Hazajött Londonból, hogy elérje az utolsó auschwitzi gyorsot

Évekig a VII. kerületi Hársfa utcán keresztül jártam munkába. Egyszer észrevettem egy emléktáblát a 40-es számú ház falán. Ebben a házban élt Királyhegyi Pál. Sápadtarany betűkkel van a táblára vésve. Nem mellesleg itt is született, ma éppen 115 évvel ezelőtt.

Egyszer olyan sokáig dekkoltam a házzal szemben mozdulatlanul, hogy a kapun kilépett egy rosszarcú férfi, és megkérdezte, kit keresek. Mondtam, hogy Királyhegyi Pált. Ilyen nevű ember nem lakik itt, dörmögte az illető, és karba tett kézzel megvárta, míg odébbállok.

Királyhegyi Pál 1980. február 29-én Forrás: MTI/Friedmann Endre

Az egyismeretlenes egyenletek

Ha Karinthy megéri, hogy Királyhegyiből író lesz, biztos bekerül az Így írtok ti-be. Mert Királyhegyiben ott volt egy egész Tanár úr kérem. A számtan sosem volt erős oldala, a matematikától meg egyenesen irtózott. „Ilyen előzmények után kérdezte meg tőlem Priváry tanár úr, mit tudok az egyismeretlenes egyenletekről?

– Nem szeretek ismerkedni. Ha egyszer ismeretlenek, maradjanak is úgy” – írja önéletrajzi regényében, az Első kétszáz évem-ben.

Tizenhárom évesen a Diákhumor című hetilapot szerkesztette egy osztálytársával. Amikor éppen nem a tanárokat kritizálta,

vezércikkben hívta fel Magyarország figyelmét a királyság káros intézményére.

A lapnak olyan nagy sikere volt, hogy a tanári kar betiltotta.

Hát ez a világhír

Karinthy és Királyhegyi jól ismerték egymást, együtt dolgoztak a Pesti Naplónál. Van is erről Királyhegyinek egy kis fricskája. Karinthy és Hunyady Sándor arról vitatkoznak, melyikük a híresebb író. Királyhegyit előreküldik az utcán, interjúvolja meg a járókelőket.

Hát ez a világhír Forrás: Kaján Tibor illusztrációja az Első kétszáz évemhez

„Odacsörtetett egy maga korabeli fiatalemberhez, és nekiszegezte a kérdést: – Bocsánat, hogy zavarom, de egy fogadásról van szó. Itt áll a hátam mögött két úr. Kit ismer közülük? – Sajnos, egyiket sem ismerem, Királyhegyi úr. – Az lehetetlen. Ezek híres emberek! És engem honnan ismer? – kérdezte Királyhegyi elképedve. – Gellért László vagyok. Évekig laktunk egy házban a Hársfa utca negyvenben. Maga a második emeleten, én az elsőn, a Schatzék mellett. – Hát ez a világhír – vonta le Királyhegyi a következtetést”.

A félperces novellák mestere

Írt humoreszket, színművet, öt kisregényt, ezek egy kivétellel mind a Forintos regénytár sorozatban jelentek meg. Nem volt olyan grafomán, mint Rejtő, de megvolt benne az ő pesties humora, csak sokkal több, csípős iróniával fűszerezve. Ráadásnak megvolt benne Szép Ernő törékeny lepkelelke és Karinthy okossága. Amúgy Királyhegyi Rejtőről is, Karinthyról is sokat anekdotázott.

Karinthy Frigyesről sokat anekdotázott Forrás: Origo

„Az öt kisregény – A ház közbeszól kivételével – a negyvenes évek második felében íródott, helyenként Rejtő Jenő-s beütésekkel és valódi Királyhegyi-humorral tálalva. A ház közbeszól az ötvenes évek Magyarországán játszódó Rómeó és Júlia történet paródiája: a Zeller és a Czibulka család egy macska miatt emberemlékezet óta utálja egymást, ám a gyerekeik egymásba szeretnek.

A lejtőn – felfelé és A becsület nem szégyen az Al Caponék gengsztervilágát idézi meg, a Maud Courtney mestersége címet viselő mese azt mondja el, hogy a szép, jó lelkű lány miként nyeri el méltó jutalmát”.

Ha Örkény az egyperces novellák, akkor Királyhegyi a félpercesek nagymestere.

Képes volt egyetlen bekezdésbe sűríteni egy egész regényt. Ilyeneket, mint ez:

„A honvágy egyre jobban gyötört, és az is zavart, hogy feleségem nőni kezdett, és már sokkal magasabb volt, mint én. Pedig amikor elvettem, azt hittem, hogy egy férjes asszony már nem nő. De ő ezt nem tudta, és egyre magasabb lett. Négyévi házasság után el is váltunk, harag nélkül, mert ő is megértette, hogy ilyen kis ember nem élhet egy olyan magas nővel, mint amivé fejlődött”.

Alig volt százötven centi magas Forrás: Kaján Tibor illusztrációja

A nők rajongtak az alig százötven centis férfiért

Egyszer együtt iszogatott a barátaival, amikor odalépett hozzá egy nő:

– Jaj, de örülök, hogy újra látlak, Palikám!

