Elrontottuk a legjobb magyar verseket

Interjú Kele Fodor Ákos költővel

Rendhagyó módon ünnepeljük meg a költészet napját. Egy fiatal költő utasításait követve írtunk egy csomó gyatra verset, illetve jól elrontottunk pár közkedvelt költeményt. A cél: minél rosszabb, annál jobb, avagy a fű kinő utánad, ha lerohad a lábad!

És nem is volt olyan egyszerű dolgunk. Rájöttünk ugyanis, hogy az igazán silány eredmény érdekében szisztematikusan és biztos kézzel kell eljárni. Na és mire jó mindez? Kele Fodor Ákos költő szerint az irodalomoktatás egyik nagy bűne, hogy csak a jó műalkotásokkal ismerteti meg a diákokat.

Pedig a rossz versek ismerete nélkül soha nem érthetjük meg a jó verseket.

Vagyis mítoszokat kell rombolnunk ahhoz, hogy eljussunk az igazi csodához, a nagy emberi teljesítményekhez. Tartson velünk és romboljon kedvére!

A versrombolásszakkört vezeti: Kele Fodor Ákos költő Fotó: Polyák Attila - Origo

Mindjárt adunk is egy feladatot. Vegyük Ady Endre Párisban járt az ősz című versének felütését.

Párisba tegnap beszökött az Ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt

S találkozott velem.

Érezzük, hogy a versszak azért olyan hatásos, mert a velem rímel a nesztelenre, ráadásul a ritmus is szépen kijön. A feladat: rontsuk el a rímet úgy, hogy igazán béna legyen. Az a jó, ami gázul hangzik! Az Origo kultúra rovatának megoldása:

Párisba tegnap beszökött az Ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt

S találkozott hasztalan.

Ugye milyen csúnya? Kele Fodor Ákos költő szerint: „Több szótag, mégis csonkának hat, mert értelmileg teljes zsákutca. És természetesen kancsal rím is. Elég rossz, tehát tök jó.”

Vegyünk egy másik példát, Weöres Sándor méltán híres versének egyik szakaszát:

Bóbita Bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,

Ráül, igér neki csókot,

röpteti és kikacagja.

Robbantsuk szét a rímeket itt is. A mi megoldásunk:

Bóbita Bóbita játszik,

Szárnyat igéz a malacra,

Ráül, igér neki csókot,

röpteti a faarcra.

És halljuk Kele Fodor Ákos, a versrombolás pápájának értékelését: „Szép, hogy értelmetlen, hasznos, hogy kimarad egy szótag, bicsaklik a zárlat. A legjobb, hogy látszik rajta a kínszenvedés, hogy jó rím szülessen, mégsem sikerül.”

Oké, de miért jó verseket rombolni?

Felmerülhet a kérdés, hogy mindennek mi értelme van, azon túl, hogy jó móka. A rímrombolást, több más versrombolós feladat mellett Kele Fodor Ákos találta ki, és eddig mintegy száz diákkal próbálta ki a játékot, óraadóként a néhai szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban diáknapokon vagy a pesterzsébeti Nagy László Gimnázium kreatív írás különóráin.

A közös versrombolás elsöprő sikert aratott.

„Hiszen ilyen pimasz huncutságot mindenki szeret csinálni” – mondja Kele Fodor Ákos.

A pimasz huncutságot mindenki szereti Fotó: Polyák Attila - Origo

„Szerintem pokoli, hogy a diákok nem ismernek meg rossz verseket. Pedig sok rossz vers van, én is írok rossz verseket, pályatársaim is, de ha nyugatos költők életművét végigolvasod, akkor is találsz egy csomót. Az érdekelt, hogyan lehet a rossz verssel megismertetni a diákot, anélkül, hogy rámutatnék, mint egy magyartanár, hogy ez a jó vers, ez meg a rossz. Azt találtam ki, hogy rontsunk el jó verseket. Romboljuk le őket szisztematikusan. Ehhez dolgoztam ki ezeket a feladatokat” – meséli.

A költők nem félistenek

A rossz versek nagyon fontosak, mert általuk érthetjük meg azt, mitől jó a jó vers. „Az iskola azt sugározza, hogy a költők-írók félistenek, de nincs aranyfedezete annak, hogy a tananyagba bekerült költeményeik miért jók. Ha megérted, mitől rossz egy vers, könnyebben belátod, miért van helye ezeknek az embereknek mégis a Parnasszuson. Ők is ugyanolyan emberek, és ember mivoltuk okán hibáznak” – mondja Kele Fodor Ákos.

Túlságosan szigorú a szelekció, és ettől hozzáférhetetlenné válnak a versek. „Juhász Gyula összes verse ezer oldalt tesz ki. A 95 százalékuk hulladék. De azért az 5 százalékért megérte. Minden író ír gyenge verset, nincs kegyelem. A jó és a rossz egymást kölcsönösen feltételező fogalmak.”

