Természetesen nem Platón vagy Nietzsche tanait kell bebiflázni a gyerekeknek,
inkább közösen és kötetlenül beszélgethetnek olyan fontos témákról, mint az igazságosság, az egymás iránti kedvesség vagy a gyengébbek iskolai szívatása.
A „filozófia gyerekeknek” programban 48 állami iskola több mint 3000 diákja vett részt, akiknek egy éven keresztül figyelték a tanulmányi eredményeit és a képességeik fejlődését a durhami egyetem kutatói.
Az alkalmakon a tanárok csak moderátorként vettek részt,
a beszélgetés irányát alapvetően a gyerekek jelölték ki, akik a szokásos frontális elhelyezkedéssel ellentétben kört alkottak az osztályteremben.
Az eredmények még az értékelő bizottságot is meglepték, ugyanis kiderült, hogy a gyerekek nemcsak jobban érvelnek az egyéves program után, hanem az olvasási és matematikai képességeik is gyorsabban fejlődnek a többieknél. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az aktívabb részvételi lehetőség elkötelezettebbé teszi a gyerekeket a tanulás iránt, mivel
elkezdik élvezni az órákat.
A heti rendszerességű "filozofálás" különösen eredményesnek bizonyult a hátrányos helyzetű diákok esetében. A cél persze nem önmagában a tanulmányi eredmények javítása, hanem tudatosabb és önállóbb gondolkodású állampolgárok kinevelése, aminek egyik hatékony eszköze lehet a korán megkezdett filozófiaoktatás.
A programban résztvevő tanárok is arról számoltak be, hogy javult az osztályteremben a hangulat, és nőtt a diákok önbizalma: Hamarabb ki merik fejteni a saját véleményüket a tananyagról. Mindez abban is megmutatkozik, hogy többet kérdeznek az órák során.
Hatalmas öröm, hogy egy év után ilyen pozitív eredményt hozott a program”
– mondta Bob House a kísérletet végző Sapere intézet vezetője.
Az egyik tanár, Martin Robinson szerint az eredmények tényleg biztatóak, de akkor lenne igazi áttörés, ha ezt a szemléletet minden órán sikerülne meghonosítani. A kérdezés és az érvelés bátorítása ne korlátozódjon a filozófiaórákra, ennek kéne az oktatási rendszer alapelvét képeznie.