Királyhegyi értetlenkedve nézett vissza, mire a nő orrát felhúzva méltatlankodott:

– Palikám! Hát meg sem ismersz?

– Hát most momentán valahogy nem ugrik be – válaszolta zavarában.

– Szégyelld magad! Fél évig a feleséged voltam.

A nők rajongtak az alig százötven centis férfiért. Öt felesége volt. Nő volt a dologban akkor is, amikor érettségi után szerelmi bánatában beállt a Tanácsköztársaság hadseregébe.

Halott ikrek és pelenkák

Horthy fehérterrorja elől Amerikába menekült. Rejtős hangulatú trieszti kikötő, némi bunyó úgy, hogy ő nem üt meg senkit, aztán közel egy hónap a hajófenékben barátjával és patkányokkal összezárva, éhkoppon, mosakodás nélkül.

Hollywood a '30-as években Forrás: fil.onet.pl

Amerikában volt pincér, liftes fiú, nyúlbőrgyári munkás, banki alkalmazott, magyar nyelvű lapoknál újságíró. Szókimondása és igazságérzete miatt a börtönt is megjárta. Később Hollywoodban statisztált, majd forgatókönyvet írt, volt gagman és ötletgazda. Az a történet a halott ikrekkel és a pelenkákkal, na, az mindent visz. De nem spoilerezek, olvassák el az Első kétszáz évem-ben. Ja, és megírta első amerikai regényét, a Zöldfülű-t (Greenhorn).

• Amikor 1934-ben hazajött, a Pesti Napló mellett az Új Időkben és a Színházi Életben publikált.
• 1938-ban megint mehetnékje támadt, Londonba utazott, ahol a Daily Telegraphnak dolgozott.

Auschwitz a kabarétréfák hangján

1941-ben a Maud nevű végzettel történt szerelmi kaland után érzékeny búcsút vett Londontól és a nőtől,

és hamarosan repültem hazafelé, sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot”.

Nem késte le. Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. A lágerélményt a Mindenki nem hal meg című groteszk regényben írta meg, 1947-ben jelent meg. A koncentrációs tábort leíró részt később átemelte az 1979-ben megjelent Első kétszáz évem-be is. Királyhegyi a kabarétréfák hangján meséli el a történteket. Mintha burleszkfilmet látnánk. Mintha maga Chaplin csetlene-botlana a szögesdrót mögött. Amúgy Királyhegyi tényleg találkozott Chaplinnel az 1930-as években.

Két SS-fiú őrzött minket, akik közül az egyik kitűnően tudott magyarul Forrás: Kaján Tibor illusztrációja

„Az utazás úgy kezdődött, hogy két napig állt a vonat. Volt, aki tudta, hogy azért, mert a légitámadások megrongálták a síneket, volt, aki nem tudott semmit. A vonat állt. Hideg szél fújt be a nyitott marhavagon ajtaján. Két SS-fiú őrzött minket, akik közül az egyik kitűnően tudott magyarul, minthogy magyar volt. Jóindulatú embereknek látszottak, és nem sokat törődtek velünk. Kétnapi ácsorgás után megindult a vonat. Udvariasságból megszólítottam a magyar SS-fiút:

– Hova visznek bennünket, uram?

– A megsemmisítő táborba.

– Végre egy jó hír. És meddig tart az út?

– Bizonytalan. Háború van.”

1945-től dolgozott a Ludas Matyinak és a Képes Figyelőnek, írta kisregényeit, jeleneteit, szatíráit, karcolatait. Volt a Pódium kabaré konferansziéja, majd a Belvárosi színházban a Királyhegyi kabaré állandó standuposa.

Távirat Sztálinnak

Még akadt néhány jó húzása. Amerikás múltja miatt 1951-ben kitelepítették Adácsra. De nem csak ezért. Volt egy legendás távirata, amit állítólag Sztálinnak küldött ezzel a szöveggel:

A rendszer nem vált be stop Tessék abbahagyni stop Királyhegyi stop”.

Hogy valóban elküldte-e, sosem derült ki. Viszont azt a levelet tényleg elküldte a barátainak Adácsról, amiben ezt írta: „Most már tudom, hogy él Marci Hevesen. Ne irigyeljétek!” Merthogy Adács Heves megyében van.

1956-ig kvázi be volt tiltva, utána viszont dolgozott, írt és konferált, még a tévében is szerepelt. Napjai nagy részét a Fészek klubban töltötte, ahol mesélt kifulladásig. 1981. június 7-én halt meg.

Forrás: K.u.K kiadó

Ennyi ízelítőnek. Hátha néhányan kedvet kapnak hozzá, hogy az antikváriumok mélyéről előássák a könyveit. Nemrég a K.u.K könyvkiadó újranyomta a fő művének tekintett életrajzi regényt, az Első kétszáz évem-et.

Ezzel én úgy vagyok, mint mások a Bibliával. Ha nagyon nekikeseredek, találomra felütöm valahol, hogy erőt merítsek belőle.

Az Első kétszáz évem című önéletrajzi regényből Maár Gyula forgatott filmet 1985-ben. A főbb szerepekben Bezerédi Zoltán, Garas Dezső, Kubik Anna, Törőcsik Mari, Major Tamás, Benkő Gyula, Gálvölgyi János, Márkus László.