Kitekerni a vers nyakát

És hát valljuk be, a rombolásban mindig van valami izgalmas, fel lehet kelteni vele az iskolások érdeklődését. „Gondoljuk meg. Van az, hogy valaki (a tanár), elmondja, hogy valaki más (a költő) mit alkotott. Ez dögunalom. Ezzel szemben az, hogy én most itt rombolhatok, összehasonlíthatatlanul izgalmasabb” – mondja Ákos.

Azt mi is tanúsíthatjuk, hogy a versrombolás tényleg baromi jó szórakozás.

Vegyük például a Szinonimaszátyár nevű feladatot! Itt fontos szavakat kell szinonimájukra cserélni, tehát el kell érni, hogy a szóhasználat ne legyen találó, és így teljesen kitekeredjen a vers nyaka. Mutatjuk Ákos példáját:

Eredeti:

Hazádnak rendületlenűl

Légy híve, ó magyar;

Kiságyad az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar.

Rontott:

Otthonodnak rendületlenűl

Légy híve, ó magyar;

Bölcsőd az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar.

Itt ugye a hazából lett otthon, és a bölcsőből kiságy. Mi József Attila Tiszta szívvel című versének mentünk neki, mindjárt négy fontos szót is lecseréltünk.

Eredeti:
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Rontott:
Nincsen faterom, se mamuskám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se puszim, se babám.

Ezen ponton jöttünk rá arra, hogy igazán jól elrontani egy verset egyáltalán nem olyan könnyű. Ákos szerint az első sort jól elrontottuk, mert totál zagyva szövevényt hoztunk létre. Az utolsó sor cseréivel viszont elrontottunk a rontást, mert túl vicces lett a végeredmény.

Olyan lett, mintha eleve a paródia lett volna a cél.

Nem feltétlen a végeredmény a lényeg, hanem a folyamat Fotó: Polyák Attila - Origo

Nehéz direkt silányat írni

Nem a végeredmény számít, hanem maga a folyamat, meséli Ákos. „Ha arra szólítjuk fel az embereket, hogy rontsanak el valamit és ebbe adjanak bele mindent, akkor paródiát készítenek. Előfordult olyan, hogy elkezdték elrontani, és aztán átírták az egész verset. Ezt végigröhögtük, csakhogy aztán rájöttünk, nem is lett olyan rossz a versünk.” Aztán megpróbáltunk nem vicces, hanem gyatra, silány, mégis komolyan vehető verset írni. Na, ez nagyon nehéz, idáig nem is igazán tudtunk eljutni” – mondja.

Mi is jól befürödtünk egy-két rontásunkkal.

Kiderült róluk, hogy nem elég rosszak, volt sokkal jobb (mármint rosszabb) megoldás is. Itt van például Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének első három sora.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Itt a címet is adó kezdést cseréltük le, hogy kihúzzuk a vers méregfogát.

Dunsztom sincs, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Ez a változtatás persze idegen Radnóti nyelviségétől, de mégsem ordít a különbség, és a dacos hangvétel illeszkedik az eredeti vershez, mondja Ákos. A friss nyelvi formula miatt ráadásul otthonosan hangzik a felütés.

Ha lerohad a lábad

Az egyik kedvencünk volt a Sorsokatmondó fantázaanévre hallgató feladat, ahol plusz sorokat kell beleírni a versekbe. Például így (ez Ákos saját megoldása):

Tudod, hogy nincs bocsánat,

hiába hát a bánat.

Légy, ami lennél: férfi.

A fű kinő utánad.
Ha lerohad a lábad.

Sajnos ebben a feladatban sem teljesítetettünk elég jól, noha mi nagyon élveztük a plusz sorok beleírását. Beleírtunk a már említett Weöres Sándor-versbe egy rímtelen sort:

Bóbita Bóbita játszik,
Hempereg a fűben,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Kele Fodor Ákos szerint a fűben hempergés lerántja bóbita tevékenységét egy kézzelfoghatóbb térbe, mégsem elképzelhetetlen egy mókázó tündérről. „Erősebb rontás lett volna, ha túrná az orrát vagy ha éppen szerelné őt egy android” – mondja.

Beleírtunk egy sort Pilinszky János Négysorosába is, amivel a cím egyből értelmét is vesztette.

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyóson a villanyt.
Ma ontják véremet.
Ha tudnám, lekapcsolnám.

Ez viszonylag jól sikerült rontás, mert borzaszó esetlenül hangzik a plusz sor a visszautalás miatt.

Verseket igazán jól elrontani nem is olyan könnyű feladat Fotó: Polyák Attila - Origo

De mit szóltak ehhez az iskola magyartanárai?

Egyikük egy diákkal üzente meg Kele Fodor Ákosnak rosszallását. „Egy diákom újságolta, hogy egy magyartanár fintorogva mondta neki, hogy verseket nem lehet csak úgy lerombolni. Ez teljes önellentmondás. Persze, nem tudod elrontani, hiszen

nem lehet visszamenni az időben, és meglökni József Attila könyökét.

