhoz. Itt békésen megfér egymás mellett Magyarország első részletes térképe 1528-ból, Sylvester János 1541-es Újszövetség-fordítása, a magyar királyi korona másolata, Vörösmarty Szózat-a, valamint a Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás által szentesített 1949. évi 20. törvénycikk. Utóbbinak furcsán gyerekes az aláírása.

Így költözködött a Honfoglalás
Nagyon izgalmas és látványos feladatnak nevezte Munkácsy gigantikus festményének költöztetését Bellák Gábor, a kiállítás kurátora. Mint elmondta, a következőképp zajlott a folyamat: először kiment egy restaurátortársaság, amely felmérte, milyen állapotban van a kép. Mivel közel hatvan éve egy helyen van, el kellett dönteni, hogy leszedhető-e. Ezután ki kellett dolgozni a kép levételének lépéseit: szét kellett szedni az úgynevezett vakrámát, amely hátul merevíti a vásznat. Pontosan meg kellett jelölgetni, hogy utána összerakható legyen. A vásznat fel kellett göngyölni, kamionnal hozták át a várba, ott az összetekert képet kézben hozták fel a lépcsőn.

A Magyar Nemzeti Galériában először a vakrámát rakták össze, úgy, hogy utána visszabontható és újra összeszerelhető legyen. Erre milliméter pontosan fölfeszítették a vásznat, amely arccal lefelé feküdt a földön (nem a kövön, hanem egy fólián). Ehhez a lépéshez tizenöt ember összehangolt munkájára volt szükség, ahogy ahhoz is, hogy a vászon mindenütt feszüljön, ne legyen hullámos. Amikor ez megvolt, az egészet felhúzatták, és elhelyezték a falon. "Ekkor lehet nekilátni a restaurálásnak, de csak kicsit kellett rendbe tenni, a kép jó állapotban volt" - mondta a kurátor, hozzátéve, hogy minden munkafázis legalább egy napot vett igénybe. Legvégül a világítást állították be.