„A számítógépem fölött rajzszögek rögzítik a jegyzetlapokat.
Sok Kőrösi Zoltán van, olykor szembe jönnek velem az utcán, köszönnek is. Ott megy kézen fogva a feleségem és a fiam.
Húsz évig legalább annyi időt töltöttem a futballal, mint az irodalommal.
Reggelente a redőny lyukacskáin besüt a nap, sárga fény csorog végig a falakon, az asztalomon, sárga fény csorog rajtam is, futnak szanaszéjjel a fekete betűk.
1962-ben születtem, Budapesten.
Ez az ember szeret:
futballozni, szeret olvasni, szeret napozni, szereti a vörösbort, a vörös és fehér húsokat, olajbogyót enni, ez az ember szeret írni, szeret gyerek, szeret család, szeret haza, szeret utazás, szeret film, szeret víz, szeret tűz, szeret szeretet, szeret Budapest, lakik Ferencváros,
ez az ember Kőrösi Zoltán,
ez az ember író,
sok Kőrösi Zoltán van,
ez az ember az”
– írta rendhagyó életrajzában Kőrösi Zoltán, aki irodalmi szerkesztőként és íróként is meghatározó volt. Sokan olyan könyveiről ismerték, mint a Milyen egy női mell? vagy a Szívlekvár. Legfrissebb könyve, Az ítéletidő áprilisban jelenik meg.
1987-ben diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán Budapesten. Tizenhét évig dolgozott a Magyar Rádióban, először az irodalmi szerkesztőség vezetőjeként, majd a művészeti részleg főszerkesztőjeként.
A rádiós évek alatt dramaturgként és szerkesztőként is dolgozott. Részt vett a Linda című tévéfilmsorozat második szériájának megírásában. Első novellája, a Hazafelé, 1992-ben jelent meg, amivel elnyerte a Magyar Napló című irodalmi hetilap Örkény István-novellapályázatát. Még ugyanebben az évben megjelent első kötete Felrombolás címmel, ezt azóta évente új művek követték.
Írásai idegen nyelveken is megjelentek, olasz, héber, orosz, angol, német, francia és koreai fordításokban.
Két évig a Litera internetes kulturális folyóirat főszerkesztője, később a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára, 2010-től a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke volt. Szerette a focit. A Magyar Íróválogatott tagjaként a sport és a kultúra együttes szeretetére ösztönözte olvasóit, ennek jegyében fogant blogírásai egy része is, mint például a „Piros-fehér kockás a szív”.
A Jelenkor Kiadó Facebook-oldalán az írják, hogy utolsó regényét, Az ítéletidőt a napokban fejezte be. A szerzőt a kiadó saját halottjának tekinti.