Ha pedig valaki arra gondol, hogy ezt nem szabad csinálni, akkor szeretném jelezni neki: ha eleve nem lehet elrontani a verseket, akkor hogyan lehetne őket megbecsteleníteni? Ezt csak úgy lehetne, ha felgyújtanánk a kéziratot. Ez a „rombolás” teljesen ártalmatlan. Valójában nem is rombolás, ez egy szlogen, hogy felkeltsük az érdeklődést és mindenki elengedje magát.”

Locsifecsi, dilettánsok hibája

Ami itt történik, az igazából az alkotás első fázisa. „Az alkotás mindig elvétellel indul. A domboldalból is először ki kell emelni a követ, hogy aztán szobor legyen. A diák azt hiszi, hogy rombol, de valójában az alkotás legelső lépését teszi meg.”

Az egyik legjobban sikerült rontásunkat József Attila Tiszta szívvel című versével követtük el. Fogtuk az első versszakot, és hozzáírtunk egy sort.

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm,
úgyhogy nagyon egyedül vagyok.

Erre tényleg nagyon büszkék vagyunk, főleg hogy Ákos értékelése ennyi volt: „Locsifecsi. Tipikusan a dilettánsok vagy a nagyon kezdők hibája. A megoldás ezért kiváló!”

A géniusz csak úgy kakálja a verscsodákat

Kele Fodor Ákos szerint ezek a feladatok rávilágítanak arra, hogy túlmisztifikáljuk a költőket és az alkotás folyamatát. „Ez egy közkeletű tévhit, és ezt is az iskola táplálja. Hogy a szárnyas géniusz belesuttog a költő fülébe, elönti a zsenialitás, és onnantól csak úgy kakálja a verscsodákat. Az állapot valóban létezik, de nem kell túlmisztifikálni. Az egy olyan állapot, amikor beáll a tiszta figyelem, és minden magától értetődővé válik. De ez nem váltja ki a kulimunkát, a szótilitolit.”

Az írás folyamata egyáltalán nem annyira fennkölt. „Egy szócsere itt, törlés amott, sehogy se jó, alszol, felkelsz, kihúzod az egészet, újraírod, aztán egy ihletett órában rendbe rakod. A küzdésről, a kubikusmunkáról nem szokás beszélni, pedig fontos.

A Himnusz olyan, mint egy JENGA-torony

Ákos szerint innen lehetne megérteni, hogy miért jó vers a Himnusz. „Csak egy pillantást kéne vetni a kéziratára, azt kéne mutogatni a gyerekeknek. Tiszta krikszkraksz, rengeteg javítás van benne. Ami olyan gördülékenyen folyni látszik, az egy JENGA, és ha kihúzol valamit, azonnal összedől.”

Kele Fodor Ákos szerint az ihletet nem kell túlmisztifikálni Fotó: Polyák Attila - Origo

Kele Fodor Ákos második verseskötete a nyáron jelenik meg, az utóbbi években több drámát írt. Gyerekkorában gyűlölte az irodalomórákat, a magyartankönyveket. Az irodalmat a latin nyelv szeretette meg vele, a szöveg örömét pedig a filozófia adta meg számára. „Magyarórán nem találtam otthonra. Ott csak mítoszteremtés folyt. Minden költő éppen beledöglött a hatalmas költészetébe, arról nem volt szó, hogy emberek is voltak emellett, és tévedtek is néha” – mondja.

Amikor arról kérdezem Ákost, hogy a versrombolás-projekttel a versek túlmisztifikálása ellen lázad-e, így válaszol: „A misztifikáció ellen lázadok. Épp azt szeretném, hogy nagyra becsüljük őket, de meg is értsük a nagyszerűségüket. A mítoszt kell rombolni, hogy eljuss az igazi csodához, vagyis a nagy emberi teljesítményhez.”

Romboljon velünk!

Rímroncs: Rontson el a versben 2 db rímet! Ha hallja, hogy a szópár gázul hangzik, használja! Hasznos lehet ehhez a hím- és a nőrímszabály felrúgása. Példa a rossz rímre: kertet - kevert, részvét - kezét
Sorsokatmondó: Írjon bele egy sort! A cél az, hogy a plusz sor szétverje a vers kompozícióját. Érdemes a költői kép egyik részletét kibontani, tehát feleslegesen szaporítani a szót, de azt is lehet, hogy a konkrét következménnyt leírjuk. Ez felszámolja a vers erejét. Példa: "Góg és Magóg fia vagyok én, / s nagymamán unokája, aki kém, Hiába döngetek kaput, falat"
Szinonimaszátyár: Cseréljen 2 fontos szót szinonimájára! A szinonimát lehet tágan értelmezni, hogy gyagyaság jöjjön létre, de lehet a konkrétságra is utazni. Példa az előbbire: "Ez a világ sem kell már nekem / Nálad nélkül, szép bogaram".

Vegyen részt Ön is a közös versrombolásban! Várjuk a legjobb elrontásokat a
[e-mail]
címre. A legötletesebb megoldásokat közöljük az Origón.