A Duna fölött magasodó esztergomi Várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. Több legenda szerint is itt született Géza fia, Szent István király – még Vajkként.
Már uralkodása idején, 1001-ben alapította meg István az esztergomi érsekséget, és 1010-re állt is a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. 1180-ban azonban leégett, és III. Béla Jób érsek segítségével hozatta rendbe. Ekkor kapott mellékkápolnákat a templom.
Az 1543-as török ostromkor nagyon megsérült a székesegyház, később, Esztergom elestekor pedig el is foglalták a törökök. Dzsámivá alakították, és
rengeteg lőport tartottak benne.
A magyarok 1594-ben indítottak harcot a vár visszavételére. Az akció nem volt sikeres, ráadásul a templomban tárolt lőpor is felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1510 körül – vörös márványból – épült Annuntiatio-kápolnája maradt épségben.
Mária Terézia a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt, amit 1768-ban kezdtek építeni. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy belekezdhessenek egy méltó épület, a bazilika építésébe.
Rudnay Sándor hatalmas templomot akart. 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel – Rudnay utasításai szerint – hatalmas épületegyüttest, valóságos
magyar Vatikánt álmodott a Várhegyre,
a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A bécsi udvar nem is nézte jó szemmel a tervezgetést, hiszen ha megvalósul, akkor Esztergomban lett volna a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, amekkora még Bécsben sincs. A grandiózus tervből végül csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.
A képre kattintva galéria nyílik.
A alapkövet 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést Packh János, Kühnel Pál unokaöccse vezette, aki az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel 1824-es halála után a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Már álltak a főfalak, a kupolát tartó pillérek és a pillérek közti boltozatok, amikor 1831-ben Rudnay érsek meghalt, és az építkezés leállt.
Rudnay halála után az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Igaz, kis csúszással, mivel ugyanebben az évben
meggyilkolták Packh Jánost.
Kopácsy József érsek ezért az egri székesegyházat tervező Hild Józsefet kérte fel a munkára. Hild a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot – így fokozta az épület monumentális hatását. Amikor Kopácsy érsek 1847-ben meghalt, az épület már be volt boltozva, és ott volt a kereszt a kupolán. Annak ellenére, hogy az érseki szék két évig újra üresen állt, Hild befolyásának köszönhetően a munka folytatódott.
Végül a székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás,
Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel.
A főhomlokzat oszlopos előcsarnoka ekkor még befejezetlenül állt, és a déli harangtorony is hiányzott. Az avatóünnepségen a Ludwig Mooser salzburgi mester által épített hárommanuálos, 49 regiszteres orgona kíséretével mutatták be Liszt Ferenc énekkarra és zenekarra írt Esztergomi miséjét, amelyet ráadásul maga Liszt vezényelt. (Az orgona jelenleg ötmanuálos, 77 regiszterrel.)
Az építkezés Lippert József építész irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be. A belső tér neoreneszánsz berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát.
Annak ellenére, hogy több építész alkotása, az esztergomi bazilika mégis
harmonikus épület, a magyar klasszicizmus egyik csúcsa.
A Dunának háttal, 50 méteres magaslaton álló épület egyszerűen uralja a környéket. Alaprajzát és belső terét a hosszanti és centrális téralkotás ötvöződése jellemzi, a középső, kupola alatti térből rövid kereszthajók indulnak. A főszékesegyház is hatalmas, alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter.
Kétoldalt 57 méter magas harangtornyok emelkednek, a bazilika három óriási harangja a déli toronyban lakik. A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztban az épület dísztelen tömegével. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak és 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal.
A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket Franz Anton Danninger műhelye készítette. A főoltárkép Tiziano nyomán Michelangelo Grigoletti munkája, a Mária mennybevitele
a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe.
A bazilika kincstára hazánk leggazdagabb egyházi gyűjteménye, egyiptomi stílusú kriptájában a 19. század közepétől eltemetett esztergomi érsekek síremlékei láthatók. Itt nyugszanak Mindszenty József hercegprímás 1991-ben hazahozott hamvai is. 1993-ban a templom tetőszerkezete leégett, az újjáépítés 94 millió forintba került. 1998-ban passaui mesterek felújították a templom három harangját, a legrosszabb állapotban a több mint 2 méter átmérőjű, 5,8 tonnás nagyharang volt. Az épület 2005-ben díszvilágítást kapott.