Ne ijedjenek meg, ennél sokkal több van a könyvben, messze nem lőttem le a sztorit. Ha van egyszerű, szimpla embersége mellett is zseniálisan többdimenziós regény, akkor Fredrik Backman Az ember, akit Ovénak hívnak című remeke tényleg az.
Ove (ejtsd: Uve) mindenkiből mást hoz ki. Belőlem a saját családom emlékeit hívta elő: ugyanilyen kemény emberekkel körülvéve nőttem fel. Amikor ki-kijártam apámmal a gyümölcsösbe, csak néztem értetlenül munkatempóját, dacos akarását, csodáltam, de nem értettem, miért küzd, és honnan az ereje.
Nagyapám is sűrű ember volt, itt van velem szemben a fotója. Én kicsi voltam, ő meg nagyon öreg, egykori nagysága csak a családi történetekből van meg.
Miért mondom ezt? Mert Fredrik Backman könyve ugyanilyen emberekről íródott. Akármilyen furcsán hangzik ma ez az ódivatú szó, ez a könyv a becsületről szól, arról, hogy ez az egyetlen, ami újra és újra erőt ad a bizonyításra.
Ugyan megjelenik benne sok egyéb, ami Svédországot bizonyos szemszögből jellemezni képes - lesznek
cuki gyerekek, teszetosza szőkék, melegek, bevándorlók, geekek, fellazuló társadalmi kapcsolatok, rigolyák és zúzmarás északi merevség is -,
de a szerelem, az őszinteség és dac teszi felejthetetlenné.
Aki most kijelentené, hogy nem olvassa el, mert kell a fenének a retró pátosz, ne szaladjon el: én rég kaptam kezembe ennyire vicces könyvet.
A humor és az emberség együttes ábrázolása, azaz remek egyensúlyérzék jellemzi. Nincs túlvicceskedve, és a betonkemény gerincből is annyi van benne, hogy az ilyen nagy mamlaszok, mint én röhögjenek és könnyezhessenek egyszerre a fikciótól és az emlékezéstől.
A svédeknél bestseller lett, nyakam rá, hogy film is lesz belőle, és előre félek, hogy
a leheletfinom félmondatok, amelyek rendszerré állva kiemelkedő művé teszik,
hogy tudnak majd a vásznon érvényesülni.
A biztonság kedvéért olvassák el, mielőtt moziplakátokon jön szembe. Nekem eddig ez volt az év legjobb könyve. Nagyon szeretném elolvasni újra, de most anyám tette rá a kezét, mikor itt járt. Neki is lesz ki miatt elpityeregnie magát.
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak, Animus Könyvkiadó, Budapest
A szerzőről
„Fredriknek hívnak. És írogatok. Mielőtt írni kezdtem volna, volt rendes munkám, de aztán véletlenül a fülembe jutott, hogy vannak emberek, akik hajlandóak azért fizetni, hogy más emberek mindenféléket írjanak más emberekről, és azt gondoltam: ez biztos jobb, mint dolgozni. És jobb is, komolyan. Arról már nem is beszélve, hogy most ülve keresem a kenyeremet, ami nagyszerű a fő érdeklődési köröm, a sajtevés szempontjából.
Kövesse az Origo Kult rovatát a Facebookon.