Azt csinálunk Bartókkal, amit akarunk

Január 1-től szabadon felhasználhatók Bartók Béla, Szerb Antal és Pietro Mascagni művei is, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem.

Bartók művei január 1-től ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két megkötés. Egyrészt az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani. Bartók esetében ilyen a három színpadi műve.

Bartók ideje lejárt Forrás: Origo

Másrészt az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.

Szalay András zenésztől és nemzetközi hírű hangszerfejlesztőtől megtudtuk, hogy negyven év elteltével például végre megjelenhet a Panta Rhei összes Bartók-feldolgozása, amit eddig már kétszer tiltott be a Bartók család. A Pantha Rhei oldalán eddig is hallgathatók és letölthetők voltak az eredeti felvételek, de január 1-től végre legálisak lesznek.

Szerb Antalt sem védi tovább a szerzői jog

Január 1-jétől szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf, festőművész műveit is.

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy a fizikai tulajdontól eltérően csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt

a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket.

Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.

Szerb Antal művei szabad prédák lesznek Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Hetven év jár

A védelmi idő azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Ugyanakkor Európában minden tíz jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző, és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek.

Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik,

és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.

A védelmi idő lejártának kettős hatása van. A pozitív oldala, hogy a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen előfordulhat, hogy azonos című, gyengébb minőségű, de olcsóbb kiadványokkal kell majd versenyezniük, írta az Artisjus a hír kapcsán.