Meddig lehet feszíteni a húrt a Zeneakadémián?

Keller András, karmester, Origo interjú 2015.06.

Belső feszültségek jellemzik mostanában a Zeneakadémiát. Nemrég a vezetés és a kancellár csatájának lehettünk tanúi, a múlt héten meg Keller András, a Concerto Budapest művészeti vezetője és karmestere, a világon mindenütt elismert hegedűművész nyújtotta be felmondását. Szerinte egy nagy ívű, előre mutató, fantasztikus nemzetközi projektet nyír ki éppen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.

Úgy tűnik, a feszültség legnagyobb forrása a Concerto Budapest rezidensi státuszának tisztázatlansága. Míg Vigh Andrea a rezidensi feladatokat, már ha egyáltalán szükség van ilyesmire, pusztán az oktatás területére korlátozná, addig Keller András presztízsértékű, országimázs-építő szerepet szán zenekarának.

Keller Andrásnak markáns véleménye van a Zeneakadémián uralkodó jelenlegi állapotokról, és arról, miért nem olyan népszerű a rektorasszony szemében:

„Belülről kritizáltam az iskola irányvonalát, valójában ezzel lettem ellenség. Nem akarnak tudomást venni arról, hogy a Zeneakadémiának meg kellene találni végre az identitását, mert lemaradt a nemzetközi versenyben. A tandíj az egyik legmagasabb Európában, kevés a nemzetközileg jegyzett tanár. Kreditháló-akrobaták működtetik, nagyon hiányzik a vezetésből a megszállottság, a minőség iránti elkötelezettség” – mondta a karmester.

Keller András a kamarazenei és a zenekari képzésre helyezné a hangsúlyt Fotó: Bielik István - Origo

Keller szerint a Zeneakadémián tanító vezető tanárok nagy része magánbeszélgetésekben elismeri, hogy

a növendékek körülbelül egyharmada éri el a kívánatos egyetemi szintet.

Pauk György hegedűművész például nagyon szomorúan fejezte be kurzusait a Bartók Fesztiválon, ahol évek során sem jöttek növendékek a Zeneakadémiáról. A világ minden táján tanító nagy magyar művész szerint nem szükséges azért Magyarországra jönnie, hogy külföldi növendékeivel itt foglalkozzon.

Keller úgy látja, ugyanez a jelenség történt Eötvös Péter minap befejeződött nemzetközi karmesterkurzusán, ahol egyetlen magyar karmesternövendék sem jelent meg a Zeneakadémiáról.

Az sem kérdés, hogy a nemzetközi tehetségek noteszában az első állomás a New York-i Juillard School, aztán a londoni Royal Academy, a Guildhall School of Music and Drama vagy a német egyetemek, ahol ráadásul ingyenes az oktatás, és még sorolhatná. Budapest is ott lehetne az elsők között, csak profilt kellene váltani.

Szerinte

szólistaképzésben jelenleg nem tud az Zeneakadémia versenyezni a nemzetközi élvonallal.

Ha viszont egy összehangolt stratégia mentén a kamarazenei és a zenekari képzésre helyezné a hangsúlyt – sikeres és kiemelkedő lehetne a nemzetközi mezőnyben.

„Erre egyébként a hagyományai is predesztinálná a Zeneakadémiát. Ezt az ideát képviseltem kezdettől fogva, számtalan javaslatom volt erre vonatkozólag. Sajnos soha nem érkezett érdemi válasz” – összegezte Keller az Origónak.

Kiszabadítani az elefántcsonttoronyból

A profilváltás éppen csak elkezdődött a Zeneakadémia felújításával Batta András rektorsága alatt 2013-ban, és egy profi kommunikációs csapat új koncepciót fogalmazott meg: „A cél, hogy kiszabadítsák a Zeneakadémiát és az általa képviselt sokszínű és gazdag zenei világot az elitkultúra elefántcsonttornyából. A zeneművészeti és zenetudományi egyetem mostantól egységet alkot a koncertszervezéssel. Világmárka épül”.

