Demeter Szilárd a Szigetről

DEMETER Szilárd
Budapest, 2022. augusztus 30. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az Átröpűlök hosszában hazámon című utazókiállításról tartott sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeum előtt 2022. augusztus 30-án. A vándorkiállítást szeptember 1-jén indítja útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából. A múzeum-busz első állomása a költő szülővárosa, Kiskőrös lesz, melyet körülbelül egy éven át több mint 200 helyszín követ majd. MTI/Balogh Zoltán
Vágólapra másolva!
Demeter Szilárd a Mandineren reagált a Sziget Fesztivállal kapcsolatban elhangzottakra. Írását teljes terjedelmében közöljük.
Vágólapra másolva!

Nézzük a kiindulópontot: adtam egy közel másfél órás rádióinterjút a Spirit FM-nek, ami utólag fölkerült egy videómegosztóra. Tehát elhangzott, majd nézhető volt több napon keresztül – amikor is egy portál újságírója kontextusából kiragadva megírt egy részmozzanatot. A kontextusból kiragadott állítás(ok) viharos gyorsasággal végigment(ek) az egész magyar médián anélkül, hogy bárki vette volna a fáradtságot arra, hogy meghallgassa az interjút, vagy hogy engem megkeresett volna.

Külön érdekessége a történetnek, hogy a cirkusz a média kormánypárti részéből indult, az ellenzéki része erősítette fel kollektív hisztériává.

A nap végén az egyik kérdező újságíró, Hont András feketén-fehéren jelezte a közösségi médiában, hogy ez az egész így, idézem:

Sziget fesztivál Forrás: Rockstar Photographers

Tehát a lényeg: a másik kérdező újságíró, Németh Róbert – aki nem mellesleg gyakorló és jó zenész – tolmácsolta a magyar zenészek elégedetlenségét, miszerint a Sziget Fesztiválon magyar zenekarok alig kapnak fellépési lehetőséget. A tavalyi kiadáson az egyetlen színpadot, ami kifejezetten a kortárs magyar könnyűzenét mutatta meg, a Petőfi Kulturális Ügynökség működtette. Erre tromfolt rá Hont, hogy most magyar tulajdonrész sincs a fesztiválban, a közönségben is egyre kevesebb a magyar fizető vendég – akkor meg minek „támogatjuk"... A két – nagyon nem kormánypárti – újságíró felvetései jogosak.

A magam részéről kétségeimet fejeztem ki, hogy a közeljövőben akár középtávon egyáltalán megmaradnak-e az ilyen nagy fesztiválok, egészen egyszerűen azért, mert szerintem fenntarthatatlanok. Most is lennének eszközeink – a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába került szigetrészeken keresztül –, hogy bármiféle fesztivál megszervezését ellehetetlenítsük a Hajógyári szigeten, de a Sziget Fesztivál kulturális hozadéka annál nagyobb, hogy ezen most gondolkodjunk. Viszont – éppen azért, mert a tulajdonosi döntéseket ma már magyar szereplő nem tudja befolyásolni – csak éves szerződéseket kötünk, nem köteleződünk el hosszú távra. Elsődleges célunk a Hajógyári sziget visszaadása a polgároknak, amint azt legfőképpen a személyi biztonság feltételeinek megteremtésével felelősen meg tudjuk tenni. (Zárójel: az óbudai polgármesternek, amennyiben a Sziget Fesztivált a jelenlegi feltételek mellett szeretné támogatni, akkor a jövőben nem a Petőfi Kulturális Ügynökséggel, hanem fővárossal lesz vitája. Ugyanis a fővárosi közgyűlésben tudomásom szerint elfogadták az Óbudai-szigetre vonatkozó stratégiát, abban kódolva van a konfliktus az ilyen méretű tömegrendezvényekkel. De ez legyen az ő bajuk.) Összegezve:

van egy világmárkánk, amit tokkal-vonóval fölvásároltak, egyre kevésbé szól rólunk/hozzánk, és a magyarok nagy többsége számára egyre megfizethetetlenebb.

Szinte alig lép már fel magyar előadó a Szigeten. Forrás: Rockstar Photographers

Önmagában ezzel gyakorlatilag olyan nagy baj nincs, a Forma 1-ben sem szurkolhatunk magyar versenyzőnek vagy magyar istállónak, ettől még a Hungaroringen legyenek futamok. Mindkettő profitábilis vállalkozás, a globális értéklánc részei, a nemzetgazdasági-turisztikai hozzáadott értéken felül is lehetnek olyan hozadékaik, amik miatt magyar érdek lehet a fenntartásuk. Még. De nem tartom kizártnak, hogy ez megváltozhat. Tehát a Petőfi Kulturális Ügynökségnek meg kell tudnia őrizni a döntési és cselekvési szabadságát, hogy egy esetleges negatív előjelű változás esetén a magyar érdeknek megfelelően tudjon dönteni és cselekedni. Nem ördögtől való stratégiai álláspont.

Úgy vélem – és ezt már évek óta mondom, szóval ez sem új –, hogy

a kultúrában az öngyarmatosítás, a „külföldi" modellekhez való szervilis igazodás a legveszélyesebb. Gyengíti a versenyképességünket: a másolat-kultúra nemcsak hogy eladhatatlan, hanem kiszolgáltatottá is teszi a nemzetet.

Ha fejben máshol élünk, ha leválasztanak bennünket a saját valóságunkról, akkor bekövetkezhet az, hogy a magyarországi rendezvényeken nem házigazdák leszünk, hanem kiszolgáló személyzet. És ez nagyon nem mindegy.