Értékelték a Zeneakadémia megújult arculatát

Red Dot: dizájn-Oscar a megújult arculatnak

A Zeneakadémia duális identitását kifejező, egységes és markáns arculata 2014 őszén a design-szakma legrangosabb nemzetközi díját, a legjelentősebb világmárkák design-teljesítményét elismerő Red Dot Design Award díjat nyerte el.

Kreatív Craft Award: újabb díj az egyestés koncertismertető füzeteknek

A Kreatív szaklap által meghirdetett Kreatív Craft Awardon nyert első díjat a Zeneakadémia egyestés koncertismertető-sorozata.

Silver Hugo: a Zeneakadémia arculatának hetedik rangos szakmai díja

A Lisztérium című reklámfilm a Chicagói Filmfesztiválon nyerte kategóriagyőztesként a díjat 2015 áprilisában.

Szép, szép. De ez csak a külcsín.

Keller szerint a szellemi megújulás egyik fő motorja lehetne a Concerto Budapest, amely a rezidens zenekar szerepét hivatott betölteni az intézmény életében.

Mit jelent a rezidensi státusz?

Keller így fogalmazta meg:

„A rezidensi státusz azt jelenti, hogy két független cég egyenrangú félként szövetséget köt közös szakmai célok érdekében. Mi lennénk a Zeneakadémia társulata. A korábbi rektorral, Batta Andrással közösen megfogalmazott idea az volt, hogy a Concerto Budapest világsztárokat hoz a Zeneakadémiára, országimázst épít, mi pedig elvisszük a világba megmutatni a magyar tehetséget. Emellett a zenekar részt vesz az oktatásban is, közreműködik az egyetem legkiemelkedőbb projektjeiben, és évente 5-6 alkalommal a legfontosabb vizsgakoncerteken. Ebből a nagy ívű és különleges tervből, amely hatalmas sikert hozhatna mindkét félnek, mindössze egy elem hiányzott, illetve nem jött létre megfelelő szinten: a finanszírozás”.

Battának 2013-ban lejárt a mandátuma, és ezzel a bimbózó együttműködés alapjaiban ingott meg. Keller szerint az új rektor, Vigh Andrea egészen odáig elment, hogy kétségbe vonta a Concerto Budapest rezidensi státuszát.

A nézeteltérésnek az lett a vége, hogy Keller András felmondott, levelében azt írta:

Nem kívánok az Ön által vezetett Zeneakadémia tanári karába tartozni.”

Az már csak hab volt a tortán, hogy Keller lemondását követően a Zeneakadémia együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Filharmonikusokkal (NFZ) és a Magyar Rádió Zenekarával, mondván, mostantól szorosabbra fűzik kapcsolatukat a zenei nevelés és oktatás területén. Az NFZ-vel kötött megállapodást Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora és Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója szignózta.

Vigh Andrea szerint harmonikus a kapcsolata a zenekarral Forrás: MTI/Marjai János

Vigh Andrea aztán úgy nyilatkozott a Népszabadságban, nem érti, mi baja Kellernek azzal, ha más zenekarokkal köt együttműködési megállapodást más-más szakmai tartalommal. Szerinte harmonikus a kapcsolata a zenekarral.

Keller szerint szó nincs más szakmai tartalomról a megállapodásokban, pontosan a rezidensi feladatok átruházása a cél.

Megkérdeztük erről Kovács Gézát, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatóját, a Szimfonikus Zenekarok szövetségének elnökét is. Szerinte az együttműködés a Nemzeti Filharmonikusok és a Zeneakadémia között sok új elemet nem tartalmaz ahhoz képest, ami ez elmúlt évtizedek gyakorlata. A két intézmény mindig is szorosan együttműködött.

„Miben merül ez ki? A növendékek járnak a próbáinkra, rendszeresen alkalmazzuk őket kisegítőként, a zenekar tagjai közül többen tanítanak a Zeneakadémián, közreműködünk diplomavizsgán. Ezeket gyűjtöttük most egy csokorba. Tévedés, hogy a Zeneakadémia bennünket arra használna föl, hogy a Concerto Budapestet kitúrjuk rezidensi státuszából”- nyilatkozta Kovács az Origónak.

Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Vigh azt mondja az említett interjúban, hogy ezek a megállapodások nem befolyásolják a Concerto Budapest státuszát az intézményükben.

Ugyanakkor egy tanszékvezetői értekezlet emlékeztetőjében ez olvasható: „Rektor asszony kijelentette, hogy a Zeneakadémia részéről nincs aláírt megállapodás a Concerto Budapest rezidensi funkciójára vonatkozóan.

Rektor asszony javasolta, hogy a Concerto Budapest a továbbiakban ne rezidens zenekarként működjön a Zeneakadémián,

hanem szülessen egy együttműködési megállapodás, melyben a kölcsönös együttműködés kondíciói világosan megfogalmazódnak”.

Vigh Andrea ezt az Origónak is megerősítette, de szerinte az idézett rész nem a rezidensi funkciót vonja kétségbe, csupán azt szögezi le, hogy nincs definitív módon írásban megfogalmazva, mit értünk rezidensi feladat alatt. „Pillanatnyilag sincs a Zeneakadémia birtokában semmilyen írásos anyag erre vonatkozóan” – mondja.

Furcsa módon tehát a rektorasszony nem találkozott azzal az okirattal, amely a Concerto Budapestet kinevezi a Zeneakadémia rezidens zenekarává.

A rezidensi kapcsolat létrejötte anno miniszteri szintű döntés volt,

ahogy azt Bányai Miklós ügyvezető igazgató írja a rektorasszonynak címzett levelében.

Keller szerint viszont nem áll össze a kép: „Ha Vigh Andrea szerint harmonikus közöttünk a kapcsolat, és a más zenekarokkal kötött együttműködések nem érintik a Concerto rezidensi státuszát, ugyanakkor az értekezleti emlékeztetőben az szerepel, hogy szeretné megszüntetni ezt a státuszt, akkor ez egyértelmű ellentmondás. Valamelyik állítás valótlan” – fogalmaz.

Keller András: "A rezidensi kapcsolat létrejötte anno miniszteri szintű döntés volt" Fotó: Bielik István - Origo

Vigh Andrea a Concerto ügyvezetőjével, Bányai Miklóssal folytatott levelezésből ugyanakkor egyértelműen kiderül: a rektorasszony egyszerűen drágának tartja a Concerto árait, és inkább a piacról keres olcsóbb szolgáltatást.

Keller szerint azok a zenekarok, akikkel a Zeneakadémia most megállapodott, jóval magasabb támogatásból fel tudnak halmozni maguknak annyi tartalékot, ami fedezet arra, hogy olcsón nyújthassanak segítséget az oktatás területén a Zeneakadémiának.

Soha nem kapott elegendő állami támogatást

Keller ott látja a csavart a történetben, hogy a Concerto Budapest soha nem kapott a működéséhez szükséges elegendő állami támogatást. Szerinte a nemzetközi színvonalhoz és a nemzetközi porondra lépéshez, stabil munkáltatáshoz versenyképes fizetésekkel legalább évi egymilliárd forintra volna szükség.

"A Concerto ebben az évben mindössze 300 milló forint támogatást kapott, az 50 millió forint a zeneakadémiai vizsgafeladatokra megrendelés lett, amiből 10 millió áfa vissza is megy az államnak. Pedig ha a Concerto megkapná a megfelelő szintű támogatást, az oktatással összefüggő feladatokat szerinte ingyen el tudná látni"– mondja Keller.

Keller azt sem érti, a rezidensi feladatok finanszírozására megszavazott 50 milliós állami támogatást miért a Zeneakadémiának utalták.

Vigh azt a választ adta: amint meg lesz rá a lehetőségük, haladéktalanul kifizetik a zenekart Forrás: MTI/Marjai János

A mi megkeresésünkre, hogy mi is van ezzel az 50 millióval, Vigh Andrea azt válaszolta: amint meg lesz rá a lehetőségük, haladéktalanul kifizetik a zenekart. „Mivel a támogatási okiratot az elmúlt hetekben írták alá az államtitkárságon, korábban nem tudtuk ezt az összeget kifizetni. Amint a vonatkozó szerződéseket a Concerto Akadémia Nonprofit Kft. ellenjegyzi, illetve a számlákat megküldi, a teljes összeget kifizetjük”.

Keller szerint a helyzet tele van abszurditással. Míg a Nemzeti Filharmonikusok ingyenesen kapják az otthonukként szolgáló hangversenytermet meghatározott számú alkalomra, addig a Concerto Budapestnek rezidens zenekarként a saját koncertjeikre ugyanúgy ki kell bérelni a termet, mintha egy lenne a kívülről érkezett zenekarok közül.

A rektorasszony az Origónak erről azt mondta, hogy a Concerto Budapest Zenekartól kizárólag a saját bérletes sorozatáért kérnek kedvezményes terembért. „Költségvetési intézményként meg sem tehetnénk, hogy ingyen adjuk a termet, az ugyanis törvénybe ütközne” – magyarázza Vigh Andrea.

Keller szerint Vigh kizárólag iskolai szolgáltatóvá akarta degradálni a Concertót. Nonszensznek érzi, hogy Magyarország egyik legjobb zenekara iskolai vizsgákhoz asszisztáljon, arra vannak a világon mindenhol az egyetemi zenekarok.

Keller András: "Nekünk a Zeneakadémia kiemelt projektjeit kellene megvalósítani, amire minket alapítottak" Fotó: Bielik István - Origo

„Nekünk a Zeneakadémia kiemelt projektjeit kellene megvalósítani, amire minket alapítottak. A Concerto Budapest nagyon fontos a magyar kultúra számára, csak ebben az évben közel 40 ezren hallhattak bennünket külföldön élőben. Óriási sikereket arattunk, a magyar országimázshoz nagyon sokat tudtunk hozzáadni. A Zeneakadémia arra sem méltatott bennünket, hogy a nagy sikerű japán turnénkról szóló hírt egyáltalán feltegye a honlapjára”.

Harcok folynak a pénzek elosztásáért?

Hogy lehet az, hogy ilyen nagy sikerekkel a hátuk mögött nem tudják elérni azt a pozíciót, ami megilletné a zenekart, az egy milliárdos állami támogatásról nem is beszélve? A magyar komolyzenei életben is óriási harcok folynak a pénzek elosztásáért?

Keller úgy látja, minél jobb lett a Concerto, annál nagyobb lett vele szemben az ellenségeskedés. Azok, akik befolyásolni tudják a magyar állam támogatási politikáját ebben a szegmensben, ellenérdekeltek a Concerto teljesítményének megfelelő, magasabb támogatás odaítélésében.

Keller úgy látja, minél jobb lett a Concerto, annál nagyobb lett vele szemben az ellenségeskedés Fotó: Bielik István - Origo

Kovács Géza ezt a feltevést teljesen alaptalannak és méltatlannak tartja. Arra a kérdésünkre, hogy működik a zenekarok finanszírozása, azt válaszolta, hogy nem is lehetne beleszólásuk a pénzek elosztásába.

„Régebben bonyolult kritériumrendszer alapján minősítették a zenekarokat, 2011-ben azonban módosították ezt a törvényt, és új kategóriákat vezettek be. Ekkor hozták létre azokat a szakmai bizottságokat, melyek közvetlenül a miniszter tanácsadó testületeként működnek. Legfeljebb nekik van beleszólásuk abba, ki mennyi pénzt kapjon” – mondta.

Keller szerint érdekes, hogy a miniszteri tanácsadó testület egyik tagja egyben a rektorasszony főtanácsadója is. A Zeneakadémia honlapján Devich János professor emeritus neve mellett az olvasható, hogy rektori tanácsadó. Devich a rektorasszony által létrehívott rektori kabinetnek is tagja.

A belső feszültségek azt sugallják, a Zeneakadémia éppen szembemegy azzal a szlogennel, amit a kommunikációs csapat egy új korszak nyitányaként fogalmazott meg. Ehelyett a jelenlegi vezetés szándékai mintha abba az irányba mutatnának, hogy a saját koncertrendezés volumene csökkenjen, és az intézmény önrendelkező koncertközpont helyett ismét szimpla befogadó helyként működjön.